Levelek, Besenyőd

Terbócs Lászlóné Szenes Mária 1954-ben született Leveleken. Édesapja korán meghalt, így a négy gyermek eltartásáról, taníttatásáról édesanyja egyedül gondoskodott. Testvérei közül a húga óvónő, a másik leánytestvére pedagógus, fiútestvére műszerész. Marika pedig Levelek és Besenyőd körjegyzője.

A jegyzőnő az általános iskolát szülőfalujában végezte el, majd a nyolcadik osztály befejezése után a nyíregyházi Kereskedelmi Szakközépiskolában tanult, ahol középfokú belkereskedelmi és áruforgalmi, gazdálkodási szakképesítést szerzett. A középiskolában aktívan bekapcsolódott a közösségi életbe, szervező titkárként dolgozott a fiatalok problémáinak megoldásáért. A tanulás és a közösségi élet mellett tagja volt az iskola kézilabda csapatának, a sport az egyik hobbija lett. A szakközépiskolában ’72-ben érettségizett és ugyanabban az évben július 1-től munkába állt az Apagy és Vidéke ÁFÉSZ-nél, mint eladó. Alig több mint egy évet dolgozott a szövetkezetnél, amikor ’73. augusztus 1-től váltott, és az apagyi községi tanács hivatalához került. Ettől az időponttól kezdve dolgozik az államigazgatásban.

’73-ban kötött házasságot, férje helybeli vállalkozó. Két lánya közül, Tímea pedagógus, 1998-ban ment férjhez, párja, Bodnár Tibor, újságíró. A másik lánya, Ildikó, főiskolai hallgató. A Terbócs szülők Levelek községben telepedtek le, ahol családiházat építettek. Apagy községben 1983. szeptember 15-ig állt alkalmazásban.

Áthelyezéssel hazakerült Levelek községbe dolgozni, ahol előbb, mint gyámügyi ügyintéző, majd munkatárs volt a pénzügyi csoportnál. Utóbbi helyen a költségvetéssel kapcsolatos ügyintézés és a pénzügyi csoport vezetése volt a munkája. Lelkes, ambiciózus szakemberként ismerték meg, akinek munkáját mindig is megbecsülték. Állandóan képezte magát, a munkaköreihez előírt vizsgákat eredményesen tette le. Mérlegképes könyvelői képesítést is szerzett, hogy a feladatát még magasabb színvonalon tudja ellátni.

Mivel szükséges az önkormányzat számára a szakember utánpótlás, vállalta, hogy a család és a munka mellett beiratkozik az Államigazgatási Főiskolára. A tanulmányait befejezve ’99. július 2-án az államvizsgát is sikeresen letette, így kézhez kapta főiskolai diplomáját. Minderre azért volt szüksége, mert 1997. június 15-én a nagyközségi önkormányzat képviselő testülete megbízta a jegyző helyettesítésével. A megbízatást a képviselő testület megelégedésére végezte, így amikor 1998-ban az üres jegyzői állást meghirdették, a jelentkezők közül a testület az ő pályázatát fogadta el. Nagy feladatot vállalt magára, hiszen nemcsak Leveleken, hanem Besenyődön is jegyző lett, ugyanis 1990 novemberében Levelek Nagyközségi Önkormányzata és Besenyőd Községi Önkormányzata körjegyzőséget alakított. A két községben összesen háromezer-hatszázan élnek. A két község irányítása, az állampolgárok ügyeinek intézése a körjegyzőhöz tartozik. A két községben egyébként külön képviselőtestületet választottak a helybeliek, és külön működnek az intézmények is. Levelek és Besenyőd élete egyébként az évtizedek alatt összeforrt, ezért a két képviselő testület egyes feladatoknál a közös megoldáson fáradozik. Az egészségügyi, fogászati alapellátást, kommunális hulladékgyűjtést társulással oldja meg a két képviselő testület. A jegyző a törvényesség őre, a törvényi előírások figyelembe vételével szervezi és végzi az önkormányzati, államigazgatási munkát.

Feladatköréhez tartozik a polgármesteri hivatal vezetése is. Igényes, precíz, ezért hasonlót vár a munkatársaitól is. Érdeklik az új feladatmegoldási módok, a számítógépes újdonságok. Támogatja a továbbtanulókat, önképzésre ösztönzi a hivatal dolgozóit. Az ügyintézők számítógéppel dolgoznak, amely nemcsak megkönnyíti munkájukat, hanem elősegíti az azonnali feldolgozást.

Levelek életében jelentős dátum volt 1998. augusztus 20-a, amikor új községházát avattak. Az épületben igényes, kulturált körülmények között történik a falu ügyeinek intézése. A tanácskozó teremben ülésezik a képviselő testület, emellett huszonöt-harminc fős rendezvényeknek is itt adnak helyet. A rendszerváltás óta a községben jelentős és látványos építkezések zajlottak. Kiépült a gázhálózat, a telefonhálózat, a szennyvíz csatorna, megvalósult a község teljes közművesítése.

Ezek a nagyberuházások a képviselő testület anyagi forrásait megterhelték, az intézmények megszenvedték ezt az időszakot. Felújításra nem jutott pénz, emiatt az állagmegóvás a legfontosabb feladat. Pályázati források igénybevételével szeretnék az óvoda, az iskola, a kultúrház rekonstrukcióját megoldani.

A községben magas a munkanélküliek aránya. A termelőszövetkezet megszűnése miatt a földek magánkézbe kerültek, de a kisparcellák nem nyújtanak megélhetést a lakosságnak. Munkahelyteremtő beruházások pedig nem valósultak meg a községben, de minden új kezdeményezést támogat a testület.

   (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 9. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)