Nyíregyháza

A  mindössze tíz éves múltra visszatekintő Hunyadi Mátyás Általános Iskola, Nyíregyházán, a dinamikusan fejlődő Örökösföldön, szép hagyományokkal rendelkezik. Azt a szellemiséget követik, amit Mátyás szellemiségének tartanak: „ő vitézeket nevelt a katonákból, és a próbák helyszíne akkor a csatamező volt, most pedig az iskola” – fogalmazta meg az intézmény ars poeticáját Rehó Lajos igazgató.

1946. június 17-én Balsán született a néhai Rehó Lajos főkönyvelő-helyettes családjában. Édesanyja, lánykori nevén Muszka Etelka, a háztartás és a család gondjainak megoldását vállalta magára. Egy lánytestvére született, Zselinszky Lászlóné Rehó Ágnes, aki könyvtárosi diplomát szerzett, és a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtárban dolgozik. Felesége, Rehó Lajosné Tóth Ilona, szintén pedagógus, diplomája szerint tanító, a nyíregyházi Kazinczy Ferenc Általános Iskolában tanít. Két lányuk született: Tímea huszonhét éves, külkereskedelmi, közgazdasági diplomával a zsebében a fővárosban talált állást. Férje, Zelenák Róbert, az OTP ügyfélkapcsolatok igazgatóságának ügyvezető igazgatója. Orsolya lányuk ötödéves joghallgató Szegeden.

Rehó Lajos Sárospatakon érettségizett 1964-ben. Utána egy évig képesítés nélkül tanított Tiszakarádon, majd sikeresen felvételizett a szegedi tanárképző főiskolára. 1969-ben vette át magyar–orosz szakos tanári diplomáját. Hazajött a szülőföldjére, először Nyírteleken tanított két évig, ezután a gávavencsellői gimnáziumban állt a katedrára. Ebben az intézményben 1971 és ’79 között megtapasztalhatta azt, milyen jó érzés családias környezetben tanítani. Lehetősége nyílt arra figyelni, hogy minden diákból a maximumot hozzák ki. Számos közösségi munkát vállalt, irodalmi színpadot vezetett, kulturális műsorokat állított össze. Ez időben szakmailag is képezte magát, és elvégezte a B kategóriás amatőr rendezői szakot a Népművelési Intézet keretén belül. Még iskolai könyvtáros végzettséget is szerzett.

A Vasvári Pál Gimnáziumban a katonai képzés szinte külön intézménynek számított, és a bentlakásos formában működő kollégiumhoz feltétlenül férfi tanár kellett. Rehó úr 1979 és ’91 között dolgozott itt, és nevelte a tiszti pályára készülő fiatalokat. Közben óraadóként tanított a Vasvári-gimnáziumban és a nagykállói Budai Nagy Antal Gimnáziumban. 1991-ben áthívták az Arany János Gimnázium és Általános Iskolába. Időközben tovább bővítette tudását, és egyetemi diplomát szerzett oroszból és magyarból egyaránt. 1991-ben angolból tette le a középfokú nyelvvizsgát. A Budapesti Műszaki Egyetemen pedig közoktatás-vezetői képesítést nyert 1999-ben.

Az önkormányzat ’97-ben felkérte a Hunyadi Mátyás Általános Iskola igazgatói posztjának betöltésére.

– Azt tapasztaltam, hogy a gyönyörű épületben működő iskola sajátos varázzsal rendelkezik, és az általános műveltség átadása mellett számos területen lehet pluszt adni a gyerekeknek – magyarázza az igazgató úr. Különösen a néptánc lett sikeres, a Kikerics együttesünk, Szilágyi Zsolt vezetésével többszörös Ki mit tud? győztes lett. A sport, a mozgás, a szabadidős tevékenység kiszélesítése szintén mérhető sikereket hozott. Főként azt, hogy a tanulóink elsajátították a hatékonyabb időbeosztást, javult a munkamoráljuk. Szülői igényként fogalmazódott meg velünk szemben az idegen nyelv és a matematika-informatika oktatása emelt óraszámban. Iskolánkat egyetlen diák sem hagyja el úgy, hogy a nyolc év alatt ne tanult volna meg a komputerrel bánni. Két év alatt már megmutatkoztak az idegennyelv-oktatás és a matematika-informatika eredményei, hiszen megyei és városi versenyek előkelő helyezettjei lettek diákjaink.

Még sorolhatnák a sport, a kultúra és más területek megméretésein elért sikereiket, a többszörös Diákolimpia győztes röplabdacsapatot, a minden évben felejthetetlen élményt nyújtó karácsonyi koncertet, de Rehó Lajos inkább a pedagógiai programjuk egyik fontos elemét idézi Horatiustól: „A nevelés azzá tesz bennünket, amik vagyunk”, és az emberek annál inkább hasonlítanak egymásra, minél inkább hasonlatosabbak nevelési módszereink. Mint az igazgató úr alátámasztja: minden gyerek tehetséges valamiben, az iskola feladata, hogy észrevegye ezt és tegyen azért, hogy ezt a képességet kibontakoztassa.

Az iskolában ötvenhárom pedagógus és tizenkilenc adminisztratív, valamint technikai dolgozó gondoskodik az ötszáznegyven gyermek zavartalan oktatásáról, neveléséről.

Én úgy gondolom, hogy iskolánknak a gyorsan fejlődő Örökösföld életében kulturális missziót is fel kellett vállalnia. Az intézményben a belső udvart a névadónkról Mátyás udvarnak neveztük el. Előadásokat, koncerteket rendeztünk a városrész lakosságának is. A Katona József Színház és a Mandala Dalszínház is fellépett nálunk.

Rehó Lajos szabadidejében szívesen kertészkedik, olvas és színházba jár.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 9. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)