Nyíregyháza

Az egyik szövetkezetben, illetve kft.-ben puha paplant vagy finom női ruhát, a másikban, kemény vasszerkezetet vagy faárut gyártanak. A rendszerváltás után is széles a skála. Ezek a kis- és közepes gazdasági egységek többnyire hiányt pótolnak és foglalkoztatnak. Sok-sok embernek adnak munkát és kenyeret. Régen ipari szövetkezeteknek, még régebben ktsz-eknek nevezték ezeket a gazdasági szervezeteket. A legtöbb szövetkezet, illetve kft, a lehetőségekhez képest lépést tartott a fejlődéssel, az egyik szabolcsi szövetkezetben például számítógép vezérli a termelő gépet. Ezeknek az egységeknek nem csak múltjuk, jövőjük is van. A megyei iparszövetség (Kiszöv) elnöke, Szabó József jól ismeri a múltat, a jelent és információi alapján fel tudja vázolni a jövőt.

A közelmúltban egy újságcikk jelent meg a témával kapcsolatban. Idézzük a cikket:
„A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Iparszövetség érdekképviseleti szerepét jól tölti be. A következő hetekben, hónapokban új célokat valósítanak meg, az uniós csatlakozással kapcsolatban is lesznek feladatok. Ez év tavaszától régi-új elnöke van az iparszövetségnek Szabó József személyében. Immár tizenhét éve ő az elnök, de mivel nemrégen nyugdíjba vonult a szövetség ügyvezető igazgatója, ő látja el az ügyvezető igazgatói teendőket is.

A Nyíregyházi Vasfém Rt.-nek is ő az ügyvezető igazgatója. Mindenekelőtt elmondta, hogy megyénkben 25 tagszervezete van az iparszövetségnek. Ennyi kft., illetve szövetkezet érdekképviseletét látják el. Ezek a közepes nagyságú gazdasági egységek többnyire stabilak, hiányt pótolnak, jó munkaadónak számítanak. Az iparszövetség több módon támogatta őket az uniós csatlakozás felkészülési idején. Mostanában pályázatok elkészítését segítik, gazdasági, pénzügyi információkkal szolgálnak. Az uniós szabályok általában szigorításokkal járnak, néhány kft.-re, szövetkezetre az útkeresés a jellemző.

A megyei szövetség tagja a Magyar Iparszövetségnek, amely az Országos Érdekegyeztető Tanácsban az egyik legjobban elismert munkaadói szervezet. A Magyar Iparszövetség idei célkitűzései közt szerepel tagjaik átsegítése az uniós csatlakozással járó nehézségeken, az Európai Unió munkaerőpiacára történő becsatlakozás és az abban rejlő lehetőségek kihasználása, erősítik kapcsolataikat a Munkaadók Nemzetközi Szövetségével, itthon a kis- és középvállalkozások érdekeinek következetes érvényesítése, közvetlenül és határozottan részt vesznek az adójogszabályok megalkotásában. Az elnök még elmondta: nyitottak, a megyei szövetségbe örömmel vesznek fel kis- és középvállalkozásokat. Ősszel a megyei ipari és kereskedelmi kamarával együttműködési megállapodást írnak alá. A mögöttünk hagyott héten az elnök több tagszervezetben – például Kisvárdán és a Tiszavasváriban – tapasztalatszerző tanácskozást tartott. A következő héten az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Tanácsba képviseletet készít elő. Ez a tanács támogatja a szakképzést.”

Sokat mondó idézet a Magyar Iparszövetség országos közgyűlésének anyagából: „Számos kérdésben foglaltunk állást, illetve készítettünk szakvéleményt, a szövetséget érintő kormányzati előterjesztések kapcsán. Több írásos anyag kidolgozásában vettünk részt. Több országos hatáskörű szervezetben képviseltettük magunkat. A Magyar Iparszövetséget a törvényalkotás legmagasabb fórumain is megjelenítettük.”

Szabó József gépész- és gazdasági mérnök, tagja a Magyar Iparszövetség elnökségének és a megyei ipari és kereskedelmi kamara elnökségének is. E kamara megalakításában aktívan részt vett. Az egyetem elvégzése után a jó hírű Nyíregyházi Vasipari Szövetkezetben állt munkába. Itt már szakmai és emberi tapasztalatokat szerzett, amikor egy tekintélyes állást ajánlottak neki: így kerül a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tanács ipari osztályára. Fontos volt ez az osztály az ipartelepítés és a gyáregységek fejlesztése idején. Három évig dolgozott az ipari osztályon, rálátása volt megyénk iparára, az ipari szövetkezetek tevékenységét is jól megismerte. Három év után visszament a Nyíregyházi Vasipari Szövetkezetbe –, elnöknek. Szívesen emlékszik rá, hogy jól működő, exportra is dolgozó szövetkezet vezetését vette át. Szép, illetve jó emlékei közt őrzi, hogy Hajdú László elnöktől vette át a szövetkezet irányítását. Hajdú Lászlót jó szakembernek tartották, köztiszteletben állt. Természetesen Szabó József elnöksége idején is jól prosperált a szövetkezet, ám jött a rendszerváltás. A váltás után gondok közepette a szövetkezet átalakult részvénytársasággá.

A felesége könyvvizsgáló és egy kisebb vállalkozás gazdasági vezetője. Négy gyermek apja, a két idősebb pénzügyi szakember, a két kisebb még diák. Szabó József otthon a házi mozijában szívesen néz jó filmeket, szeret autót vezetni. Mondhatni: jó kezekben van a kormány – csak úgy, mint az érdekvédelmi munka irányítása.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 18. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)