Bíró Imre

Vezérigazgató-helyettes,

Baktalórántháza

Nem szakmát választott magának Bíró Imre, hanem hivatást. Szerencsés embernek érzi magát, hiszen munkája egyben a hobbija is. Úgy véli, mint elhivatott erdésznek egyik nagy feladata, hogy megvédje azokat a természeti értékeket, amelyet az erdő, az erdei életközösség jelent.

Családjában nem volt hagyománya ennek a szakmának. Szülei Szolnokon a kőolajkutató vállalatnál dolgoztak egészen más profilban. De természetkedvelő emberek voltak, édesapja hódolt a sportvadászatnak, gyermekkorában gyakran járta vele az erdőt. Ott ismerkedett meg az erdei környezet és a vadászat szépségeivel.

Általános iskoláit szülővárosában, Szolnokon végezte, majd Szegedre került az erdészeti szakközépiskolába, ahol akkoriban háromszoros volt a túljelentkezés, komoly felkészültséggel és felvételivel lehetett csak bekerülni.

Mindig érdeklődött a természettudományok iránt, a biológia és a kémia tartozott kedvenc tantárgyai közé. Szegeden képesített erdészként végzett, majd a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán folytatta tanulmányait, de előtte még előfelvételisként Marcaliban egy évet katonáskodott. Sopronban 1991-ben mint okleveles erdőmérnök végzett. Ezt követően a Bükki Nemzeti Parknál helyezkedett el, erdészeti és tájvédelmi felügyelőként. A térség tájvédelmi körzetei tartoztak felügyelete alá, többek között az erdőgazdasági munkák természetvédelmi szempontból történő engedélyeztetését végezte, illetve birtokpolitikai feladatokat látott el.

Szerette ezt a szakterületet, mivel alföldi születésűként a sík vidék után vágyott a hegyek, dombok alkotta változatos környezetbe, de két év után mégis munkahelyet váltott, ugyanis a Guthi Erdészetből kapott kedvező munkahelyi ajánlatot, főmérnöki állást. Ebben az erdészetben élte meg a NYÍRERDŐ alakulásának nehéz időszakát.

1996-ban újabb álláslehetőség kínálkozott Baktalórántházán. Elődjének nyugdíjazása miatt megüresedett az igazgatói poszt, melyet megpályázott és elnyert. A 6500 hektár területű Baktalórántházi Erdészet vezetője lett.

Nagy kihívást, komoly szakmai feladatot jelent a világhírű, jó minőségű ófehértói akác, az alföldön előforduló nemes és hazai nyárak, a zömében talajvédelmi rendeltetésű fenyőállományok ültetvényszerű és a Baktára jellemző természetszerű gyertyános tölgyesek kezelése, génmegőrző fenntartása. A biológiai erdőgazdálkodás és az ültetvényszerű fatermesztés jól kiegészíti egymást ezen a területen. A Nyírségnek ebben a szegmensében olyan szerencsés a fafajok előfordulási aránya, hogy az erdészet profilját folyamatosan tudják igazítani a piac egyre növekvő minőségi elvárásaihoz. A feladat azonban nem egyszerű, nagyok az elvárások, egyszerre kell természet- és ültetvényszerű erdőgazdálkodást folytatniuk, hiszen a Baktalórántházi Erdészet is egy részvénytársasági forma keretében működő anyavállalathoz tartozik.

Feladatának tekinti úgy irányítani a harminckét dolgozót foglalkoztató erdészetet, hogy a rendelkezésükre álló erdőállományból a maximális értéket kihozva szolgálják ki vevőiket, miközben szem előtt tartják az erdőt pihenésre, kikapcsolódásra igénybe vevő emberek elvárásait is. Fontos, hogy megfeleljenek a belföldi és az export piac egyre növekvő elvárásainak, és biztosítsák azokat a saját forrásokat, amelyekből a termelési technológiát, a munkájukhoz szükséges beruházásokat finanszírozni tudják. Ez az erdészet olyan hagyományos felállású erdőgazdálkodó szervezet, ahol a vadászati ágazat kivételével a maggazdálkodástól a fafeldolgozásig minden hagyományos erdészeti ágazat megtalálható.

Igazgatói teendői mellett még ellátja a NYÍRERDŐ Rt. műszaki igazgató-helyettesi feladatait is, ami ugyancsak nagy felelőséggel és lekötöttséggel járó munka. Úgy érzi, ahhoz, hogy megfeleljen a vele szemben támasztott, és egyre növekvő elvárásoknak, szüksége van nyugodt, kiegyensúlyozott családi háttérre.

Büszke feleségére, Ildikóra, aki közös életük zökkenőmentes megkezdése érdekében követte őt Sopronból Nyíregyházára, és felvállalta az erdészélet romantikája mellett a kisgyermeknevelés nehézségeit távol a városi környezettől, a baktalórántházi erdészházban.

Gyermekei, Orsolya, Borbála és Imre nagyon igénylik, hogy édesanyjuk mellett édesapjuk is rendszeresen foglalkozzék velük. Éppen ezért, amikor csak lehetséges, közös családi programokat szerveznek. Csemetéit a természet szeretetére neveli, arra törekszik, hogy ők is értéknek tekintsék a családot, az összetartozást, tanulják meg kizárni azokat a negatív hatásokat, amelyek az anyagiak hajszolását helyezik előtérbe. Magánemberként is szívesen járja az erdőt, szeret vadászni, büszke trófeáira.

Kevéske szabad idejében szívesen olvas, van egy több száz könyvből álló folyamatosan bővülő könyvtára, amelyet, ha egyszer nyugdíjas lesz, rendszerezni fog.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 21. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése