Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése
Boczkó Béla
A Sprint Autójavító tulajdonosa,
Miskolc
Boczkó Béla, a karosszériajavítással és autófényezéssel foglalkozó Sprint Autójavító tulajdonosa autószerelő szakmunkásként kezdte. Dolgozott is, tanult is, „mezei” szerelőből csoportvezető, szervizvezető, majd cégtulajdonos lett. Jelenleg 21 embert foglalkoztat Miskolcon, a Pesti út 70. szám alatt működő cégénél. Hivatásáról, cégéről, családjáról és terveiről beszélgettünk.
– 1952. szeptember 23-án születtem Tiszatarjánban. Szüleim Miskolcon laktak, így a borsodi megyeszékhelyen, a Kilián városrészben nőttem fel. Apám a Digépben dolgozott esztergályosként, anyám háztartásbeli volt. 1967-ben jelentkeztem az akkori 101-es Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetbe autószerelőnek. Fel is vettek, ott szereztem meg a szakmámat 1970-ben.
– Ha szülei miskolciak voltak, hogy született mégis Tiszatarjánban?
– Mert a szüleim onnan származtak, csak röviddel születésem előtt jöttek Miskolcra lakni. Amikor anyám terhes volt velem, apám éppen katonáskodott. Így anyám inkább hazament a szüleihez, hogy ott szüljön.
– Tehát Miskolcon nőtt fel, s autószerelőnek jelentkezett. Miért pont annak?
– Gyermekkorom óta vonzottak a kocsik, más szakmára sohasem gondoltam.
– Hogyan néz ki egy ilyen vonzalom?
– Mindig csodáltam az autók szépségét, magát a technikát, ráadásul nagyon szerettem a dolgokat szétszerelni, összerakni. Azt hiszem, ez az oka hogy az autószerelésnél kötöttem ki.
– Szóval ’70-ben felszabadult. Egyből szaladt kedvenc autóihoz?
– Részben. Valóban elhelyezkedtem a miskolci 16. Számú Autójavító hejőcsabai üzemegységében, de a tanulást sem hagytam abba. Beiratkoztam a Kilián Gimnázium autóközlekedési technikumába, itt érettségiztem, s szereztem meg technikusi képesítésemet 1973-ban.
– Nem túl egyszerű összeegyeztetni a tanulást a munkával. Főnökei meg voltak elégedve önnel?
– Nem volt különösebb problémám: délelőttös műszakban dolgoztam, délután jártam suliba. A 16-osnál egyébként összesen 20 évet húztam le. Először „mezei” szerelőként, később csoportvezetőként dolgoztam.
– Vagyis ’90-ben nemcsak a rendszer változott, hanem a munkahelye is…
– A Bükkvidéki Autójavító Zsolcai kapui szervizének lettem a szervizvezetője. Mindez 1993-ig tartott. Akkor lettem vállalkozó, s vettem bérbe telephelyet.
– Azaz nemcsak azért vált meg a munkakönyvétől, mert azt megszüntették. Ha jól emlékszem, akkoriban kezdték megtanulni az emberek, mit is jelent az a szó: kényszervállalkozó…
– Szó sincs kényszervállalkozásról. Amikor 1990-ben odakerültem, a cég veszteségesen működött. Két év alatt nyereségessé tettem. Ezért ajánlották fel később, hogy vegyem bérbe az üzletet.
– Szóval a maga ura lett. De mivel is foglalkoztak a Bükkvidékinél?
– Karosszériajavítással és autófényezéssel. Akkoriban elég sokan voltunk, mert a cégnél ’94-ig árufuvarozási részleg is működött: saját autóink hordták például az élelmiszerboltokba az árukat.
– Meddig működtek a Zsolcai kapuban?
– 1996-ig. Aztán saját telephelyre költöztünk, a Pesti út 70. szám alá. Azóta is itt dolgozunk.
– Jelenleg hány embert foglalkoztat?
– Huszonegyet.
– Ennyire sok a munka?
– Nem panaszkodom. Aki 34 évet húz le a szakmában, elég nagy ismeretségre tehet szert. Abban azért szerencsém volt, hogy a 16-os autójavítóban dolgozhattam 20 évig. Ide hordták ugyanis akkoriban a garanciális autókat, azaz elég nagy volt a forgalmunk.
– Gondolom, ha rossz munkát végzett volna, az ismertség csak a kárára lenne. További szakmai tervei?
– Szeretném a céget folyamatosan bővíteni, korszerűsíteni.
– Vagyis nem unta meg az autóit. Sohasem gondolt arra, hogy mást csináljon?
– Nem. Ebből a szakmából szeretnék nyugdíjba menni.
– Ez dicséretes elhivatottság. A család?
– 1975-ben nősültem meg először. Abból a házasságomból van egy huszonöt éves fiam, s egy két és fél éves unokám. 1989-ben váltam el s nősültem meg újra. Három év múlva született még egy fiam.
– Akkor lesz utánpótlás…
– A nagyobbik fiam már most együtt dolgozik velem a műhelyben, ő is a autószerelő. A kisebbik is intenzíven érdeklődik az autók iránt, folyton szerelgetne. Nagyon úgy néz ki tehát, hogy ő is megfertőződött, és semmi sem menti meg attól, hogy ha felnő, beszálljon a vállalkozásba.
– Hobbi? Mármint az autószerelésen kívül.
– Nagyon szeretek utazni, ha tehetem, évente kétszer, háromszor elmegyek külföldre. Nyáron is, télen is.
– Télen síel?
– Nem, inkább a melegebb tájakat szeretem.
– Hová jutott a legmesszebb?
– Bali szigetére. Ez az indonéz szigetvilágban található, így nem véletlen hogy 36 órát kellett repülnünk ahhoz, hogy megérkezzünk. De megérte, csodálatos volt a nyaralás.
(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)
Hasonló
Galambos Béláné
Abuczki József
Abuczkiné Simon Ida
Mohácsi Gábor
Tomkó István
Balogh Béla
Rétközi Ferenc
Skarupka István
Veres Edit
Schmidt Ferenc
Venyigéné Makrányi Margit
Professzor Dr. Tóth László
Bodonyi Csaba DLA
Horváth József
Prof. Dr. Barkai László
Dr. Újszászy László
Dr. Radványi Gáspár
Szűcs Tibor
Dr. Lakatos Zoltán
Tóth Ottóné
Égi áldás az özvegyasszony házasságára
Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren
Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése
Varázslat
Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése