Nyíregyháza

Édesapja, aki a II. világháború után négy évet töltött hadifogságban Grúziában, Tbiliszi mellett, a tállyai kőbányában csillés volt. Esze, szorgalma és kitartása révén a hat elemit előbb megfejelte két osztállyal, aztán leérettségizett, végül a főiskolát is elvégezte. A tarcali Északkő Kőbánya Vállalat osztályvezetőjeként ment nyugdíjba. Édesanyja háztartásbeli volt, egy húga Budapesten él.

Zagata Ferenc 1951. december 11-én született Tállyán. Gyermekkora különösebb izgalmak nélkül telt el, az abaújszántói gimnáziumban érettségizett 1970-ben. Érettségi után a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola következett, kertész szakon tanult. Eléggé nehezen kezelhető, kicsapongó diák hírében állt főiskolás korában, mígnem másodévesként, az 1972 augusztusában Mozga Éva Katalinnal kötött házassága a normális kerékvágásba billentette életét. A matematika–fizika szakos tanárnővel kötött frigy a mai napig is tart, 1977-ben Ágnes, 1985-ben pedig Éva jövetele örvendeztette meg a házaspárt. Ágnes az IBS utolsó éves hallgatója Budapesten, Éva pedig a gimnázium padjait koptatja jelenleg.

A főiskola befejezése után a berkeszi tsz gyakornoki munkahelye jelentette az első állomást Zagata Ferenc számára, egészen két hónapig.

1973 októberétől a válogatott focista Váradi Bélával és a világválogatott Kovács István kézilabdázóval együtt viselte az angyalbőrt két éven keresztül. Mire leszerelt már a berkeszivel egyesített nyírtassi Dózsa Tsz-ben találta magát, egy évet gyümölcskertész agronómusként ténykedett, majd 1976 nyarán a legendás hírű Virtics Feri bácsi, az akkori elnök, felkérte a jó nevű konzervüzem vezetésére. A sikeres indulásban nagy szerepet játszott az előd, Domokos Matyi bácsi, aki két éven át egyengette tanácsadóként az ifjú vezető útját.

A szakmai továbblépést a későbbiekben a Budapesti Kertészeti Egyetemen szerzett tartósítóipari mérnöki oklevél jelentette. A konzervüzemben eltöltött másfél évtized során a termelés folyamatosan bővült, szélesedett a termékskála.

Termékeik ezerkilencszáznyolcvanhétig a belföldi és a szovjet piacon találtak gazdára, ezután a termelés 10–15 százaléka tőkés exportra került. Sikerük egyik titka a máshol nem nagyon alkalmazott, „babrás” egyedi receptúrák.

A kilencvenes évtized elején a szövetkezeteket elért válság következtében a nyírtassi tsz is „megszabadult” a konzervüzemtől, az a Pappker Kft. tulajdonába került.

Az új helyzet hamarosan Zagata Ferencet is váltásra kényszerítette, baráti körével először egy termelőüzem bérletével próbálkozott, majd 1994 januárjában megalakult a Zagata és Társa Kft. Azzal a nem titkolt céllal kezdtek a kereskedelemmel foglalkozni, hogy az akkor szinte a nullán lévő orosz kapcsolatok újjáélesztésével kikerüljenek a piacra. 1994-től folyamatos emelkedést produkálva a kezdeti 300 milliós forgalmat 1,7 milliárdra tornászták fel néhány év alatt. 1998-ban a közismert orosz pénzügyi válság miatt kicsit megtört a lendület, azóta 1–1,5 milliárd közé állt be a forgalom. Ez nem jelentett mennyiségi csökkenést, hisz csak nyomott árakon lehetett értékesíteni.

A sikereken felbuzdulva más területeken is kipróbálták képességeiket (fuvarozás, mezőgazdasági termelés, konzerv előállítás), mint utóbb kiderült, sikeresen. A kft. sikereinek egyik fontos mozzanata, hogy nemcsak kereskednek, hanem termeltetnek is, ez biztosítja a stabil árualapot a piaci jelenléthez.

– Szeretnénk továbbélni és továbblépni – mondja az ügyvezető. – Úgy ítéljük meg, hogy mint közvetítő kereskedő elég nehéz fennmaradni, ezért növelni kell szerepünket a termelésben. A vevőinknek a jó kapcsolattartáson túl olyan pluszt kell nyújtanunk, amely megtartja őket vevőkörünkben. A jelenlegi gazdasági háttérrel tevékenységünk fenntartható, nagy kérdés viszont, hogy mit hoz a multinacionális cégek térnyerése a kelet-európai kereskedelemben.

Gyermekkoromban azt jósolták, hogy sikeres ember leszek, mert szerencsés csillagzat alatt születtem. Ezért a sikerért, mert tagadhatatlan, hogy sikeresnek érzem magam, keményen megdolgoztam. Tulajdonképpen egy kemény, „húzós” átlagembernek tartom magam, szeretek és tudok is dolgozni. Sok emberrel dolgoztam eddig együtt, és nagyon jól megértettem magam az egyszerű emberekkel is. Mindezt apámtól tanultam, aki kitűnően tudott kommunikálni minden rendű és rangú emberrel.

Szabadidejében szívesen olvas, szereti a természetet. Egyik kedvenc időtöltése a szabadtéri sütés-főzés. Nagyon szereti a rockzene nagy klasszikusait, a trónjáról letaszíthatatlan Beatlest, Jimmy Hendrixet, Eric Claptont, hogy csak néhány nevet említsünk az igazán nagyok közül, de élvezettel hallgatja a jó blues és soul hangzású zenét is. A főiskolai pinceklubban élő zenekarral megrendezett, a szó igazi értelmében vett jó táncos bulikra a mai napig szívesen emlékezik vissza…

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 11. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)