Baktalórántháza

Megyénk egyik gyöngyszeme a baktalórántházi erdő. Naponta ezrek és ezrek láthatják az elsuhanó autó és a vonat ablakából, az utazók (pláne a kirándulók) teleszívhatják tüdejüket ózondús levegővel. A település kisváros, kicsi, de érdekes és szép. Emléktábla őrzi, hogy avatáskor a város kulcsát Boros Péter, akkori miniszterelnök, adta át a polgármesternek. Pár év múlva az új miniszterelnök, Orbán Viktor, is itt járt és emlékfa ültetésével írta be nevét a város történetébe. Ám nem csak a kormányfők jelenthetnek jó hírverést Baktalórántházának. A szép erdő közelében hévíz van, amely gyógyvízzé is nyilvánítható, és akkor központi támogatás esetén jöhetnek ide a turisták. A kormányfő által avatott várost Vida Károly polgármester „kormányozza”.

Kereken 10 éve tölti be a polgármesteri tisztet. Amikor megkérdeztük tőle, mire emlékszik legszívesebben a tíz év távlatából, így válaszolt: „Kiépült az infrastruktúra, úgy, hogy ez a lakosságnak nem volt teher.” Nem volt teher, mert jól gazdálkodtak a központi támogatásokkal.

Beszélgetésünk után egy újságcikk jelent meg, amelyet idézünk:

„Baktalórántházán a megszűnt üzemek miatt foglalkoztatási gondok vannak. Ezért az önkormányzat saját gazdasági társaságot, mezőgazdasággal foglalkozó kft.-t hozott létre. A kis cég ötven embernek ad munkát és kenyeret. Külön figyelmet érdemel, hogy a foglalkoztatottak jelentős része megváltozott munkaképességű.

A város polgármestere, Vida Károly, elmondta: részben saját önkormányzati földeken, részben bérelt területen zöldséget és gyümölcsöt termelnek, ám harminc szarvasmarhája is van a kft.-nek. Az anyagi lehetőségekhez mérten bővítik a gépparkot, majd a gépekkel lakossági szolgáltatásokat is végeznek. Meleg hévíz van a város szélén, ezért tervezik, hogy ennek felhasználásával fóliasátrat hoznak létre, és palántákat, primőröket nevelnek.

Az önkormányzat a kft. ügyvezetőjének Kiss Sándort nevezte ki.”

Kevés a munkalehetőség a városban. Sokan a földből akarnak és tudnak megélni. Az önkormányzat törekszik a munkalehetőségek megteremtésére, támogatja a földművelőket is. Ennek jegyében épül most az 50 vagonos, hatalmas hűtőház. Az építkezés színtere az egykori TÜZÉP-telep helye. (Zárójelben említjük, hogy itt, a telep mellett valaha kisvasút kanyargózott Kisvárda irányába.) Mire ez a könyv megjelenik, már átadják rendeltetésének a hűtőházat. Nagy hasznát veszi ennek az önkormányzat, a kft. sőt az egész város. Végre van hol tárolni a megtermelt zöldséget és gyümölcsöt. (Volt rá példa, hogy a zöldség megrohadt.) A hűtőház a közétkeztetéshez is hozzájárul. Jó, hogy a szüret után még sokáig tárolt gyümölcs jobb áron eladható. Ebben a fejezetben említjük, hogy Baktalórántházának ma is van vonzáskörzete. (Valaha járási székhely volt.) A város központjában avatták 1999-ben az új munkaügyi kirendeltséget.

A polgármester azt is elmondta, hogy a rászoruló idős embereket a volt munkaügyi kirendeltségen helyezik el. Már elkészült a volt polgármesteri hivatal átalakítási terve. Ha minden jól megy, 2001 nyarán átadják a felújított épületet, és itt nyitják meg az idősek otthonát. Néhány idős házaspár is állandó otthonra találhat majd ebben az intézetben. Az ezredforduló krónikájához tartozik még, hogy a nyári szezonban hévízzel megtöltött medencében fürödhetnek a baktalórántházi strand vendégei. Az önkormányzat most ötmillió forint központi támogatást kapott arra, hogy feltárja a hévízben rejlő lehetőségeket. 15 millió forintot adtak a kivitelezésre, vagyis arra, hogy a nyári szezon után is hasznosítani lehessen a jó vizet. Az egyik terv az, hogy fóliasátrat fűtenek a hévízzel, a sátor alatt palántákat és primőröket nevelnek. A gyógyturizmus bevezetése a távlati tervek közt szerepel.

Nézzünk vissza a régmúlt idők távlatába. A várost bemutató turisztikai térképen ez olvasható: „ősidők óta lakott terület. Legrégibb írásos emlék a Zichy okmánytárból IV. Béla adománylevele, amit 1271-ben V. István megerősített. 1847-ben mezőváros, 1912-től 12 járási település székhelye volt. 1993. október 1-jén kapott városi címet. 1993-tól működik a településen a Határon Túli Magyarok Regionális Közművelődési Központja. Egészségügyi vonzáskörzetében a tüdőgondozó intézet, a mentőállomás és a gyógyszertár látja el a körzeti feladatokat.”

Vida Károly a közgazdasági technikum kereskedelmi tagozatán érettségizett. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola mezőgazdasági tagozatán szerzett diplomát. 1975 előtt a helyi tanács volt a munkahelye, aztán a híres erdőgazdaságban dolgozott közgazdasági ágazatvezetőként. 1990-ben polgármesterré választották. Tagja a Megyei Közgyűlésnek. A felesége védőnő. A fia közgazdász a nyíregyházi gumigyárban, a nagyobb lánya számviteli főiskolát végzett és férjhez ment. A kisebb lánya helyben tanít. A polgármester a gondok ellenére boldog ember lehet.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 10. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)