Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Agócs Józsefné
Nyugdíjas iskolavezető, önkormányzati képviselő,
Nyírkércs
Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne – szól Tamási Áron szép idézete.
Agócs Józsefné, Hudák Ilona Nyírkércsen találta meg a világban az otthont, ez a falu lett a „valahol”, amikor majdnem öt évtizeddel ezelőtt, 1959-ben –19 évesen – idesodorta az élet. Itt lelt iskolára, majd családra, mikor a tanítóképzősöket az első év után kirendelték tanítani, a pedagógushiány enyhítésére. „Milyen véletlen, a megjelölt falukat egyet sem ismertem, de hogy Nyírkércset választottam azért volt, mert az volt legközelebb Nyíregyházához” – mondja. Innen könnyebben eljuthatott Bodrogolasziba szüleihez, mert hiányzott a család.
1940-ben a Bodrogköz kis falujában, Pácinban született, a szlovák határ mellett.
Ötödik, legkisebb gyermeke volt szüleinek, kik mezőgazdasággal foglalkoztak. Akkor, a terménybeadások idején nehéz volt a föld munkájából megélni. Szülei mégis támogatták tanulását. Sárospatakra került a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumba, majd az érettségi után ’58-ban a pataki Tanítóképző Intézetbe. Egy év után jött a kihelyezés Nyírkércsre, ahol nagy ambícióval kezdte el a tanítást. 16 évig első osztályt kapott. Ezen a vidéken kevés munkalehetőség volt, s voltak családok, ahol a hét, nyolc gyermek sem volt ritka. Ekkor tanulta meg ő is beosztani a havi 850 Ft-os fizetését.
A mai öregotthon helyén volt az iskola, délelőtt 30 elsős, délután 40 napközis gyermeket tanított. Hat osztály működött, a felső tagozat, az 5–6 és a 7–8 osztályok összevontan. Dolgozott töretlenül, hogy a kis falusi iskola gyermekei is megállják helyüket, ha elkerülnek. Sokszor már nem is a pénzért csinálta, hanem a szeretet vezérelte. Lassan megismerte a falut, úgy érezte őt is befogadták. Az 50-es évek végén megalakult a tsz, munkalehetőséget adva, ami a családok életszínvonalán éreztette hatását. Többen eljártak dolgozni az iparba, Miskolcra, Budapestre. A faluban aktív közösségi és klubélet folyt. Ő is közreműködött a színjátszásban és népi táncban, versenyeken vettek részt. Így ismerkedett meg Agócs Józseffel, kivel ’61-ben házasságot kötöttek. ’62-ben megszületett Erika. Húsz hét után dolgoznia kellett, így Erika felügyelete anyósáékra maradt, kikre mindig számíthatott. Mivel óvoda nem volt még akkor, hároméves korától édesanyjával az iskolába ment. ’64-ben építkezni kezdtek, s mivel nagy szükségük volt a pénzre, a dolgozók esti iskoláját is elvállalta. ’68 júliusában megszületett Mónika, de már decemberben be kellett állnia tanítani. Két apró gyermekkel, félkész házzal, délelőtt, délután az iskolában, bizony minden nap új erőt kellett merítenie. Anyósáékban biztos családi háttérre talált, nélkülük nem tudta volna mindezt véghez vinni. ’74-ben megtört a jég. Csoma Tiborné igazgatónő megkérte, legyen a helyettese, amire igent mondott. Még ez évben beiratkozott a nyíregyházi tanárképző főiskola történelem szakára, hol három év múlva tanári diplomát szerzett. ’79-ben iskola összevonás történt, Baktalórántházához csatolták. Megszűnt önállóságuk, kevés pénz jutott a társiskoláknak. A pénztelenség ellenére három tanterem épült, majd tornaterem. 12–13 pedagógus dolgozott az iskolában. Sok volt az ingázó közülük, és több képesítés nélküli munkaerőt is alkalmaztak. Mozgalmas iskolaélet folyt, kisdobos-úttörő avatás, farsang, Mikulás, karácsony. Minden évben igyekeztek táborba elvinni a gyermekeket, Csillebércre vagy Zánkára.
„A nehéz körülmények ellenére szép sikereket értünk el. Ez köszönhető azoknak, a több évet itt töltött törzspedagógusnak akikkel együtt dolgoztam.” Számát se tudja azoknak a kezdő pedagógusoknak, kiknek egyengette útjait a katedra felé. Közben a lányok felnőttek. Erika vegyésztechnikus lett, Nyíregyházán él családjával. Mónika földrajz szakos tanárnő, ő is itt tanít férjével együtt Nyírkércsen. Férje az OMSZ-nél dolgozott évtizedekig. Ilona munkája során fontosnak tartotta a jó iskola-szülő kapcsolat kiépítését. A szülők és a falu részéről érezte a tisztelet, a megbecsülés jelét. „Szeretni kell azt, amit csinálunk! Soha se kérdeztem, hosszú éveken keresztül, mit fizetnek érte. A siker kárpótolt! Éltem-haltam a munkámért, kezdettől fogva a nyugdíjba vonulásig egy helyen dolgoztam. Mindig megpróbáltam kihozni a gyermekekből, ami bennük volt. A pedagógus munkája következetes, de nagyon szép! A gyerekkel csak egyféleképpen lehet bánni, őt kell előtérbe helyezni” – mondja hitvallásában.
’95-ben, 36 éves szolgálat után – ebből 25 év vezetői – ment nyugdíjba. ’90-től három ciklusban önkormányzati képviselő is. Az egészségügyi és szociális bizottság elnöke. Nyírjákóval közösen háziorvosi, és védőnői státust alakítottak ki. Unokái örömet varázsolnak életébe, a 12 éves Viktória, a 7 éves Bence és a 2 éves Szófia. „Három nemzedéket tanítottam, neveltem Nyírkércsen. Őszintén bevallom, annak idején jól választottam. Ma is így döntenék, s örülök hogy itt leltem otthonra” – mondja visszagondolva.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 15. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)
Hasonló
Varázslat
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése