Nyíregyháza

Agrár jellegű megyénkben felbecsülhetetlenül fontos szerepet játszik egy mezőgazdasági képzéssel foglalkozó középiskola. Nagy hagyományokkal rendelkező intézménybe jött dr. Keresztesi István szakmérnök-tanár 1980-ban. Előbb beosztott pedagógus, majd 1997 februárjától igazgatóhelyettes, 1998. szeptembertől pedig ő tölti be az igazgatói posztot.

Ha léteznek véletlenek az életben, ő annak köszönheti, hogy a pedagógus pályára kormányozta a sorsa. Agrármérnöknek tanult, jó ideig mérnökként kamatoztatta tudását. Mátészalkán, 1942. december 25-én született. Édesanyja, Ványi Julianna, a háztartást vezette, édesapja, Keresztesi István, gazdálkodóként teremtette elő a négytagú család kenyerét. Irén húga szintén a háztartásbeli státuszt választotta. Felesége, Simon Jolán, számítástechnikai ügyintéző, a Hadkiegészítési Parancsnokságon dolgozik. Két gyermekük született, István már dolgozik, Ágnes joghallgató.

Mátészalkán a mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett 1961-ben, utána a Mátészalkai Állami Gazdaságban gyakornokoskodott egy évig. 1962 és ’67 között szerzett diplomát a Debreceni Agrártudományi Egyetemen. Ezután a vitkai Kossuth Lajos Termelőszövetkezetben egy gyakornoki év következett. 1969-től a megyei növényvédelmi állomás laborjában az előrejelzési csoportot vezette 13 éven át. Időközben növényvédelmi szakmérnöki diplomát szerzett Gödöllőn 1969-ben. Doktori értekezését az alma integrált növényvédelméből írta.

Keresztesi István elkötelezte magát az állandó önképzéssel. Nemcsak a szakmája elméletével és gyakorlatával akart lépést tartani, hanem a határtudományok újdonságai is érdekelték. Már csak azért is szükségesnek tartja a folyamatos tanulást, mert a biológia szinte forradalmi változásokon megy át, egyre újabb növényvédő szerek és gépek jelennek meg. Rengeteg átképző tanfolyamon vett részt. Tisztázódott előtte, hogy a háromszintes szakemberképzés – akik kijuttatják a szert a felhasználás helyére, a növényvédelmi technikusok és a szakmérnökök képzése – terén még jócskán akadnak tennivalók. Azt tapasztalta, hogy hiányoznak a művezetők, a technikusok. Az országban például hét helyen indult mezőgazdasági szakközépiskolában növényvédelmi szak.

Nyíregyházán kertészeket és gépészeket képeztek, ez utóbbiak ma már növényvédelmet tanulnak. 1998 szeptemberétől dr. Keresztesi István tölti be az igazgatói feladatokat, az átvételnél 268 diák járt a mezőgazdaságiba, most 402 tanulójuk van. Az igazgató úr stabil iskolát kívánt kialakítani az intézményből, s úgy látja, az elkövetkező években 550-re nő a tanulólétszám. Az utóbbi esztendőkben a mezőgazdaság egyfajta mélyrepülést élt meg. A szakemberek szerint megtörtént az elmozdulás a holtpontról. Új szakokat akar indítani az iskolavezetés. Kifutóban a kertészképzés, maradnak a mezőgazdasági technikusok. Új szakként indul az OKJ-s képzésnek minősülő kertész- és növényvédelmi technikus. Keresztesi úr szervezte meg 1998-tól a mezőgazdasági áruforgalmazó technikus szakot. A világbanki támogatással megvalósuló szakra igen sokan jelentkeztek.

Jelenleg is a választékbővítésen törik a fejüket. Lehetséges megoldás a 4+2-es formáció: a négy év alapozó szakmai ismereteket, számítástechnikai és nyelvtudást ad, s ha akar, leérettségizik, vagy maradhat a jövőben kétévesre tervezett technikusminősítőn a diák. Ezt a tervet várhatóan két év múlva valósítják meg.

Addig is meg kell küzdeniük azzal a hátránnyal, hogy a mezőgazdasági szakközépiskolai képzés a legdrágább, mert földre, gépre és tanüzemre van szükség. Ez utóbbiból kettőt használhatnak. A 12 hektáros kertészbázison, Ilonatanyán a szőlő- és a gyümölcstermesztést sajátítják el a fiatalok, míg az Apagyi Állami Gazdaság tanüzemében egy 80 hektáros birtokon 1995-től felépült egy növénytermesztést és állattenyésztést a gyakorlatban bemutató farm. Természetesen arra törekszik az iskolavezetés, hogy csökkentsék a költségeket.

Koncepciójuk a sok lábon állás. Ezért is indítják el a gazdasági informatikus szakot, amelyhez a Világbank nyújt segítséget. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a külföldi kapcsolatoknak. A szlovákiai Mihalovce (Nagymihály) egyik iskolájával másfél évtizedes szoros szakmai kapcsolatot és barátságot ápolnak. Évente 30-30 diák keresheti fel a másik iskolát. A hollandiai Zwolle városából tavaly októberben 30-an érkeztek a nyíregyház intézménybe cserelátogatásra. Tárgyalást folytatnak francia, német, román kapcsolat létesítéséről is.

Nemrégiben vette fel az iskola Lippai János polihisztor, jezsuita pap, tanár nevét, aki már 400 évvel ezelőtt mintakertészetet alakított ki, és a szakszerű kertészkedésre tanította a növendékeit. Nyíregyházán hatvanegy éve működik kertészképző iskola, és büszkén vallják a mai utódok, hogy a több évszázados módszereket a korszerű ismeretekkel eredményesen lehet ötvözni. Mint ahogy Lippai mondja: „Tehetség, tudás, akarat.”

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 10. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)