Magy

Elindult a fejekben is a rendszerváltás, és ezt tartja a legnagyobb eredménynek Málik Zoltán, Magy polgármestere. A 41-es főút közelében fekvő, 1014 lelket számláló településen tizenegy éve választják polgármesterré Málik Zoltánt. Tősgyökeres magyi, és a helybeliek érzik, hogy ő mindent a település érdekében igyekszik megtenni. Mind a három ciklusban a Magyar Demokrata Fórum támogatásával nyerte el a fontos közéleti tisztséget. Be is lépett az MDF-be, már az alapító tagok közt is megtaláljuk. Úgy gondolta, belülről jobban tudja a pozitív változásokat segíteni. Hat éve pedig tagja az MDF megyei választmányának is.

1951 január 30-án Nyíregyházán született. Édesanyja, Tuza Piroska, a helyi termelőszövetkezetből ment nyugdíjba. Most már a felnőtt gyermekek, unokák sikereinek örül. Édesapja, Málik József, a növényvédelmi állomás brigádvezetőjeként dolgozott. Sajnos, a fia polgármesterré választása után két nappal örökre elment. Az öt testvér közül Mária gyógyszerész, József vegyészmérnök, Piroska szakvédőnő (ő sajnos, már nem él), Margitka szintén szakvédőnő. Felesége, lánynevén Séra Ilona, boltvezető. Két gyermekük született, Adrienn pszichológus, számítógépes reklámszakember. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy most nemzetközi jogot tanul. Zoltán második osztályos a magyi iskolában. A polgármester édesapa nagyon büszke a gyermekeire. A céltudatos lánya bizonyára örökölte a szülők elszántságát, céltudatos életvezetését. A kisfiú pedig mintha a nagyapja vonásait testesíteni meg, amikor hátratett kézzel, délceg tartással végigmegy a gyümölcsfák közt, és arról beszél az apjával, milyenek a fák, milyen termés várható.

Málik Zoltán élete összefonódott a labdarúgással is. A Budapesti Felsőfokú Faipari Technikumban végzett, majd az akkor igen nagy hírű Erdért Vállalat tuzséri telepén vállalt állást, és futballozott itt éveken keresztül. Volt a MÉH Vállalat napkori bontótelepének a vezetője, majd a cég központjában dolgozott.

Igazi feladatának azt a kihívást értékelte és értékeli ma is, amikor polgármesterré választották. Az ő családjukban nemigen volt hagyománya az ilyen fontos közéleti tisztség betöltésének, ám Málik Zoltán annál nagyobb lendülettel látott a feladatoknak. Mindenek előtt azt a célt tűzte maga elé, hogy Magy ne süllyedjen a környező tanyák szintjére, hanem őrizze meg a községi jelleget, és virágzó településsé váljon. Annak örül a polgármester, hogy elkezdődött a lassú gyarapodás, a születések száma meghaladja a halálozást. Megállt az értelmiségiek elvándorlása. Ennek érdekében a helyi önkormányzat mindent elkövet. Például érdekes feltételhez köti a letelepedést: aki belép a magyi sportegyesületbe, az ingyen telket kap az építkezéshez. Már negyvenen jutottak így építési telekhez. Vissza nem térítendő támogatást, 100 ezer forintot, adnak minden fiatal családnak az új otthon megteremtéséhez.

A helybeliek korszerűsítik a házakat. Szilárd burkolatú utakon közlekednek a járművek, a vezetékes víz- és a gázhálózat kiépítése 100 százalékos. A polgármester annak örül, hogy a közös célok érdekében megmozdul a falu apraja, nagyja. Például megszüntették az illegális szemétlerakó helyet és a település központjában szép emlékparkot hoztak létre. Rendezték a temetőt. Sportöltözőt építettek közös összefogással. Amikor két éve az az iszonyatos mennyiségű hó hullott le az országban, az iskola teteje nem bírta a nyomást és összeomlott. Mire a polgármester a helyszínre ért, az emberek már ott szorgoskodtak, és igyekeztek kiásni az intézményt a hó fogságából.

Ma is emlékezetes a falunap, amelyet 2000. június 17-én tartottak a millennium alkalmából. Az egész napos szórakoztató program keretében a Mandala dalszínháztól a Slip tánccsoportig számos fellépőnek tapsolhattak. A tűzijáték, a diszkó, a hullámvasút, a körhinta emlékezetessé tette a rendezvényt, amelyre az egész falut, de még a környékbelieket is meghívta a polgármester, és vendégül látta egy ingyen babgulyásra.

Málik Zoltán dédelgetett álma, hogy egy 45 személynek, főként asszonyoknak munkát adó üzemet telepítsen a faluba. Lehetne itt gyümölcsöt feldolgozni vagy varrodát nyitni, hisz a nők jó része a környékbeli termelőszövetkezetek melléküzemében működő varrodákból kényszerült az állását ott hagyni.

Meg kell oldaniuk a szennyvízhálózat kiépítését. Nyírbátorhoz kapcsolódnának, Ófehértóval és Nyírgyulajjal közösen oldanák meg a legdrágább közműberuházást. Ám ezt csak állami támogatással tudják elképzelni, hogy a helybelieknek ne kelljen ezért a zsebükbe nyúlni. A vezetékes ivóvízhálózat kiépítése még a kezdet kezdetén megtörtént. Érdekességként említi a polgármester úr, hogy a hozzájuk tartozó Kauzsaytanyán és a Kállósemjénhez tartozó, de földrajzilag hozzájuk közeli Újszőlőskert tanyán hamarabb ittak tisztított vizet, mint Magyon.

Málik Zoltánnak sok az elfoglaltsága, mivel szereti az embereket, különösen a gyerekeket. Szabadidejében a gyümölcsösével és mindenek előtt a családjával foglalkozik.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 12. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)