Nyíregyháza

Néhány évtizeden át megyénk egyik meghatározó, igen fontos vállalata volt a Nyírterv. Szellemi műhely volt ez a javából. Gyönyörű épületek, szép létesítmények nőttek ki a földből az itteniek tervei alapján. A hetvenes években dinamikusan fejlődő megye sokat köszönhet ennek a cégnek. A dicső múlt mellett a szépnek is mondható jelent egy bekezdésben említjük. Hiszen a jogutódnak mondható Nyírterv Plusz Tervező és Vállalkozó Kft. szintén fontos szerepet tölt be megyénkben, illetve hazánkban, sőt újabban határainkon túl is. A kft. maroknyi csapata jó szakemberekből áll, szaktudásukat nap mint nap bizonyítják Nyíregyházától Sopronig, Salgótarjántól Ungvárig.

A kft. ügyvezető igazgatója Pálosi Lajos. Szép ősz a haja, de ez az első munkahelye. Ezerkilencszázhatvankilenc óta itt dolgozik Nyíregyházán, a Bercsényi u. 4. sz. alatti irodaházban. Közreműködésével elevenítjük fel a múltat. Megtudtuk: Nyíregyházán az állami irányítású műszaki tervezés kezdete az ötvenes évekre datálható. Ekkor a Debreceni Tervező Vállalat részleget nyitott Nyíregyházán. A megyei tanács 1958-ban megalapította az önálló tervező irodáját, a Nyírterv-et. Az elmaradott megye új arculatának kialakításában fontos szerepe volt a cégnek.

Egy prospektusban ez áll: „A vállalat jelentős részt vállalt a városias településközpontok megtervezésében és ezzel párhuzamosan a megyei iparfejlesztés műszaki előkészítésében. A vállalat dolgozóinak létszáma a kezdeti tíz főről 1985-ben száznyolcvan főre felfutott. Vállalatunk komplex. Vagyis a településtervezéstől a mélyépítésen át, a teljes magasépítési vertikumot átfogó tervezési tevékenységet folytat.” Ebben a prospektusban színes fényképek mutatják be az alkotásokat, az új lakótelepeket, a nyíregyházi színészházat, a nyíregyházi művelődési központot, a vásárosnaményi ruhagyárat…

Amikor ez az írás készül, elmondható: az átalakulás után majdnem három év telt el. A nehézségek ellenére három eredményes év. A legfőbb gondot az jelentette, hogy visszaesett az építési kedv, kisebb lett a fizetőképes kereslet. Az átalakuláskor a kft. vezetősége a vállalkozókat szerette volna megnyerni. Azt remélték, hogy a vállalkozók beruházásokra, építkezésekre is vállalkoznak. Csak kis mértékben tették ezt. A megrendelők azóta is többnyire az önkormányzatok és a költségvetésből gazdálkodók.

S hogy mi történt még az elmúlt három-négy évben? A kivitelező cégek tönkrementek, sok mérnök szabad lett, túlkínálat jelentkezett… Sok kis tervezőcég alakult. A közhiedelem azt tartja: a régi nagy tervezővállalatnál nagy a rezsi, a kis cégek olcsóbbak. Ez tévhit. A kft. mindenben, az árakban is versenyképes a piacon.

A kft. már a kezdetekben is a több lábon állást választotta. A munkák mellett vagyonforrás volt a székház, amely a létszámcsökkenés miatt nagynak bizonyult. A nélkülözhető épületrészeket bérbe adták, pénzt csináltak belőlük. Beruházások műszaki lebonyolítását, ingatlanok értékbecslését is vállalják.

A cég tevékenysége most is komplex. Mélyépítéssel ugyan nem foglalkoznak, de ha megrendelés akad erre a szakterületre, alvállalkozókkal mélyépítési terveket is készítenek. Épületgépész, statikus, villamossági szakember is van a huszonhat fős gárdában. Ebben a beruházásszegény időkben kockázatokat is vállalnak. Több esetben olyan önkormányzatnak vállaltak munkát, amely pályázat útján akart pénzhez, támogatáshoz jutni, azonban a pályázat nem nyert. A jövőben is kockáztatnak, hiszen a pályázatok többsége azért nyerő.

Tevékenységük nem egysíkú. Látványos, szép munkájuk is van. Zsurkon palackozóüzemet terveztek, Sopronban a kórház rekonstrukciós tervét készítették el. Budapesten a volt szovjet kórház területén szülészeti-nőgyógyászati osztályt terveztek. Salgótarjánban a kórháznak nemrég készítették el azt a tervet, amelynek alapján röntgenosztály és mosoda épül. A Taurus nyíregyházi gumigyárában az üzemcsarnok bővítési tervét elkészítették, hamarosan indul itt a kivitelezés. Nagykállóban nemrég kezdték el egy sportcsarnok és egy négy tantermes iskola tervezését. Sok-sok épület megálmodására, tervezésére lehetnek büszkék. A sok közt említhető a fehérgyarmati iskola tervezése, ezért a munkájukért nívódíjat kaptak.

Külön fejezetet érdemel az, hogy bekapcsolódtak a MOL 2000 programba. Magyarországon tizenhét benzinkút tervezésében vettek részt. Az Ungváron a közelmúltban átadott töltőállomás egyik épületét is ők tervezték. Beregszászra és Munkácsra is terveztek kutat, ezek kivitelezése nemsokára kezdődik. Később Ukrajna távolabbi részén is dolgoznak majd.

Pálosi Lajos az igazgatói teendőinek ellátása mellett villamos tervezéssel is foglalkozik. Bejárta a lépcsőfokokat, amíg az átalakulás után igazgatónak választották. Nagy szerepe van abban, hogy sikeres volt itt az átalakulás, a privatizáció. Korábban futballozott, teniszezett, ultizni most is szeret. Hobbija a fotózás, a videózás. Ez kapcsolja ki, ha kilép a szellemi műhelyből.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)