Nyíribrony

Művészeti oktatásról még csak nem is álmodhattak volna a nyíribronyi szülők néhány évvel ezelőtt. Négy éve igazgatja az iskolát Szikszainé Dobronyi Erzsébet, aki húsz éven keresztül a nyíregyházi főiskola ének-zene tanszékén járta végig a ranglétra fokait. Amikor kinevezték a nyíribronyi Móra Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatójának, a főiskolán docensként dolgozott. Teljesen más megméretésre vállalkozott, hisz az általános iskola irányítójaként nemcsak a társadalmi, hanem az önkormányzati és a szülői igényeknek is meg kellett felelni. Viszont az eltelt évek igazolták Szikszainé nagyszabású terveit, a gyerekek és a szülők egyaránt megelégedéssel szólnak a nyíribronyi iskola eredményeiről.

Buduka Erzsébet gyermekgondozó és Dobronyi István kórházi dolgozó lányaként született 1956-ban Dobronyi Erzsébet. Két bátyja közül István építészmérnök, Pál a Betulapharmánál dolgozik. A férje matematika–informatika tanár a nyíregyházi 110-esben.

Házasságukból két gyermek született, Zsuzsanna a Kölcsey-gimnáziumban érettségire készül, szenvedélyesen zongorázott, most fuvolázik. Gusztáv elsős a nyíregyházi művészeti szakközépiskolában, csellózott, szobrásznak készül.

Dobronyi Erzsébet a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti szakközépiskolában érettségizett, majd Budapesten a Zeneakadémián szerzett oklevelet. Ezután két évig Újfehértón tanított, majd 1982-ben bekerült a tanárképző főiskolára. Itt jelenleg a levelező tagozatos hallgatókat oktatja.

A nyíribronyi iskolában 118-an tanulnak – ez a létszám kis iskolát jelent. Viszont a tanulók 80%-a jár a dráma– tánc–zene jogosítvánnyal rendelkező alapfokú művészeti iskolába. Ebben a tanévben csak zenével foglalkoznak: citera, zongora, furulya és számítógépes zeneoktatás szerepel a programban. Ez utóbbi igen népszerű a gyerekek körében, hiszen 128 hangszer hangjával, csoportosításával ismerkedhetnek meg, és maguk a gyerekek alkothatnak zenét. Művészeti oktatás hasznáról azt mondja az igazgatónő, hogy olyan személyiséggazdagító erő ez, amely nélkül sivárabb lelkületű gyerekek hagynák el az iskolát. A jó szemű pedagógus azt is észreveszi, hogy néhány gyerek akár zenei pályán is folytathatja tanulmányait. Érdekes tapasztalat: Kodály országában a tanulók egyre kevésbé tudnak énekelni. Éppen ezért még nagyobb felelősség hárul az éneket és zenét oktató pedagógusra.

A pedagógiai programban kiemelten foglalkoznak a leszakadók felzárkóztatásával, örömmel tapasztalják, hogy ezt a tervet az új oktatási miniszter is támogatja. Külön órakeretet biztosítanak a felzárkóztatásra, négy tanár délután foglalkozik a gyerekekkel. Az iskolában úgy látják, az érdeklődés felkeltése az alap az eredmények eléréséhez. Néhány évtizede az iskola volt az egyetlen információforrás, mára pedig a média is betört az alapfokú oktatásba, hogy a számítógépről ne is beszéljünk. A pedagógusok otthon kiválogatják a tévécsatornák azon filmjeit, amelyek ismeretterjesztő jellegüknél fogva érdemesek az iskolai levetítésre.

Rendszeresen elviszik a gyerekeket a községi könyvtárba, otthonosan mozognak a számítógépteremben, nyelvet tanulnak, sportfoglalkozáson vesznek részt. Ezekkel a programokkal az önfejlesztő iskolák sorába lépett a nyíribronyi: háromszor öt napot tölthetnek el a Balatonon a pedagógusok, a családsegítők, a kisebbségi önkormányzat képviselői. Arról cserélnek eszmét, hogy tudnak együtt működni az intézmények az uniós csatlakozás előtt. A Soros Alapítványtól elnyert egymillió forintból oldják meg ezeket a képzéseket.

Egy irányba húzó tantestületet irányíthat Szikszainé. Örül annak, hogy a szülők gyakorta kikérik a véleményét. Nála nincs fogadóóra, bármikor megkereshetik. Mint a település egyetlen oktatási intézményére, komoly felelősség hárul. Törekvéseik helyességét visszaigazolja az a tény, hogy jól érzik itt magukat a gyerekek, a szülők nem viszik el őket más település iskolájába.

Minőségbiztosítással is foglalkoznak egy éve, az a szándékuk, hogy egy kisiskolában is ugyanolyan feltételek mellett sajátítsák el a tudományok alapjait az idejárók, mint egy elit iskolában. A fenntartói elvárást az önkormányzat fogalmazza meg, az igazgatónő meglátása szerint elégedettek velük. Az általános iskola elvégzése után a nyolcadikosok túlnyomó többsége továbbtanul, elsősorban nyelvszakos gimnáziumokba, gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi szakközépiskolába jelentkeznek, vagy éppen szakmát akarnak tanulni. Igen népszerű a közeli baktalórántházi gimnázium.

A nyírségi iskolaszövetkezet tagjaként a tanárok rendszeres továbbképzésen vesznek részt, a tanulóknak pedig tantárgyi, sport és kulturális versenyt szerveznek. Mint az igazgatónő elmondta: nagy kihívást jelentett és jelent számára ma is az iskola vezetése, az oktatás minőségi szintjének megvalósítása. Szeretné elérni, hogy a kartársak szükségét érezzék a folyamatos önképzésnek, a gyerekek pedig olyan alapot kapjanak, amelyre építhetnek a középiskolában.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 14. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)