Laskod

Mellőzött társközségi sorsot élt meg Laskod évtizedeken keresztül Petneháza mellett. Vargáné Kiss Katalin polgármester ma egy szépen felújított községházán sorolja az elmúlt évtized hiánypótló beruházásait. Mint mondja, mérsékelni lehet a lemaradást, de eltüntetni talán soha. Ami tény, az 1127 lelket számláló település az elmúlt tíz évben többet fejlődött, mint évszázadokon keresztül. Pedig a történelmi múlt sem eseménytelen, ezt jól jelzi az Árpád-korából származó, műemlék jellegű református templom. Falait olyan freskók díszítik, amelyeket európai mércével mérve is különlegesnek tartanak a szakemberek. Az évszázadok viharait túlélő templomot a laskodi születésű Almás István vállalkozó nosztalgiától vezérelve, felújította.

Rangos sorozatban szerepel a község. A Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára 684-dik számában olvashatjuk, hogy Laskodot 1283-ban említik meg egy oklevélben. A református templomot bemutató kiadvány azt sugallja, nem akármilyen település adhatott otthont már a letűnt korokban sem egy ilyen patinás műemlék jellegű épületnek.

A polgármester asszony és családjának élete ezer szállal kötődik Laskodhoz. 1955-ben született Gáll Irma háztartásbeli édesanya és Kiss Sándor édesapa negyedik gyermekeként. Sándor bátyja és Julia nővére orvos, Ibolya pedagógus, Katalin agrármérnök. Férje, Varga Géza, vállalkozó. Két gyermekük született, Gergő főiskolás, Gábor most érettségizett.

Katalin a szülővárosban, Tiszavasváriban tette le az érettségit 1973-ban, majd szerzett oklevelet a Debreceni Agrártudományi Egyetemen 1978-ban. Két év múlva vállalatgazdasági szakmérnök lett. Elvégezte a mérlegképes könyvelői tanfolyamot, majd az államigazgatási tevékenységét előkészítő anyakönyvi szakvizsgát szerezte meg.

Szakmai útja a Debreceni Húsipari Vállalatnál kezdődött, majd a mátészalkai tangazdaságnál folytatódott. 1979-től a Petneháza–Laskod közös termelőszövetkezet dohánytermesztési ágazatvezetőjeként 40 dolgozó főnöke lett még huszonéves korában. Annyira ügyesen látott a feladataihoz, hogy a tágabb közösségben is felfigyeltek a szakszerű és remek vezetői hozzáállást mutató asszonyra, hogy 1980-ban megválasztották a megyei tanács tagjává. A termelőszövetkezetben belső ellenőr lett 1987-ben. Időközi választáson hívták az urnához a választókat Laskodon 1988-ban, s itt már Vargáné Kiss Katalint szerezte meg a legtöbb voksot a tanácselnöki funkcióhoz.

Igazi mélyvíznek bizonyult a közélet, ám Katalin nagyon élvezte, hogy a település első számú vezetőjeként sokat tehet a 17 évig Petneháza társközségeként tengődő, de 1990-től önállóvá vált Laskodért. Aki igazán a jövőt tartja szem előtt, az az oktatás fejlesztését szorgalmazza. Éppen ezért hoztak döntést az iskola 6 tantermes bővítéséről. Tornatermet, zuhanyozót építettek. Az Okolicsányi-kastély melletti új épületben étkezőt, könyvtárat, szolgálati lakást is kialakítottak. Jól jelzi az iskolai oktatás színvonalának emelkedését, hogy régebben 11-en álltak katedrára képesítés nélkül, ma pedig már ez elképzelhetetlen a 124 iskolást nevelő-oktató iskolában. Az óvodások 25-en jelentik a folyamatos utánpótlást az általánosba.

Büszkék arra, hogy az alapvető orvosi ellátást helyben megkaphatják a laskodiak. Dr. Szűcs György családorvos 1998-tól látja el az itt élőket. Pályázat útján felújították a rendelőt és egy házi patikát létesítettek, valamint önálló védőnői szolgálatot hoztak létre.

Ugyancsak a sorozatosan benyújtott és sikeres pályázatok tették lehetővé, hogy az utak 90 százalékát bitumen fedi, s ez még a városokban is tisztelet parancsolna. A gázberuházást 11 településsel közösen oldották meg Baktalórántháza irányításával még 1994-ben. Egy családnak mindössze 25 ezer forintba került a vezetékes gáz. A művelődési ház felújításához a munkaerőt a közmunkaprogram révén szerezték meg. A végére hagyták, de nem feledkeztek meg a községháza modernizálásáról sem. A 7,6 millió forintba kerülő beruházáshoz 1,8 millió forintot kaptak energiaracionalizálásra a Széchenyi-tervből. Az útpályázatokat szívesen folytatnák, most egy 800 méternyi szakasz 28 millió forintba kerülne. Tervezik a Laskodot és Ramocsaházát összekötő út megépítését, amelynek ára már 128 millió forint.

Mint a polgármester asszony elmondja: a helybeliek joggal tartanak igényt városi szintű szolgáltatásokra. Igaz, közel a kisváros, Baktalórántháza, de a laskodi önkormányzat azon fáradozik, hogy az alapellátást minden területen megkapják az itt élők. Ezt a törekvést visszaigazolják az itt maradó és itt építkező fiatal házasok. Évente általában 10 új családi házat építenek. Az idősek gondját viszont egyértelműen helyben szükséges megoldani. Már csak azért is, mert az 55 év felettiek aránya meghaladja a lélekszám felét.

Laskodon azért érzik jól magukat az emberek, mert megtapasztalhatják az összefogás erejét, közösségteremtő hatását. Azért jól jönne egy élelmiszeripari vagy mezőgazdasági üzem a helyi termékek feldolgozására, s így aki akarna, találna magának állást.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 13. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)