Besenyőd

Rendkívül színes, érdekes pályát futott be Lóránt Miklós, a besenyődi Móricz Zsigmond Általános Iskola igazgatója. Sorsa jól példázza azt, hogy igenis lehet próféta valaki a saját hazájában. Élete első munkahelyén, 2002. szeptember elsején kezdte a 40. tanévet. Öt generációval került már kapcsolatba. A négy évtizednyi pedagógiai szolgálat több mint felét vezetőként teljesítette. Már huszonegy éves korában a katedrán állt, és mind a mai napig megőrizte lelkesedését, hitét érdeklődését a gyereke, a szülők, a falu iránt.

Úgy tűnik, a lányának adja át a stafétát: Csilla szintén a pedagógus pályát választotta, és nemcsak tanítóként követi édesapját, hanem valószínűleg igazgatóként is. Csilla most szerzi a harmadik diplomáját, színjátszó csoportot szervez, ő tervezi a falu címerét, és monográfiát ír Besenyőd történetéről. Közmegelégedésre jó kezekbe kelül az iskola sorsának, fejlesztésének ügye.

Lóránt Miklós Besenyődön született 1941. március 21-én. Édesanyja, Bessenyei Jusztina háztartásbeliként gondoskodott a családról. Az édesapja Lóránt Miklós földműveléssel foglalkozott. Felesége, Bicskei Zsuzsanna, könyvtáros. Házasságukból két gyermek született: Csilla tanító, Miklós programtervező.

A 41-es főút mentén húzódik meg Besenyőd, alig néhány száz méterre a nemzetközi autóforgalomtól. Noha a település története a besenyőkig nyúlik vissza, ma már mindössze hétszázhúszan élnek a faluban. A népesség negyven százaléka cigány. A csöppnyi falu kis iskolájában mindössze száztíz gyerek jár, még a XXI. században is oktatnak összevont tanulócsoportokban. Ezen az áldatlan állapoton szeretne segíteni az igazgató úr minden erejével. Két cikluson keresztül önkormányzati képviselőként szolgálta Besenyőd ügyeit. A nyolc tantermes iskolához most építenek egy három tantermes új szárnyat, és így kaphat új nevelői szobát és igazgatói irodát az intézmény. A tantestület is családias, mindössze tizenketten alkotják.

A modernizálás jegyében Lóránt Miklós elérte, hogy hat darab Pentium számítógépet vásárolhattak. A negyedik osztályosok tanórai keretek között tanulják a számítógép használatát. Nemcsak programozó–matematikus fia miatt, hanem a kor szellemének is engedve igyekezett minél gyorsabban megvalósítani az újdonságokat az iskolában az igazgató. Szép eredménynek tartja, hogy 3. osztálytól már angolul is tanulhatnak a gyerekek. A vezető azt szeretné, hogy ne csak egy kis falusi iskolába járjanak a tanulók. Éppen ezért megtervezték a művészeti oktatást is, jelenleg furulyázhatnak és zongorázhatnak az érdeklődők. Programjukban hangsúlyos helyet kap az úszásoktatás.

Levelek társközségeként 18 éven át nem volt igazi helyi érdekképviselet a besenyődiek számára. 1991-ben önállósult a falu. Lóránt Miklós mindig is előre nézett, most is azokat a feladatokat sorolja, amelyek modernebbé, komfortosabbá tehetnék a helybeliek mindennapjait. A célok megvalósításában jó partner a református egyház.

A fejlesztés alapja a múlt hagyományaiban is gyökerezik. A település nagyjai után kutatva az egykori krónikákból és írásos feljegyzésekből kiderül: Turánszki Pál országgyűlési képviselő tanyatulajdonosként jegyezte a környéket. Mindössze tizenhat család élt akkoriban itt. Találtak egy olyan kriptát a temetőben, amelynek a külső sírkövén Molnár Ágoston neve olvasható: ő az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején huszár főhadnagyként szolgált, majd a Kossuth-kormány élelmezési kormánybiztosa volt.

A besenyődiek nemcsak a múltjukra lehetnek büszkék, hanem a jelenben is sokat tesznek a falu arculatának alakításáért. Ezt a célt szolgálja majd a monográfia és a címer is. Az Ómagyar Alapítvány keretében az anyaországi, az erdélyi és a felvidéki olyan településekkel találkoznak, amelyek nevükben is őrzik a besenyők emlékét. Szirmabesenyő, Máriabesenyő és még jó néhány település vesz részt ezen a rendezvényen.

Ha valakire igaz az a megállapítás, hogy tanítóként lámpás falujában, akkor ez sokszorosan igaz Lóránt Miklósra. Mint mondja, már 21 évesen tanított, vezette a kultúrházat, szervezte és tanított a dolgozók iskolájában, őt választották a Hazafias Népfront helyi vezetőjének.

Ezerkilencszázhetvenegyben nevezték ki igazgatónak. Akkor még nem volt 30 éves, és főnöke lett egykori tanárainak. Soha nem kellett azon gondolkodnia, hogyan töltse el hasznosan a szabadidőt. Ezer tennivalót talált, amellyel élete első munkahelyének, a besenyődi iskolának a fejlesztését szolgalmazta. Ma már tanítványai sikerének örülhet, jó néhányan közülük egyetemet végeztek. Az igazgató úr szerint ma nehezebb nyomon követni a tantervi követelményeket, mint korábban. Elég sok embert sújt a hátrányos helyzet, és ezt megszenvedik a gyerekek is, ezért a pedagógusok a szabadidejükben korrepetálják őket, a tehetségesebbeknek pedig számos programot szerveznek ismereteik bővítésére.

Lóránt Miklós, ha tehetné, ma ugyanitt kezdené a hivatását.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 17. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)