Nyíregyháza

Nem túlzás azt állítani, hogy egyesek nevéhez egész városrész fejlődése társítható. Közéjük tartozik Pénzes Sándorné, született Pataki Ilona, a nyíregyházi Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója is.

Nyíregyházán született 1943. január 24-én, Pataki István raktáros családjában. Édesanyja, lánykori neve Botrágyi Julianna, ő üzletvezetőként dolgozott. Hat testvér nevelkedett a szülői háznál. Majdnem minden gyermek pedagógus lett, noha ennek egyáltalán nem volt előzménye a családban. Irén a Benczúrban tanított, László állomásfőnök-helyettesi beosztást töltött be. Sajnos, őt is elvitte egy infarktus, úgy, mint az öccsét Istvánt, aki a nyíregyházi Zelk Zoltán Általános Iskolában tanított. Erzsébet magyart és történelmet oktat a Sipkayban, Ilona az ötödik és a legfiatalabb, József a megyeházán a művelődési osztályt vezeti. A férje, Pénzes Sándor, szakoktató a Széchenyiben. Három gyermekük született. Sándor biológus Egerben, a felesége, Erika, szintén biológus, az egri tanárképző főiskola biológiai tanszékén dolgozik. Ádám, Petra és Kinga gyermekeik a nagyszülők szemefénye. Ágnes lányuk kozmetikus, az ő férje Farkas József. Nekik két lányuk van, Nóra és Csilla. A legkisebb Pénzes lány, Zsuzsa, is egyetemista, a DOTE gyógyszerészeti karának negyedéves hallgatója. Pénzesné a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1961-ben, majd az éppen induló nyíregyházi tanárképző főiskolán szerzett tanítói oklevelet. Levelezőn végezte el a biológia-kémia szakot. Részt vett egy alap-vezetőképzésen, többek közt ennek is köszönhető, hogy Kiváló Igazgató címet kapott az Országos Pedagógiai Intézettől.

A tanítói diplomával a zsebében a rozsréti iskolában állt először katedrára, két évig tanított itt. 1968. szeptemberében kezdte a tanévet a borbányai iskolában. Igen sokat tanult szervezésből abban a tíz évben, amikor úttörőcsapat-vezetőként megismerték a nevét a városban és a megyében. Pénzes Sándorné úgy gondolta, hogy nem elég a gyermekeket tanítani, a szüleiknek sem árt különböző programokat szervezni. Nem véletlenül kérte fel Fodor Géza, a nyíregyházi városi tanács művelődési osztályvezetője 1981 tavaszán, hogy vállalja el a borbányai iskola igazgatói posztját. Három kisgyermek mellett minden oka meg lett volna a tanárnőnek, hogy nemet mondjon. De őt olyan fából faragták, hogy a nehézségekkel bátran szembe nézett és meglátta a vezetői szerepkörben a lehetőséget a városrész fejlesztésére.

Noha imádta és ma is nagyon szereti a biológiát, a kémiát magát, mint tudományt, és ezeket tanítani is, mégis az igazgatói állás mellett döntött. A katedrát nem hagyta ott, és nagyon büszke arra, hogy tanítványai közül megyei tanulmányi versenyek győztesei kerültek ki. A Krúdy-gimnázium újból induló biológia tagozatára hét (!) gyereket vettek föl a borbányai iskolából.

Az úttörőmozgalom is szép sikereket hozott számára. A zánkai úttörővárosba kéthetes üdülést nyert, sportfelszerelés-jutalommal gazdagította az iskolát. Felkérték az iskolaigazgatók és úttörőcsapat-vezetők közös értekezletén egy beszámoló megtartására és a város vezetői előtt is egyértelmű lett Pénzesné elkötelezettsége, szaktudása és vezetői ismerete.

Lerobbant épületben 1982. szeptember elsején mint igazgató kezdte el a tanévet. Délelőtt és délután is tanítottak, a háromszázharminc gyermek sáros földúton járt iskolába. Közmű egyáltalán nem volt. Törvényszerűnek látszott egy új iskola építése. Pénz híján a városvezetők az éppen akkor épülő Jósaváros helyén két házat adtak a Korányi utcán az intézménynek. A szülők segítségével lebontották, és a Damjanich-laktanya katonáinak közreműködésével áthordták az anyagot, és felépítettek belőle Borbányán egy kéttantermes épületet. Nagy sikernek könyvelték el, de már akkor látszott, hogy messze nem elégíti ki az igényeket. Lakossági fórumon az országgyűlési képviselőhöz fordultak, aki szintén pedagógus-igazgatóként átérezte a kérés fontosságát. Nyolctantermes iskola építéséről született döntés, ám most már tizenhat tanteremben tanul az ötszáznegyven gyermek. Negyvennégy tanár és huszonegy technikai dolgozó együttműködésével valósítják meg az oktatási programot. Meghagyták a Kállói úton a régi szárnyat, ott hét tanulócsoport és három napközis csoport található.

– Úgy gondoltuk, hogy a kor követelményeihez igazodva idegen nyelveket, angolt és németet tanítunk, valamint a számítástechnikai profilt alakítjuk ki – mondja Pénzes Sándorné. Két szaktantermet alakítottunk ki, Commodore 16-os, majd később IBM és Pentium gépekkel. Néptáncot pedig fakultációban tanulnak a borbányai iskolások. Biológiából hozzánk jönnek gyakorlatra a tanárképző főiskola hallgatói.

Munkáját Kiváló Úttörővezető kitüntetéssel, Úttörővezetői Érdeméremmel, Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetéssel ismerték el, és elvégezte az OPI vezetőképző alaptanfolyamát is.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 9. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)