Molnár Tibor

Körjegyző,

Ramocsaháza–Nyíribrony

Határozott, precíz, akár a négy­jegyű függvénytáblázat, csak éppen a legkevésbé sem unalmas. Nem véletlen, eredetileg ma­tematika–fizika szakos tanár volt Ra­mocsaháza ifjú jegyzője, Molnár Tibor. Nyíregyházán született 1975. január 29-én harmadik gyerekként. Édesapja, a központifűtés-szerelő Molnár Imre 1987-ben, ápolónő édesanyja, Hadobás Etelka 1994-ben, az érettségi előtt hunyt el, két bátyját, Attilát és Imrét is elveszítette. Tiborra fokozot­tan érvényes a mondás: ami nem öl meg, az megerősít.

A túlélésben sokat segítettek a 6. sz. általános iskola pedagógusai. Becsülték a gyerekeket, mindenkinek megpróbálták kompenzálni a hátrányait. Legszívesebben Dénes Györgyike osztályfőnökre emlékszik ezekből az időkből, és a végeláthatatlanul hosszú vándortáborokra, amikor szó szerint bejárták Tolnát, Baranyát, a Bakonyt, a somogyi tájakat. A térképolvasáson és turistajelzéseken túl megtanultak önellátóak lenni, egymásra figyelni és felelősséget érezni, közösségben létezni. A nyíregyházi Kölcseyben érettségizett le általános tagozaton. Korrekt, segítőkész tanárokra emlékszik, akikkel együtt hozták létre az első diákönkormányzatot. Diszkót csináltak a Buszacsában, előadásokat intéztek a Mandala Dalszínháznak, 24 órás megmozdulásaik voltak. Jó volt. Segített szárnyat bontogatni.

Érettségi után feleségül vette a gimnáziumban megismert Ferkó Ritát. Együtt jártak a nyíregyházi főiskolára, Tibor matek–fizika, Rita történelem–francia szakra. Kihasználták a fellendülő utazási hullámot, eljutottak Törökországba, Belgiumba, Franciaországba, majd négy napra az USA-ba. Mindezt meghatározó élményként tartja számon.

Tiszadobon kezdtek, Tibor negyedévesként taníthatott a gyermekváros szakiskolájában. Nehéz volt a gyerekekkel, mert olyan vasat kellett megmunkálni, ami már rég kihűlt, de egyben nagyon hálás is, hiszen ha kicsi volt is a siker lehetősége, annál édesebb. Innen egy évre Tiszasülyre vitt az út. Az egykori rizsföldek helyén a sívó homokot abban az évben érte el az árvíz, egész nyáron homokzsákokat pakoltak. 2001-ben visszaköltöztek Tiszadobra, hiszen az volt a nagy szerelem – a csodás természeti környezet, az ártéri tölgyesek, a horgászatok a holtágakban. Állást azonban csak Rita kapott, aki közben elvégezte az Államigazgatási Főiskolát. Tibor sok mindent megpróbált, őt sem kerülte el az ügynökélet: az Olympos cég területi képviselője lett. Egy kicsit helyrejöttek anyagilag, s ő is jelentkezett az Államigazgatásira. 2002. augusztus 17-én megszületett Renáta lánya, felesége pedig állást kapott Kemecsén. Lakást vettek Nyíregyházán, Rita ingázott, Tibor pelenkázott, és hordta a lányát a bölcsődébe. Állást kapott a tiszadobi hivatalban, de a téli utazást már nehezen bírták. A család Kemecsére költözött, itt született 2008. május 5-én az „imádni való, jópofa, apa kedvence”, Tibike. 2005. augusztus 1-jén került Ra­mo­csa­házára. A szerencsés véletlen hozta a törekvő kistelepülésre. Jegyzői teendők is akadtak jócskán, de a fejlesztések, a beruházásokban való közreműködés volt a korábbi munkatapasztalatokkal összemérhető élmény. Teljesen új, városi méretnek megfelelő szociális ellátást kellett megvalósítani, melynek jogi-önkormányzati előkészítése, illetve helyi rendeleti hátterének megalkotása jelentett kihívást.

A következő nem kisközségre jellemző feladat a széles sávú internethálózat kiépítése, s ennek igazgatási lebonyolítása volt, melyben új társulást és a projekthez szükséges anyagi erőforrásokat kellett négy település részére megszervezni.

– Könnyű volt haladni, hiszen fiatalságom ellenére minden polgármester és önkormányzat maximálisan segítőkész volt – mondja.

Egy állandóság volt ezekben az években: a szüntelen változás. 2007. július 1-jén létrejött Nyíribrony és Ra­mo­csaháza közös körjegyzősége, melynek első körjegyzője Molnár Tibor lett. Az új hivatal kereteit az önkormányzatokkal közösen alakították ki. A mindkét faluban dolgozó kollégák sokat tettek azért, hogy ez a szívüknek nem feltétlenül tetsző folyamat a szakmaiságot csak növelje – de az elvárás sem volt kevesebb. Tibor számára jegyzőnek lenni egy beteljesült álom. Bár hiányzik a fizika, de nem tudna egy kutatóintézetben elméleti variánsokon agyalni. Ide a szaktudásnál is több kell: emberség. Itt a dinamizmus az értékmérő, a megnyert projekt, a valós, állandó munkahely. „Ha csökkenteni tudjuk a feszültséget, megcsináljuk a közösségi teret, és megtöltjük tartalommal, ha nem nő a kintlévőségünk, ha az intézkedésünk jogszerű, és erről az ügyfél is meg van győződve, nos, az a siker.” Akit a mozdony füstje egyszer megcsapott, s belekóstolt a tanításba, az nem szabadul többé. Tibor a legfontosabb leckét akarja megtanítani: mindenkinek meg kell tanulnia önmagáról gondoskodnia. Csak így teljesülhetnek be az álmok.

(Északkeleti Almanach 26. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2010.)

Írta:
M. Szlávik Tünde

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése