Baktalórántháza

Tősgyökeres baktalórántházinak mondhatja magát Jánvári Tibor, kinek élete szülei révén már 1957 óta a településhez kötődik. Az apja jól ismerte az itteni embereket, hisz mikor még traktor nem volt, ő szántotta a falubeliek kertjét. Édesanyja a háztartásban dolgozott. Földjük is volt, amin maguk gazdálkodtak, de a háztáji területen is bőven akadt munka.

Tibor és két fiútestvére már kicsi koruktól megismerték a föld munkáját. Ezért nem volt nehéz a pályaválasztás sem. Az általános iskolából szeretettel gondol Bardi Sándorné, Sárika néni és Silye Lászlóné, Marika néni tanárokra és igazgatókra, kik egyengették útját. A nyíregyházi, akkor Szamuely Tibor Mezőgazdasági Szakközépiskolába jelentkezett gyümölcstermesztő szakra. Szívesen emlékszik vissza a tanulmányi, egyben szakmai kirándulásokra, melyek során az egész országot bejárták. Megismerték a történelmi borvidékeket, a fóliafalvakat Szentesen és környékén, a híres gyümölcs- és zöldségtermő vidékeket, a gönci kajszit, a gurulós málnát, a mohácsi áttelelő káposztát. Az OMÉK, a BNV, s nem utolsósorban dr. Pető Ferenc professzor, tanár úr mély emlékeket hagyott benne, a szakma kiváló ismeretével és emberi tartásával.

Tibor, jó tanuló lévén országos szakmai versenyen vett részt, hol dobogós helyezést elérve felvételt nyer a kívánt felsőfokú iskolába. Ez a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola lett. Itt is jeleskedett TDK dolgozatával, mely almatermesztés témában készült. 1979-ben mezőgazdasági üzemmérnöki diplomát szerzett. Első munkahelye, a baktalórántházi Dózsa Mgtsz, nyírkércsi telephelye lett, hol 150 hektár alma-, 100 hektár paradicsom-, 20 hektár szamócaültetvény tartozott a keze alá. Huszonegy évesen, a mély vízbe dobva, nap, mint nap hatvan ember munkaszervezéséről gondoskodott.

A ’79-es év a házasságkötés éve is volt. Felesége, Csordás Ildikó, középiskolai osztálytársa, zöldségtermesztő technikus. Szolgálati lakásba költöztek Nyírkércsre. 1981-től másfél év katonaság következett, szerencsére Nyíregyházán. Már előtte, ’80-ban elkezdték építeni saját lakásukat Baktalórántházán. Ugyanebben az évben fiuk, Tibor is megszületett, majd ’83-ban Ildikó lányuk. Leszerelés után ugyanebben a tsz-ben háztájiágazat-vezető lett. ’84 novemberétől a Szabolcs-Szatmár Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat baktalórántházi üzemének vezetője. A gabona felvásárlása, őrlése, ipari liszt előállítása – a demecseri keményítő gyár számára – volt a feladata, melyet hatvanöt dolgozóval látott el. Ezerkilencszázkilencvenháromban privatizálták a vállalatot, Nyírség-Hasso Kft. lett. Folyamatosan elkezdődött az átállás a sütőipari minőségű lisztre – BL-55, BL-80 –, új piacok után kellett kutatni, mivel a keményítő gyár megszűnt. Sikeres volt a váltás, ma több száz üzleti partnerük van, a búzatermesztés szaktanácsadói tevékenységétől kezdve a felvásárlást is végzik. Így biztosítják az évenkénti húszezer tonna búza megőrlését, melyet jelenleg is, főleg a sütőipar számára, de viszonteladóknak s közvetlen fogyasztóknak értékesítenek.

Terméklistájukat változatossá téve, a finomabb liszteken kívül teljes kiőrlésű termékeket is előállítanak, figyelembe véve a változó táplálkozási szokásokat. A HCCP minőségbiztosítási rendszer garantálja termékeik EU-kompatibilitását, mely a fogyasztók egészségét védi. Ugyanúgy, mint az elvégzett rekonstrukció, mely során új gépeket, hengerszékeket, szitákat telepítettek, s új padlóburkolatot kapott az üzem. Megoldásra váró feladat van még bőven, mint a búzasilók felújítása is.

Közben a gyermekek felnőttek. Úgy elszaladt az idő felettük, hogy fia mára munkatársa lett az üzem technológusaként, miután elvégezte Szegeden az Élelmiszer-ipari Főiskolát, s élelmiszer-ipari üzemmérnök lett. Megfelelő gyakorlati tapasztalatok szerzése után önálló vezetőként is minden bizonnyal megállja majd a helyét. A fiatalabb Tibor családot alapított, felesége, Koleszár Krisztina, évfolyamtársa volt a főiskolán, Szekszárdról való. A fiatalok egy lányunokával, Zsófiával örvendeztették meg szüleiket. Ildikó lányuk a Debreceni Egyetemen folytat tanulmányokat, másodéves bölcsészhallgató.

Tibor 1989-től önkormányzati képviselőként közéleti tevékenységet is folytat, jelenleg a pénzügyi bizottság tagja. „Azt gondolom, a város vezetésének munkája meg fog mutatkozni a településen” – mondja. A család nagyon szeret kirándulni, főleg hegyvidékekre. Tibor számtalan országot bejárt már életében. Szereti olvasni a társadalmi témájú könyveket. Családcentrikus, a család szeretete a legfontosabb számára.

„Következetes voltam egész életemben. Beosztásomnál fogva munkám iránt is meg volt a követelmény, én igyekeztem a munkahelyemen is, a családomban is megfelelni az elvárásoknak. Szeretem megtervezni előre a dolgaimat, átgondolni a napokat, hónapokat. Nem bízok semmit a véletlenre, s így nem érhetnek váratlan meglepetések sem” – foglalja össze végezetül.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 16. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)