Köbli György

Kertészmérnök, nyugdíjas téeszelnök,

Nyíregyháza, Nyírkércs

Apai nagynénje, a néhai Köbli Anna tanárnő, apáca rendfőnöknő felkutatta a családfát. Eszerint elődeik az 1720-as években Lipcse környékéről származtak, mezőgazdasággal foglalkoztak, és a Köbl névre hallgattak. Elképzelhető, az Újvilágba is települtek közülük, mert Köbli nagyapja Amerikában járt, hogy ott meglátogassa a rokonokat. 1938 szeptemberében Napkoron nagycsaládba született Köbli György, Pista Erzsébet és Köbli György gyermekeként. A nyolc testvér közül még élnek Mátraszentimrén, Nyíregyházán, Napkoron.

Volt a családban katonatiszt, tanító, főjegyző, földműves is. A gyermekkorában ministráló fiú – még ma is tudja latinul a mise szövegét – szorgos kezű szüleitől és nagyszüleitől elleste a mezei munkát. Tizennégy évesen lóekével szántott, aratott kaszával, sarlóval, csépelt, szőlőt nyitott, napraforgót bugázott, futorába járt. Így családi örökség volt a föld iránti szeretete, mely később görcsös ragaszkodással éltető elemévé vált, mert nem csoda, hogy téeszelnök lett belőle. Amikor Napkorról Sátoraljaújhelyre a Szőlészeti és Borászati Technikumba került, a nyári gyakorlatokat is itt eltöltve, nem volt kérdéses, hogy végzés után, a Tokaj-hegyaljai Pince Gazdaság tályai üzemébe kerül ígéretes szakemberként. Mint kerületvezető meg is kapta a Sasalja szőlőültetvényt, ahol a bakművelésű szőlősorok végén pince szolgált a finom tokaji bor tárolására, érlelésére.

„Szerettem itt dolgozni. A mérnöki pontossággal álló, párhuzamos szőlősorok között felüdültem, az itt eltöltött öt év nem telt el nyomtalanul.”

A huszonöt hektáros tábla Muscat-Ottonel fajta szőlőtelepítés őrzi szakértelme és keze munkáját Tályán, ahová baráti köre, ismerősei ma is visszavonzzák. 1961-ben az akkor újításnak számító fajta telepítéséért „Kiváló dolgozó” miniszteri dicséretet kapott. Ez az ígéretes pályafutás egy baktalórántházi szakmai kirándulást követően szakadt félbe. 1964-ben visszakerült szülőmegyéjébe, Nyírkércs faluba főkertészi beosztásba. Ezekkel az évekkel küzdelmes, mozgalmas, tartalmas időszakot tudhat maga mögött. A faluban élő szorgalmas emberekkel egy elhanyagolt gyümölcsösben csodákat tettek. Az új főkertész újításokat vezetett be, a nyolcvanöt hektár jonatán alma telepítésen kialakította a kombinált koronaformát. Először idegenkedve fogadták, de a bő termés megmutatkozásával a környéken mindenki így alakította almafáját. Az eredményben biztos volt, hiszen szakdolgozatát is a korszerű művelési módok témában írta. Ugyanis 1973-ban a Budapesti Kertészeti Egyetemen kertészmérnöki diplomát szerzett. ’67-ben szállították először az orosz piacra a kiváló minőségű, csodálatos színezetű magyar almát. Azok a szép idők a falunak jó megélhetést biztosítottak, míg ’75-ben jött az egyesülés. Baktalórántháza, Nyírjákó, Nyírkércs fúzióra lépett az akkori téeszösszevonások hatására. A Dózsa Téeszben főkertész lett, majd három hónap után elnök. Továbbfejlesztették a télialma-termesztés technológiáját, összefogással 1050 vagonos exportalma-tároló és -hűtőkapacitás létesült. Beindult a „csillagfürt program”, melléküzemági tevékenységeket, galvanizálót – mely ma is működik – és paradicsomlé vonalat hoztak létre. Több lábon kellett állni: sertés-, szarvasmarha-, juhtelepeket építettek.

A virágkorát élő téesz a sportot is támogatta, ekkortájt ökölvívócsapata is volt Baktalórántházának. ’89-ben már új szelek fújdogáltak a levegőben. A vagyonok megosztása után különvált az összevont három téesz, ő visszakerült Kércsre.

’73 a családalapításról is emlékezetes év. Meglátta az Abaújkéren lakó, a baktalórántházi gimnáziumban tanuló szép hosszú hajú Bodnár Jolánt, akit megszeretett, és házasság lett a vége. Albérletben kezdték, majd a Nyírkércsen épülő szolgálati lakást kapták meg.

’74-ben született Tímea lányuk, ’76-ban Andrea. Tímea a Debreceni Egyetemen végzett, angol–történelem szakos tanár, Írországban ismerkedett meg ausztrál férjével, Sydney-ben élnek. Andrea a nyíregyházi Bánki Donát Szakközépiskolában tanult, jelenleg egy bátaszéki szőlőültetvény megbízható dolgozója. Az ex-téesz elnök úr és felesége azt szeretnék, hogy lányaik sikeres életet éljenek, biztos jövőt tudhassanak. Nyugdíjaséveiben is aktív, a család mellett most is a föld körül forog a világ, persze amíg az egészsége engedi. Foglalkoztatják a napi történések, az uniós események, a magyar áru piacvédelme. A hazafias érzelmű, korabeli történetek, katonadalok ma is megdobogtatják a szívét. Aggódik a magyarság jövőjéért, szimpatizál azokkal, kik a föld jövőjét szintén fontosnak tartják. Szeret kirándulni, Európa nemcsak keleti, de nyugati országait is bejárta.

„Én nem bántam meg, hogy erre a szakmára adtam a fejem, ha még egyszer kellene dönteni, akkor is ezt választanám. A sikerek és kudarcok közül az előbbi többször volt életemben, ami mindig hajtott előre” – vallja. Talán élete egyik legnagyobb próbatétele lenne, ha az óceánon keresztül elrepülne Sydney-be.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 21. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Szerző: napkeletadmin 2018. 01. 17.

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Éles Miklós

Farkas Csaba

Laskai Mihályné

Ifj. Bárány László

Agócs Józsefné

Petró Tiborné

Bárány László

Orosz Györgyné

Kovácsné Tóth Klára

Bárány Péter

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!