Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése
Bardi Sándorné
Díszpolgár, aranydiplomás nyugdíjas igazgató,
Baktalórántháza
Megpróbált „próféta” lenni a saját hazájában. Ez többnyire nem szokott sikerülni, vagy ha igen, keveseknek. Bardi Sándorné, született Bihari Sarolta tősgyökeres lórántházi családból származó tanító, saját falujában 1948-tól – mintegy fél évszázadon át – elhivatottsággal közvetítette a tudást a gyermekek felé.
Az 1929. szeptember 13-án Lórántházán született leány, Helmeci Rozália és Bihari Ferenc családjában hétévente jöttek egymás után a gyerekek, így Ferenc öccse és Erzsébet húga. Tudta, „kertész lesz vagy tanító”. Bár ez utóbbira esett választása, de szüleitől örökölt földszeretete egész életén át megmaradt. Elmesélte, hogy Kisvárdán a Szent Orsolyiták Zárdában négy éven át Mater Filomene apáca védőszárnyai alatt érte az államosítás, így ők voltak az első, az Állami Tanítóképző Intézetben végzett tanítók. Ők még szívvel-lélekkel hittek abban, amit csináltak.
„Kicsiny falucska tornya integet, várnak reánk már csöppnyi gyermekek. Téged az élet árja új csatára hív!” – dúdolja.
Többet mesélhetne arról az ellentmondásos időszakról, amikor „kulákok” lettek, és „Bihari kisasszony nem dolgozhatott”, mindenüket elvették. El kellett mennie a Nógrád megyei Tolmács községbe, ahol első női tanítóként a kistelepülések tanítójuk iránti tiszteletét megélte. Később mégis jó káder lett, amit talán az orosz szaknak köszönhetett. Emlékszik a meleg családi fészekre, az utcán szaladgáló pulyagyermekekre, leendő férje gyerekkori pajtása volt. Ez a diákszerelem ’51-ben házasság lett. Férje Bardi Sándor, aki évtizedekig az államigazgatásban dolgozott. Akivel mindent meg lehetett beszélni, a meghitt családi esték, amikor a rohanós nap után együtt voltak, olvasgattak, beszélgettek. Szép emlék a gyerekek születése. Sándor fiuk ’52-ben, Sarolta – akit mindenki csak Bellának hív – ’59-ben.
Az iskolai munka mellett az idős családtagok ápolása, a kerti munka sok elfoglaltságot adott, mégis szeretettel végezte, mert vérében volt, és felüdülést jelentett. Az igazgatói megbízatás előtt két ízben is igazgatóhelyettes volt. A történelem szak elvégzése, a szülők esti iskolája, a továbbképzések pluszmunka volt számára. Reggel hatkor kerékpárra pattant, irány az iskola, majd lett egy Moszkvicsa, amely egyben munkaautó is volt. Sárika néni egy élő múzeum, a falu több száz éves történetét ismeri – az iskoláéval együtt –, 1960-ig feldolgozta. Nincs, ki többet tudna erről az ütött-kopott faluról, amely azóta – 15 évvel ezelőtt – ismét város lett. Ismét, ugyanis Nyírbakta és Lórántháza egyesülése – 1930 – előtt jóval, már 1761-ben a település mezővárosi rangot kapott. Ennek pecsétjét és címerét is őrzik. Ez a Majláth és a Baktay grófoknak köszönhető, mint ahogy a vasútvonal is, amin a sót szállították. Több órán át mesél a faluról. A három egyházi iskola egyesülésével megalakult az állami általános iskola, mely később a Vári Emil nevet vette fel.
Volt, amikor 600-nál is több gyermek koptatta az iskola padjait, az elsősök majdnem 100-an voltak. Sok volt a hiányzás, nagy a lemorzsolódás. Egri Zoltán, majd Oláh Lajos igazgatása után ő került az iskola élére. Az első női igazgatók közé tartozott, helyettese Juhász Dezső volt. Nem kímélte magát, gyors és szigorú tempót diktált, amelyet megkövetelt beosztottjaitól is. Kiváló iskola hírében álltak, a szakfelügyelők példaként emlegették. Tanulmányi versenyeken, seregszemléken, mindenütt a győztesek között voltak. Az energikus és maximalista igazgató a célokért fáradhatatlanul küzdött. A „követelek, mert szeretlek” elv híve volt, szigorú, következetes. Érdekes, játékos órái motiválták a gyermeket. A táborozások, a kirándulások, a kulturális programok, a sport- és akadályversenyek, az úttörővezetőség mind életének része, mint az is, hogy könyörtelenül ő is kapott „pofonokat” az élettől; volt nagyműtétje, férjét 61 évesen, fiát 43 évesen veszítette el. ’84-ben maga mögött hagyta az iskolát, nyugdíjba vonult. Utódja Silye Lászlóné, Marika lett. A legrégebbi munkatársakat név szerint végigsorolja. A kiváló tanító soha nem nézte a pénzt, a munkaidőt sem tartotta számon.
„Hivatással szerettem a tanítást, mindegy milyen világ volt. Lelkiismeretesnek kell lenni! Ha megmaradunk embernek, ha nem bántjuk egymást, lehet együtt élni és dolgozni!” – vallja.
Bella lánya szintén tanító lett. Az öt unokáért érdemes és kell még élnie. Számtalan kitüntetése közül a legkedvesebb a Munka Érdemrend Ezüst Fokozata és az Arany Katedra Díj. Ez év március 15-én a Városi Képviselő-testület számára adományozta a „Baktalórántháza Díszpolgára” címet.
Remegő lábbal ment ki Nagy Lajos polgármestertől átvenni a kitüntetést.
Megkésett üzenet? Nem, soha sem késő! E nagy múltú és nagy tudású igazgató számára az emberek által is visszaigazolódott: igenis, próféta lett ő a saját hazájában! „Ez nekem a leges-legnagyobb kitüntetés, mert ezt itthon kaptam” – mondta könnyes szemekkel.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 23. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)
Hasonló
Botos Attiláné
Balla Istvánné
Németh Zoltánné
Dobronyi Pálné
Popovics Tibor
Szabados József
Csordás Ferenc
Bíró Imre
Ifj. Kézi András
Bódi István
Ungvári Sándor
Dr. Schahin Fawaz
Mészáros Gyula
Maticsákné Tóth Erzsébet
Maklári Károlyné
Krivács András
Némethné Csubák Éva
Szélesné Nagy Zsuzsanna
Lakatos Alexandra
Juhász Imre
Égi áldás az özvegyasszony házasságára
Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren
Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése
Varázslat
Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése