Dr. Füzeséri Ilona

Házi- és üzemorvos,

Nyíregyháza

szszb_22-44_dr_fuzeseri_ilona.jpgA jó orvosnak, mint a gyóntató papnak, elmondják az emberek minden bánatukat – összegezte közel négy évtized tapasztalatait dr. Füzeséri Ilona, a megyei kórházban működő körzet családorvosa, aki egyben üzemorvosként is tevékenykedik. Vagy éppen tette ezt hosszú éveken át. Itt ugyanis annyira egybefolyik az idő, a feladat és az érintettek személye, hogy nehéz időben korlátot húzni az egyes szakaszok közé. Ma már a negyedik generáció tagjainak tb-kártyáját adják le a szülők, mert ragaszkodnak már az első pillanatra megnyerő, empátiával megáldott doktornőhöz. Az ő családjában senki neve előtt nem állt a doktori rövidítés, vasúti vonalfelügyelő édesapja, Füzeséri István és hivatalsegéd édesanyja, Ferkó Ilona menekülés közben az osztrák–német határ közelében, Karpfham nevű helységben tartózkodott, amikor Ilona 1945. augusztus 23-án világra jött. Később született még egy féltestvére, Kati, aki üzemápolónő. Férje szintén szakmabeli, dr. Jakabacska Endre családorvos a nyíregyházi Toldi utcai rendelőben. Házasságukból két gyermek született, Andrea főiskolai tanár a Nyíregyházi Főiskola Pedagógiai Tanszékén, PhD-fokozattal, angol–történelem szakos bölcsész végzettséggel. Az ő férje Kakuk László munkaügyi előadó. Gyermekeik: Ádám (13) és Noémi (9). Tibor fiuk szintén angol–történelem szakon végzett, jelenleg óraadó a Nyíregyházi Főiskolán.

A gyógyítás világát tudta elképzelni élethivatásnak a diáklány, amikor a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban feltették a kérdést: hogyan tovább? 1969-ben diplomázott a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, majd egy évet töltött a megyei kórház belgyógyászati osztályán Árvay László főorvos mellett. Füzeséri doktornő is szívesen maradt volna itt, de már hatodévesen megszülte a lányát, és a gyakori ügyeleteket nem tudta összeegyeztetni orvos férje szintén kiszámíthatatlan elfoglaltságával. A szükség döntött: elfogadták Nagyhalászban a körzeti orvosi állást, mindjárt kettőt, és így a férje is helyben dolgozhatott. 1982-ben mégis visszatérhetett a megyei kórházba mint a megye legnagyobb foglalkoztatójának üzemorvosa. Időközben körzetet is alakítottak itt ki, és háziorvosként is ellátta a kórházi dolgozók családtagjait.

Rendkívül érdekes helyzettel is meg kellett barátkoznia, és egyúttal megbirkóznia Füzeséri doktornőnek. Ami az intézményben fekvőnek betegség, az a kór foglalkozási ártalomnak minősülhet a szakszemélyzet számára. Sok éve például az egyik asszisztens elkapta a tbc-t az egyik betegtől, ezt a hatóság elismerte foglalkozáseredetűnek, kártérítést kapott, és mindannyiuk örömére két év múlva meggyógyult. A tbc mellett azonban a fertőző májgyulladás – a hepatitisz B-vírusa ellen van és kötelező a védőoltás –, de előfordulhatnak különböző bőrbetegségek, kézsérülések. Ma már egyre többen használják a gumikesztyűt, a fogorvosoknál mindenki, de más osztályokon is elterjedt orvosok és nővérek körében egyaránt. Ha a kórházban egy dolgozó elkap valamilyen betegséget, és kimutathatóan a betegektől, akkor vannak ezek között bejelentendők, és néhány esetben kártérítésre is lehet számítani.

Gyógyítás nélkül nem tudná elképzelni az életét dr. Füzeséri Ilona, aki a kórházi ellátás mellett még néhány nagyobb üzem, például a Start Rehabilitációs Vállalat és Intézményei üzemorvosi teendőit is ellátja. Az a tapasztalata, hogy a hozzáfordulók egyre túlhajszoltabbak, nem a luxus, hanem a megélhetés miatt kénytelenek két végén égetni a gyertyát. Rekreációra nem jut idő, a szervezet pedig törvényszerűen fellázad a kizsákmányolás ellen. Védekezik allergiával, fertőzéssel, a stressz okozta kórokkal, magas vérnyomással, a szív és erei nem bírják a megterhelést. Ráadásul az egészségtudatos szemlélet sem egyértelmű még minden társadalmi rétegben és csoportban. Példának hozza a két unokája osztályát, ahol a tanulók 70 (!) százaléka túlsúlyos. A rizikófaktorokat elméletben már sokan ismerik, a gyakorlatban is megmutatkozó védekezés azonban még hiányzik. Noha elfogadják és megfogadják a doktornő tanácsait, azért még sokat kell tenni az egészség megvalósításáért mindenekelőtt az egyénnek, a családorvosnak, a környezetnek és a szabályokat meghozó társadalom intézményi irányítóinak. Ha majd az egészség értékként szerepel a köztudatban, megtudjuk, hogy annak valójában mi az ára, és mit kényszerülünk fizetni, ha azt elveszítjük, valószínűleg nagyobb hangsúlyt helyezünk a betegségek megelőzésére. Akkor majd nem kell a szűrésre hivatalos értesítést küldeni, magától elmegy mindenki.

A doktornő maga is aktív életet él. Szabad idejében szívesen kertészkedik nyírpazonyi házuk udvarán, örömmel foglalkozik unokáival.

Kimagasló tevékenységéért az egyik legnagyobb kitüntetést, a Semmelweis-emlékérmet kapta meg.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 22. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése