Borbély Árpádné

Márta néni,

Levelek

A polgármesteri hivatalban beszéltünk meg találkozót. Ahogy beléptem, egy fiatalos, sugárzó arc mosolygott rám, és azonnal tudtam, hogy Ő Márta néni. Korát meghazudtoló frissességgel és testtartással lépked. Leülünk az irodában, és kicsit izgatottan kérdezi:

– Miért engem választott Szanyiné Marika polgármester asszony? Nem vagyok én olyan különleges. – Aztán elővesz egy lapot, amire vázlatosan összeírta, amiről mindenképpen említést akar tenni.

Megdicsérem, fizikailag milyen jó állapotban van, látszik a mozgásán.

– Minden este tornázom, még ma is megcsinálom a gyertyát, és leteszem fejem mögé a lábam – jegyzi meg –, pedig már 76 éves vagyok. Naponta körbebiciklizek a településen, és örülök, ha változást látok. Igazi lokálpatrióta vagyok, jól érzem magam a településünkön.

Kisvárdán születtem. 1960. óta élek itt, tősgyökeres levelekinek érzem magam. 32 évet dolgoztam óvónőként, 28 évet Leveleken. 13 évig a leveleki óvoda vezetője voltam, és öt évig független óvodavezetőként Levelek-Magy-Besenyőd községek óvodáit irányítottam. Azóta is szoros szálak fűznek a három település lakosságához – emlékszik vissza Márta néni. – Gyakran körbebicikliztem a községeket, hogy ismerjem azokat a gyerekeket is, akik nem járnak a leveleki óvodába. Férje kiváló ember, és labdarúgóedző volt. 31 éve özvegy. Egy félkész házban maradt egyedül a gyerekekkel, és nagyon büszke arra, hogy sikerült befejezni, komfortossá tenni az otthonukat.

Zsuzsa lánya a Baktalórántházi Általános Iskola igazgatónője, veje szintén pedagógus. Fia, Attila a Leveleki Általános Iskola igazgatóhelyettese, korábban az NYVSSC NB I-es labdarúgója volt, felesége gyógyszertári asszisztens. Szeretettel és büszkén sorolja unokái nevét: Eszter, Emese, Árpád, Zsófi, Gergely.

– Imádom a sportot, különösen a labdajátékokat – neveti el magát. – A férjemmel mindig elkísértem a csapatot – a mai napig eljárok –, és így megismertem a községeket, az embereket. Emlékszem, akkoriban még keveseknek volt tv-jük. Mi az 1966-os vb miatt vettünk, és a meccseket nálunk nézték a szomszédok, alig fértünk el. Budapestre is jártunk mérkőzésekre.

A futballhoz való kötődése máig megvan, hiszen a helyi SE Felügyelő Bizottságának tagja.

Márta néni nélkül Leveleken nincs semmilyen sportrendezvény. Elhivatottságát méltán jelzi, hogy 1989-ben, könyv formájában gyűjtötte össze Levelek futball történetének 40 évét.

– A sportot az egész családom nagyon szereti, egy különleges lelki-testi erőt ad. Nagyon szeretek kézimunkázni, varrok, horgolok, gobelinképet készítek és kötök. Maradék vagy bontott pamutból sapkát, sálat, kesztyűt készítek és elajándékozom. A focicsapatnak is én kötöttem a sapkát, én varrtam a szerelést – minderről tanúskodik szép, finom keze és hosszú ujjai. Van egy különleges adottsága, hogy egyszerre több dolgot szeret csinálni, köt, tévézik és rejtvényt fejt. Talán ennek is köszönhető fiatalossága, frissessége.

– Az Őszi Levél Nyugdíjas Egyesület vezetője vagyok már 12 éve. Én alapítottam, mert hiszem, hogy közösségben kell élni. 50 klubtagunk van, többségében nők. Elismertek vagyunk, aktívan részt veszünk a település életében. A polgármester asszony igényli a közreműködésünket. Nőnapi főzést szervezünk, műsort adunk a falunapi rendezvényeken. 52 éves a legfiatalabb és 84 éves a legidősebb tagunk. Sikeres működésünk titka, hogy mindig ellátom feladattal a tagjainkat. Nótákat, dalokat gyűjtenek, közmondások után kutatnak. Gyakran kirándulunk, Dávid József – aki a klub titkára – szervezi a kirándulásokat és túrákat. Jártunk már Szlovákiában, Romániában, hazánk minden táján. Sokat olvasunk. Nagyon szeretjük a népmeséket, anyanyelvi játékokat, feldolgoztuk Arany János: Fülemüle című versét és más műveket – sorolja büszkén. – Mégis van, akit a családja nem enged – mondja kicsit szomorkásan. – Keresem az utódomat, már van is jelöltem az egyesület irányítására.

Szeretek önálló lenni, mindent megteremtettem magamnak. Van meleg víz, gáz. Félek a kiszolgáltatottságtól. Nem szeretnék a gyerekeimre támaszkodni. Reggelente korán kelek, otthon is sokat olvasom, és nagyon szeretem az olasz rejtvényt. Mindent fogyasztok, ami nem egészséges, a füstölt hús a kedvencem – neveti el magát Márta néni –, viszont a 60 kilós súlyomat évek óta tartom. Ez az életmód követendő lehet mindenki számára, beteg nem voltam, és kórházban is csak a lányom születésekor öt napig. Amire még nagyon büszke vagyok, hogy kiharcoltam, legyen faluházunk. Egyik kirándulásunk alkalmával láttam egy régiségek házát, és azt gondoltam, ilyen Leveleknek is kell.

Örülök, hogy nyugdíjas éveimben is ilyen aktívan élhetek. A polgármester asszony sokszor mondta már nekem, hogy ő azért tart igazi pedagógusnak, mert ebben a korban is fontos számomra a nevelés és az oktatás. Úgy érzem, hogy Leveleken sokan szeretnek. Igénylik aktív, nyüzsgő jelenlétemet.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 25. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)

Szerző: napkeletadmin 2018. 01. 17.

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Szanyi Lászlóné

Terbócs Lászlóné

Herczku István

Szanyi Lászlóné

Lengyel Miklósné

Terbócs Lászlóné

Szanyi Lászlóné

Kováts Csaba

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!