Petneháza

Ahol a családi összetartozás a vezérlő elv, ott könnyebb a munkahelyen is ezeket a tulajdonságokat képviselni, mi több, megkövetelni. Anderkó Endréné három cikluson keresztül igazgatóként tevékenykedett a petneházi iskolában. Azon kevés pedagógus egyike, aki Németh László-díjat kapott kimagasló munkája elismeréseként.

Amikor az elmúlt évtizedek lapjait próbáljuk visszapörgetni, egy hihetetlenül szerény, ám értéktisztelő és -követő ember, egy boldog családanya képe bontakozik ki. Petneházán született 1941-ben. Édesanyja, lánynevén Tinku Zsófia, a hat gyermek felnevelését, a családi tűzhely melegének ápolását tartotta élethivatásának. Sajnos, már nem lehet övéi között. Az édesapa, Erős Béla, mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozott. A hat testvér közül Anderkóné, Erzsike a legidősebb, Mária betanított munkás, Jolán a konzervgyárban árukiadó, Borbála kereskedelemben dolgozik, eladó, Barnabás forgalmista a MÁV-nál, Béla cukrásznak tanult, de 18 évesen egy balesetben életét vesztette, soha nem múló fájdalmat okozva ezzel az édesanyjának. Erzsike férje Anderkó Endre, kereskedelmi osztályvezetőként ment nyugdíjba, gyermekeik: Attila, Csilla és Róbert. Attila fogtechnikus, már nős, két fia Attila és Bence. Csilla óvodapedagógus, az ő kislányát Klaudiának hívják. Róbert még egyetemista.

Erzsike a kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett reál tagozaton 1959-ben. Ezután az egri tanárképző főiskola matematika–fizika– műszaki ismeretek szakán diplomázott. 1963-ban végzett, és Ófehértóra került tanítani. Ott két évig, majd Baktalórántházán egy évig állt a katedrán. 1966-tól egykori iskolájába jött pedagógusnak. Együtt tanított azokkal a kartársaival, akik még őt is oktatták. Különösen nagy szeretettel emlékszik akkori igazgatójára, Görömbei Istvánra, akiről emberileg és szakmailag is példát vehetett.

Anderkónéban felismerték a pedagógustársai a közösség ügyeit szívén viselő embert. Megválasztották szakszervezeti bizalminak. Ám hogy szakmailag is magas szinten műveli a munkáját, jelzi az, hogy éveken át vezette az osztályfőnöki és a matematikai munkaközösséget.

1983 és ’96 között még a laskodi iskola is idetartozott. Ott számos technikai hiányosság nehezítette a pedagógusok munkáját. Eleve két műszakban tanítottak. Nem volt megoldva a vízellátás, a tető, a nyílászárók is problémát okoztak. A pedagógusok közül sokan képesítés nélkül tanítottak, s őket a gyakorlatban kellett megtanítani a minimális ismeretanyagra, módszerekre. Anderkóné mégis azt emeli ki, hogy a tantestület tagjainak kreativitása, az egymást segítő szándék lehetővé tette a nehézségeken való felemelkedést.

Aki másfél évtizeden át első számú vezetőként jegyzi az intézményt, jócskán szerez tapasztalatot arról, hogy a neveléselméleti koncepciót miként lehet a gyakorlatban valóra váltani. Anderkóné Erzsikének meggyőződése, hogy az erkölcsi értékekkel együtt élő, azokat továbbfejleszteni képes gyermekek nevelése a cél. Ennek érdekében humanizmusra, hazaszeretetre, hazafiságra, a nemzeti identitás megtartására és az emberi méltóság tiszteletére kell nevelni a gyermekeket. A megvalósítás módja lehet a nemzeti ünnepekről való megemlékezés. Megbeszélni az emberi kapcsolatokat, a jogokat, kötelességeket. Még a kirándulások is jól felhasználhatók e cél érdekében.

Az erkölcsi, társadalmi problémahelyzetek kezelése szintén „tantárgy” Petneházán. Ehhez olyan értékek elsajátítása szükséges, mint a becsület, felelősségérzet, felelősségvállalás, önzetlenség, a káros szenvedélyek elleni érvek elfogadtatása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Ezt a célt a közvetlen iskolai és a lakókörnyezet gondozásával, a megbízatások teljesítésének értékelésével kívánják elérni.

Nem kevésbé fontos a lexikális tudás átadása mellett az életre nevelni a fiatalokat, hogy az iskolapadból kikerülve ne csak megállják a helyüket, hanem sikeres karriert fussanak be. A képességek fejlesztése mellett ehhez tudatosítani kell az egyéni érvényesülés feltételeit, s hogy mindehhez támaszkodhatnak a közösség erejére is.

Anderkóné úgy gondolja, hogy az állampolgári magatartás sikerhez vezető módszereit és eszközeit is meg kell tanítani. Mindez azért fontos, hogy a gyermekek elemezni tudják a konkrét élethelyzeteket és választani tudjanak az adott szituáció sikeres megoldásához vezető magatartásformák közül.

A petneházi iskola technikai ellátottságáról szólva Erzsike megemlíti, hogy a 11 tanteremmel, 1 természettudományi előadóval, 1 tornateremmel, szertárakkal, kiszolgáló helyiségekkel felszerelt létesítmény eszközeinek egy része igen elhasznált állapotban van. Különösen annak örülnek, hogy 16 számítógép segíti az informatikai oktatást. A jövőben ehhez kialakítanak egy számítástechnikai termet, valamint a technika-háztartástan tantárgy oktatásához biztosítják a tárgyi feltételeket.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 12. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)