Magy

A magyi Palásti László Általános Iskola és Óvoda falai között szinte családias légkör uralkodik. Nem csoda, hisz száztizenhét iskolás és ötvenöt óvodás ismerkedik meg a világgal a műemlék jellegűnek is besorolható épületben. Spiller Mihályné igazgató asszonnyal arról beszélgetünk, hogy városok vonzásában miként lehet egy kis településen itt tartani a gyermekeket, és főként hogy lehet őket olyan szellemi útravalóval ellátni, hogy egyenlő eséllyel vegyék fel a küzdelmet városi társaikkal a középiskolákban?

A falu első jegyzőjéről nevezték el az iskolát, ezzel is tisztelegve az elődök előtt. Spiller Mihályné, született Tóth Magdolna, egyébként is igyekszik a kis falu hagyományainak kialakítását szem előtt tartani. Noha ő ököritófülpösi, igazából tekintélyes vargabetűvel jutott vissza szülőföldjére. Édesanyja, lánykori nevén Farkas Irma, aki a kor szokásainak megfelelően a család ellátását és a háztartás vezetését tartotta – divatos szóval – önmegvalósítása lehetőségének. Édesapja, Tóth Bálint, az ököritófülpösi leánynevelő intézetben dolgozott. Sajnos, már egyik szülő sem lehet szerettei között. Húga, Elvira, Nyíregyházán, az alapellátási igazgatóságon ápolási igazgató. Férje, Spiller Mihály, a nyíregyházi Szuper Divatáru Nagykereskedelmi Kft. vezetője. Lányuk, Szilvia, a gödöllői Agrártudományi Egyetemen harmadéves PhD-hallgató. Az ő férje, Varga Sándor, agrármérnök. Kislányuk, Zsófia, tizenegy hónapos.

Spillerné, Magdika a csengeri gimnáziumban ezerkilencszázhatvannyolcban érettségizett, műszaki tanári diplomát szerzett.

Mivel férje budapesti, a különböző tanári állásokat a család igényeihez igazodva fogadták el. Középiskolai pedagógusi állás után a budapesti Pannónia Úti Általános Iskolában igazgatóhelyettesként megtapasztalhatta egy nagy intézmény irányításának bizonyos elemeit. Az itt szerzett ismeretek birtokában merte később megpályázni a magyi iskola igazgatói székét. 2000 nyarán diplomát szerzett a BME közoktatás-vezetői szakán.

Hét éve költözött Nyíregyházára a családjával. Előbb a munkaügyi központ szervezésében technológiát tanított egy kisvárdai tanfolyamon. Ezerkilencszázkilencvenöt májusában látta meg a pályázatot és nyújtotta be elképzeléseit a Palásti László Általános Iskola vezetésére. Annak nagyon örül, hogy az iskolában a tizenkét pedagógusból és négy óvónőből álló fiatal tantestület igazi kollektívát alkot. „Egy irányba húzó csapatot sokkal könynyebb kormányozni” – mondja Magdika. Ráadásul a szülők is partnerek az elképzelések valóra váltásában, mert az igazgató asszony által kezdeményezett és hat éve sikeresen megszervezett jótékonysági bálokra már számítanak a szülők és a támogatók. Legutóbb is fél millió forint körüli összeg gyűlt össze. Vettek már modern számítógépeket, lecserélték a padokat, új eszközökkel gyarapították az iskolai vagyont a bálok bevételéből.

Ideális a technikai feltétel, hisz minden osztálynak jut egy tanterem. Kis létszámú osztályokról lévén szó a pedagógus eleget foglalkozhat egy-egy gyerekkel. Ez meg is látszik a továbbtanulási arányon, hisz mindenkit oda vesznek fel, ahová jelentkezik. Ez pedig azért ritkaságszámba megy. Mint Spillerné aláhúzta: esélyegyenlőséget kívánnak biztosítani minden magyi gyereknek. Ne érezzék azt a hátrányt, hogy kis településről indultak, hanem városi szintű ismeretanyag birtokában vágjanak neki a „nagybetűs élet”-nek.

Ennek jegyében fordítanak nagy gondot a számítástechnikára. Már ötödik osztálytól, tantárgyként tanítják és osztályozzák az informatikát. Ennek nagyon örülnek a szülők, hisz az itteni gyerekek nagy többsége nem ülhet otthon komputer elé. A nyelvoktatásban a németet választották, de fontolgatják az angoltanítást is. Népszerű a színjátszó szakkör, ahol a Csipetcsapat bronz minősítést szerzett, de volt már az iskolának ezüst minősítése is. A tánccsoportjuk első helyezéssel tért haza a minap a megyei Ki mit tud?-ról. Működik egy-egy furulya- és citeraegyüttes. Újabban az alapfokú művészeti oktatás keretében zongorázni tanulhatnak a gyerekek.

Ez azért is fontos, mert a tehetségesek gondozásával egyidejűleg a hátrányos helyzetűeknek speciális felzárkóztató programot állítottak össze. A közeli Kauzsaytanyáról elsősorban a cigány származású gyerekek járnak a magyi iskolába. Náluk sok esetben az elemi szocializációra kell a figyelmet fordítani. Például megtanítani fogat mosni, rendszeresen felkészülni az órákra, tiszta ruhában jönni iskolába, az olvasást megszerettetni és így tovább. Az a tapasztalat, hogy a szüleik örülnek, hogy a gyermekeik már a beilleszkedéshez nélkülözhetetlen képességek, ismeretek birtokába kerülhetnek.

Hálásak ezek a gyerekek a törődésért, s ez adja a pedagógusnak a fáradozásáért a legnagyobb örömet.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 12. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)