Nyírjákó, Nyírkércs

Az elsők között alakult körjegyzőség 1990-ben Nyírjákó–Nyírkércs faluban, amikor a törvény adta lehetőséget kihasználták a helyhatósági választásokon. E felelősségteljes munkakört Petró Tiborné, Hudák Valéria, az akkor 23 éves fiatal, agilis szakember pályázta meg, és el is nyerte. Nehéz munkát vállalt magára, de volt rá szakmai alapja, gyakorlata. A Kisvárdán 1967-ben született, Nyírkarászban nevelkedett leány, az általános iskola után a kisvárdai Császi László Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett 1985-ben, majd felvételt nyert az Államigazgatási Főiskola levelező tagozatára, mit 1989-ben sikeresen be is fejezett. Szülei a tsz-ben dolgoztak, növénytermesztéssel foglalkoztak, édesanyja még bedolgozói munkát is vállalt a háziiparnál. Van egy húga, ki szociális gondozó. A főiskolás évei alatt a közigazgatásban dolgozott, először Ajakon, az akkori tanácsházán, majd bekerült Kisvárdára, a városi tanácsra, ahol a városgazdálkodási, hatósági, gyámügyi és a többi osztályon szerzett gyakorlatot. 1988-ban Anarcson megüresedett egy nyugdíjas állás, itt szociálpolitikával, gyámüggyel, igazgatással foglalkozott. Ekkor következtek a helyhatósági választások. 1990-ben, Nyírjákó központtal alakult meg a körjegyzőség. „Szinte a nulláról indultunk, egy mechanikus írógépünk volt, a semmiből nőttük ki magunkat szép hivatallá, miután leváltunk a baktalórántházi nagyközségi közös tanácstól” – emlékszik vissza.

A körjegyzőségben egy hivatalhoz tartozik a két község, egy helyen történik az iktatás, a közigazgatási, államháztartási munkát a központ látja el, de két községháza működik, részben állandó, részben utazó dolgozókkal. Ilyen köztisztviselő a körjegyző is, aki három napot a hét folyamán Nyírjákón, két napot Nyírkércsen tölt. Külön képviselő-testület, külön költségvetést készít, és pénzgazdálkodást folytat. Külön családsegítő szolgálat és gyámügy működik, kivel napi kapcsolatot tartanak. A körjegyző évente egyszer beszámol a közösen végzett munkáról mindkét képviselő testület előtt, s ilyenkor lehetőség van tapasztalatcserére.

Valika 1991-ben férjhez ment, férje Petró Tibor, Záhonyban a MÁV-nál dolgozik. 1992-ben megszületett Tibor fiuk, aki most ötödik osztályos. Nyírjákón jár iskolába, – mivel itt laknak szolgálati lakásban – jó tanuló és a német nyelvet tanulja. A harmonikus családi légkör jó hátteret biztosít munkájának maximális elvégzésére. De édesanyjára is bármikor számíthat, még ma is kikéri tanácsát. Valika nem tud különbséget tenni a két falu között, egyformán szereti mindkét települést. Azt gondolja, a közigazgatásban nem lehet idegen nyelv nélkül meglenni, így két évvel ezelőtt önszorgalomból elkezdte az angol nyelvet tanulni, de végzi a számítógépes ECDL tanfolyamot is. Munkája során fontosnak tartja a környező falvak jegyzőivel a jó kapcsolat kiépítését, így Ramocsaházával, Laskoddal, annál is inkább, mivel egy kistérségbe tartoznak, amit Baktalórántháza fog össze.

Vannak pályázati lehetőségek, melyeket csak Nyírjákó, vagy csak Nyírkércs vesz igénybe. Vannak közösen készült pályázatok, s van, melyet a gesztor Ramocsaháza irányításával a négy falu közösen készít. Léteznek közmunkaprogram, területrendezési pályázatok, a hulladékgazdálkodási pályázat folyamatban van. Egy kistérségi pályázat lehetőséget ad egy számítógépes terminál segítségével a négy község internet-kapcsolatára.

Szeretnének szennyvízhálózatot kiépíteni, tervbe van véve egy kis szennyvíztisztító –Nyírjákó, Nyírkércs – létrehozása. Sajnos a pályázatok nagy része olyan magas önerőt kíván, mely a kis falvaknak nem áll rendelkezésükre, így csak az egy-két milliósokat tudják megcélozni. Fontosnak tartja az elkészített pályamunkák igényességét, melyeknek csak 70-80%-a nyerő, a többit kerethiány miatt elutasítják. Sürgős feladatnak látja a hulladékgazdálkodás terén előrelépni.

Az oktatás színvonala mindkét községben megfelelő. Biztosítva vannak az alapvető szükséges eszközök, a számítógéppark is rendelkezésre áll. Nyírkércsen új iskolában, míg Nyírjákón régi, elég leromlott állapotú termekben kell tanulni a gyermekeknek. Jelenleg nem adódik lehetőség építkezésre. A pénzeszközök adásánál a fejkvóta rendszer mellett talán a feladatokra kellene osztani az állami támogatásokat. Kiemelt szerepet kap az idegen nyelv és a számítástechnika oktatása. A jövőben a két iskola szorosabb együttműködésére lesz szükség.

Valika minden nyáron igyekszik egy-két hetet szánni arra, hogy családjával elmenjen pihenni, kikapcsolódni. Néha úgy érzi kevés ideje marad rájuk. „Az a legfontosabb, egészség legyen, a pénz másodlagos. Én szerencsés embernek mondhatom magam, eddig nem voltak buktatók az életemben, minden sikerült, amit elterveztem. Mind a szakmai, mind a családi dolgokban elértem azt, amit akartam. Szeretem a munkámat, a magánéletemben is minden jól alakult” – mondja befejezésül a jegyzőnő.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 15. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)