Nyírjákó

Ha gyermeket nézek, két érzés tart fogva: gyengédség a mostani énje iránt, és tisztelet az iránt, ami holnap lehet belőle. Ez a Pasteur-idézet vezérli a nyírjákói iskola-igazgatónő, Lovas Sándorné, Kozma Erzsébet emberi és pedagógusi tevékenységét. A Jókai Mór Általános Iskola és Óvoda a Baktalórántháza szomszédságában meghúzódó településen azt az elvet vallja, hogy a gyermekek itt kapjanak olyan alapképzést, amelyre a városi gimnáziumok, szakközépiskolák is támaszkodhatnak a középfokú tanulmányok elsajátíttatásában.

Lovasné, Erzsike Tiszaadonyban született 1954. február 16-án. Édesanyja, lánynevén Szalma Margit, háztartásbeli, ma nyugdíjas éveit tölti. Az édesapa, sajnos már nem él, a termelőszövetkezetben növénytermesztéssel foglalkozott. Erzsikének iker lánytestvére van, Julianna, aki bérszámfejtő, és Budapesten él. A férje Lovas Sándor, kétdiplomás agrármérnök. Az első oklevelét Bulgáriában szerezte, általános kertészként. Itthon növényvédelmi szakmérnöki diplomát vehetett át. Jelenleg falugazdász Nyírjákón. Három gyermekére büszke a szülői pár: Sándor a nyíregyházi egészségügyi főiskolán ügyvitel-szervezői szakon végez, Attila a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának hallgatója, Anita másodikos a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnáziumban. Mindhárman jó tanulók. Hétvégeken jönnek haza, ilyenkor megtelik vidámsággal a családi ház. A mama-igazgatóból háziasszony lesz egy pillanat alatt, süt-főz egész szombat, vasárnap. Mindenki számíthat rá, hogy a kedvenc étele az asztalra kerül. Vasárnap délután elkészülnek az úti csomagok, hazai finomságokkal és az otthon melegével.

Erzsike Újfehértón érettségizett, 5+1-es oktatási rendszerben. Érettségi után matematika–kémia szakon szerzett diplomát a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. Jelenleg a BME közoktatás-vezetői szakán szerzi második oklevelét. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tanított először Csobaj községben. Férjhez ment, majd hazaköltözött. ’77-től itt tanít Nyírjákón, előbb beosztott pedagógus, 1989 és 1994 között igazgatóhelyettes. Nagy szeretettel emlékszik elődjére, Kiss Kálmánra, aki nemcsak iskolaigazgató, hanem polgármester is volt egy személyben. Sajnos, meghalt, s ezután előbb megbízták, majd kinevezték Lovas Sándornét az iskola igazgatójának. Jelenleg a második ciklusban tölti be ezt a posztot.

A mindössze kilencvenhat tanulót számláló iskola családias jellegű. Ezt a vonást szeretnék megőrizni, mert így jobban tud a pedagógus figyelni a gyerekekre. Egyénre szabott feladatokat és célokat határozhat meg. Eredményesebben lehet kibontakoztatni a tanulók képességeit. Mint Lovasné Erzsike állítja: nagyon biztos alapképzést kell nyújtaniuk, hogy a megye elit iskoláiban is megállják a helyüket a nyírjákói diákok. Valóságos „nyomozást” végeznek utánuk a tanárok, amikor a nyolcadik osztály után bekerülnek a gimnáziumba, szakközépiskolába, az igazgatónő és az egykori osztályfőnök is kíváncsi, hogy állják meg a helyüket. S nagy örömmel tölti el az itteni pedagógusokat, hogy a diákok nem pusztán megállják a helyüket, hanem jó eredménnyel startolnak a középiskolákban.

A szakmai és a pedagógiai programban három éve kiemelt figyelmet fordítanak az egészséges életmódra. Az a tapasztalat, hogy sok a gerincferdüléssel bajlódó gyermek. Nekik az úszás sokat segít. Ezért megszervezte az iskola az úszásoktatást, a közeli Gyulaházára, a tanuszodába hordják a gyerekeket. A polgármesteri hivatal kölcsönadja az autóbuszt. Először csak azok mentek, akik akartak. De a tanárok látták, hogy a gyerekek körében egyre népszerűbb az úszás. Ma már a harmadik, negyedik osztályosoknak kötelező, a többieknek pedig lehetőséget biztosítanak rá. Még gyógyúszást is szervezhetnek.

A felzárkóztatást és a tehetséggondozást minden évfolyamon fontosnak tartja az iskola. Szakköri keretek közt foglalkoznak matematikával, számítástechnikával, népi tánccal. A népi táncosoknak lassan a teljes öltözet együtt lesz. Működtetnek irodalmi klubot. Különösen sokat segít nekik a tíz iskolát tömörítő Nyírségi Iskolaszövetség. Kulturális versenyeket, mesemondó, versmondó vetélkedőt hirdetnek. Most először hozták el az olvasási verseny mindhárom korcsoportjából az első díjat.

Lovasnénak meggyőződése, hogy nem feltétlenül a város jelenti az egyetlen művelődési lehetőséget. A személyre szabott pedagógia alkalmat ad arra, hogy a gyerekek minél többet hozzanak ki magukból. Az iskola tanulmányi átlaga 3,7 és 3,8 között mozog, s ez is bizonyítja, hogy a tudás, a műveltség megszerzése nem földrajzi helyhez, hanem tanári, tanulói hozzáálláshoz köthető. Példa erre, hogy a tantestület majd minden tagja „törzsgárdatag”.

Szabadidejében az igazgatónő szívesen olvas, rejtvényt fejt és a családjával foglalkozik. Számára nem megterhelő a gyermeknevelés, a háztartás gondja, ezeknek a feladatoknak az ellátása, mert érzi, hogy örömet szerez vele szeretteinek.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 12. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)