Majoros Péter Pál

Polgármester
Petneháza

A falun átutazó idegennek is feltűnik a község címerében lévő, az oroszlánnal küzdő, élet-halál harcot vívó hős, aki Petneházy Dávid. Hőstette sorsfordító volt a magyar nemzet történelmében, hiszen Buda várának visszafoglalásánál a magyar zászló kitűzésével véget ért a 150 éves török uralom. Joggal büszkék is erre az itt élő emberek. A harciasság, a bátorság, a kitartás manapság is nagyon szükséges, hiszen nap-mint nap kis hőstetteket kell vívni az embereknek, a vezetőknek a fennmaradásért. Különösen itt, az ország legkeletibb megyéjében. A Petneházy család és leszármazottai birtokosai voltak a településnek már a 15. századtól. Egy másik feljegyzés szerint a falu nevét a Péter személynévből eredeztetik, amelyhez a -háza szót csatolták. A kb.2000 lélekszámú szabolcsi településen az emberek főleg mezőgazdaságból élnek. A gazdálkodók főleg szántóföldi növényeket termesztenek, de hagyománya van a gyümölcs -, főleg az almatermesztésnek is. Ragaszkodnak a földhöz, tudják, hogy az elkövetkezendő évtizedekben annak kincsei, az élelmiszerek felértékelődnek majd. Petneháza olyan, amelynek három központja is létezik.

A fő központ a polgármesteri hivatal és környéke, a felvont zászlókkal, az óvoda, a világháborús emlékmű, a gyógyszertár, a posta, egy padokkal ellátott, szép virágos, pihenésre invitáló park, de gazdabolt is működik. Nyírjákó felé utazva, egy újabb épületkomplexum tűnik fel, az egészségház, orvosi rendelővel, fogászattal, kismama-gondozóval, védőnői szolgálattal. Mellette a takarékszövetkezet, és egy élelmiszerbolt. Ha a másik szomszédos település, Nyírkarász felé haladunk, látható a 14 éve épült teleház, ahol Magyarország-e pontként internet hozzáférési lehetőség van. Itt jönnek össze a falu lakói gyűlésekre, közmeghallgatásra, a gazdák fórumokra. A református templom, az iskola és a volt tsz-iroda egymás szomszédságában áll. Az infrastruktúra fejlesztésével minden igényt kielégítő két bolt is működik itt. Az iskola neve is tökéletes választás, hiszen az említett hős, Petneházy Dávid a névadó. Motiváló, példaképül szolgáló az itt tanuló 165 gyerek számára. Jól menő Egyakarat tsz is működött itt, amely fénykorát Koleszár István elnöksége idején élte, legnagyobb munkáltató volt egészen a 90-es évek elejéig. Még melléküzemági, fonó tevékenység is folyt, csak itt több mint százan dolgoztak. A tsz megszűnt, az üzem helyén egy világszínvonalú technológiával működő baromfi-keltetető, nevelő üzem működik egy vállalkozó jóvoltából. Vajon ha beindul, adhat-e ugyanennyi embernek munkát? A tsz-iroda felújított épületében működik a „Bárka” nevet viselő, egészségileg hátrányos, sérült, idős emberek nappali-otthona. A falu első embere, Majoros Péter Pál, aki a második önkormányzati választások, 1998 óta gazdája a településnek. Azóta csupán egy ciklus idejére engedte át a falu irányítását, így, 2010-ben ismét „földijüket” erősítették meg a lakosok a polgármesteri poszton. Bár manapság a pénzhiány itt is rányomja bélyegét a fejlesztésekre, mégis pályáznak, pályáznak, addig, amíg nem nyernek.

Lokálpatriótaként jó menedzsere akar lenni a településnek, büszke arra, hogy itt született ebben a faluban 1956-ban, itt járt iskolába, szülei is itt éltek és tértek végső nyugalomra. Édesapja, idős Majoros Péter Pál évtizedekig a falu görög katolikus parochusaként a település életében meghatározó egyéniség volt. Az agrárgépész, kulturális menedzser szakképzettségű polgármester előző munkahelyein, a baktalórántházi Dózsa Tsz-ben, majd a József Attila Művelődési Központban megtapasztalhatta az emberekkel való bánásmód és kapcsolatteremtés formáit, aminek polgármesterként óriási hasznát veszi.

A 6 fős képviselő testület legfontosabb célja, hogy megpróbáljanak a falu érdekében egyetértéssel, sikeresen együtt dolgozni. Pető István alpolgármesterrel jól kiegészítik egymást a köz érdekében. Cigány Kisebbségi Önkormányzat is működik 96 óta, Nagy Sándor elnökletével, 3 képviselővel. Az önkormányzat legnagyobb munkáltatóként 50 főt foglalkoztatnak, és a közmunkaprogramokban ez idáig közel száz családnak biztosították a megélhetését, ha szerényen is. Majoros Péter Pál fontosnak tartja a jó kapcsolatot a működő egyházakkal, ő maga is buzgó keresztény. Turisztikai attrakció a Szigeti tanya, ahová érdemes betérni, hiszen országos tanösvény is kiépült. A Bursa Hungarica pályázat több mint 20 fiatal tanulását támogatja. Péter három gyermeke közül a lányok, Tímea és Marianna már felnőtt életüket élik. Fia, aki a neve szerint a harmadik generáció Y-nemzedéke már a számítógépek korában nőtt fel, ami pályaválasztásában is érvényesült. Édesanyjuk elvesztése után édesapjuk 12 éve egyedül neveli őket. Minden jel azt mutatja, Petneháza jó gazdára talált, amit az emberek is éreznek, a nagy múltú hősök pedig továbbra is segítenek.

(Északkeleti Almanach 28. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2012.)

Szerző: napkeletadmin 2018. 01. 17.

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Mester Pálné

Németh Zoltán

Csoma Jánosné