Petneháza

A magyar történelem egyik legfontosabb fordulópontjához egy Petneházáról elszármazott jeles férfiúnak is köze volt. Ez a nyírségi község azonban nemcsak a múltjára lehet büszke, hanem a jelenére is. Az ígéretes jövő is felvázolódott, hiszen száz embert foglalkoztató feldolgozó üzemet építenek ide egy éven belül, aztán várják a befektetőt, aki a régi hideg strandot felújítja, esetleg a turizmus szolgálatába állítja.

Petneháza ritkán hallat magáról, sokan azt hiszik, hogy eldugott település. Ezzel szemben a valóság az, hogy kőhajításnyira van a forgalmas Baktalórántházától, a szépséges baktai erdőtől, a másik forgalmas város, Kisvárda is csak 20 kilométerre van ide. Hosszú ez a nyírségi község, a közepe táján mutatós egészségház magasodik, de az igazi faluközpont most van kialakulóban. A község egyik szélén erdős, ligetes rész vonzza a tekintetet és egy kis patakocskát is hordoz a hátán ez a föld. Ebben a szép környezetben van a futballpálya, mellette hatalmas „betonteknő” tátong, az egykori hideg strand, az uszoda. Kabinok is állnak itt, ajtó-ablak nélkül tekintenek a világra. Az egyik falon egy dátum olvasható: 1963. Ekkor újították fel a strandot, amely már a háború előtt is működött. A község belsejében egy emeletes épület homlokzatán ez olvasható: Petneházy Dávid Általános Iskola. A névadó 1686-ban a 150 éves török uralom végén katonatisztként kis csapatával a Budai Vár falára, a lófarkas zászló helyére kitűzte a magyar zászlót. E sorok íróját és a könyvsorozatunk olvasóit nem annyira a múlt, inkább a jelen és a jövő érdekli.

Nos, a jelenről és az elképzelésekről, tervekről Majoros Péter Pál polgármestert beszélt. Elöljáróban elmondta, hogy a szép egészségház építését már az új önkormányzat fejezte be és fizette ki 1998 után. A rendszerváltás utáni nyolc évben kevés gondot fordítottak az utcák portalanítására, az utóbbi négy évben sokat. 2002-ben például a Liliom, a Rákóczi és a Szabadság utcát aszfaltozták le. Az új telepen 1200 méter utat építettek. Szapora itt a gyermekáldás, a gyerekek kinőtték az óvodát és az iskolát.

A polgármesteri hivatal is szeretne tágasabb helyre költözni. A megoldás a következő. A mezőgazdasági szövetkezetnek kihasználatlanul áll egy nagy épülete, ezt megvásárolja az önkormányzat, ide költözik át a polgármesteri hivatal. A mostani hivatal az óvoda közvetlen szomszédságában áll, a régi hivatalt átalakítják óvodai helyiségekké. Az iskolában tanteremhiány van, az önkormányzat a megyei területfejlesztési tanács pályázatán nyert is 15 millió forintot négy tanterem megépítésére. A polgármester itt említette: a petneházi gyerekek 2001 őszétől átjárnak Kisvárdára zenét tanulni. Az új tantermek átadása után nem kell majd utazgatniuk, itt tanulhatnak zenét, egy tágas és modern számítástechnikai tantermet is kialakítanak az új helyen. A számítógépes ellátás máris kiváló a községben. Az önkormányzat pályázaton nyert 1 millió 100 ezer forintot, ebből a közeljövőben korszerűsítik a polgármesteri hivatal számítógép parkját. 1999-től teleház működik a településen, internetes szolgáltatással, mi több: projektort is működtet a főállású fiatalember a teleházban. Fénymásolás, névjegykártyák készítése is lehetséges itt, de átképző tanfolyam is volt már a többes célú teleházban. Alakulóban van az új faluközpont. Az iskola közelében a régi kultúrházat lebontották, újat nem építettek a helyére. A mostani önkormányzat erre a területre egy 300 adagos konyhát és egy tágas éttermet akar építtetni. Az étterem átalakítható lesz, lakodalmakat, gyűléseket rendezhetnek majd itt. A konyha-étterem építésének pályázatát a fejlesztési tanács később bírálja el, de ami késik, nem múlik. Arra is biztosan lehet számítani, hogy a nyírkércsi nagyvállalkozó hamarosan baromfifeldolgozó üzemet és hűtőházat épít Petneházán.

Külön kis fejezetet érdemel a sport. 2000-ben a Fradi focistáinak vendégjátékát élvezhették az itteniek. Lipcseiéknek tetszett ez a pálya, ez a környezet. A helyi iskolás fiúk bekapcsolódtak a Bozsik-programba, intenzíven futballozni tanulnak. Itt említhető, hogy az önkormányzat tervei között egy sportcentrum megépítése is szerepel. Ezt a centrumot az iskola közelében képzelik el.

A nemes célkitűzések legfőbb mozgatója, Majoros Péter Pál Petneházán született, apja itt volt görög katolikus pap. A derék polgármesternek két diplomája van: mezőgazdasági gépészmérnök és kulturális menedzser. Mindkét hivatását gyakorolta. Dolgozott a baktalórántházi tsz-ben, majd kultúrház-igazgató lett ebben a kisvárosban. Néha kegyetlen a sors, a polgármester felesége meghalt, egyedül neveli három gyermekét. Tímea az egyetemen művészettörténetet tanul, Marianna középiskolás és majd a médiában akar elhelyezkedni, Péter Pál a nyíregyházi Jókai Mór Református Általános Iskola hatodikos tanulója. Édes gond és sikerélmény a gyermeknevelés. A polgármesternek a kétezer lelkes falu gondjainak enyhítése is sikerélményekkel jár.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 14. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)