Nyíregyháza

Megyénk híres építészmérnök feltalálója, Kalocsai István 1996 tavaszán Budapesten részt vett és oklevelet, valamint Genius ’96 díjat kapott a feltalálók nemzetközi kiállításán és vásárán. A budapesti sikeres szereplés után kértem Kalocsai urat, hogy e könyv lapjain keresztül mutatkozzon be az olvasóknak, s tárja fel munkásságát az utókornak. A kérésnek készséggel eleget tett, de közölte: Ma is zsúfolt a napom. Te vagy a harmadik újságíró aki keres, pedig még csak 11 óra. Reggel jelentkezett a Tv Debreceni Stúdiójának munkatársa, s közölte, hogy a második csatornán ma este vetítik a rólam szóló riportot. Tíz órakor a pesti rádió riporterhölgye félórás telefoninterjút készített velem, mivel a Blikk című újságban 1996. március 21-én olvasta a rólam szóló cikket. A Delta című tudományos magazin 1987 augusztusában A végtelenített fénykép címmel számolt be Kalocsai úr találmányáról. Idézet a cikkből: Kalocsai István nyíregyházi kutatómérnök által tervezett KOBJEKTÍV a körlátást biztosítva alkalmas 360 fokos körpanoráma megörökítésére egyetlen expozícióval, egyetlen filmkockára, folyamatos gyűrűképes alakzatban, amelynek közepén a főtéma normál felvételként helyezkedik el vagy a sugármenet megfordításával a végtelenített fénykép körvetítésére. A magazin a feltaláló többfajta körképszemléltető eszközét is ismerteti még. A Blikk ezt írta: Egyetlen filmkockára akár az egész Feszty-körképet is ráfotózhatná találmányával Kalocsai István (71) mérnök. S ha már feltalálta a kör alakú fénykép készítéséhez szükséges objektívet, gondolt egy merészet: megalkotta a körmozit is.

Ez pedig nem semmi. A körmozihoz hasonlót az amerikaiak már szerkesztettek. Ám ők 11 felvevő és vetítőgéppel oldották meg azt, amire Kalocsai úr masinája egymagában képes. A körmozi lényege: mozgófilm jelenik meg a körvásznon. Lehet ez turista-, tudományos, vagy játékfilm. A geniuskiállításon a kör mozgófilm vetítés előképeként a kördia sorozat vetítése volt látható. A végleges mozgó körfilm vetítésre az ’96. évi BNV-n, vagy a Nyíregyházi Kelet-Nyugat Expón kerül sor.

A feltalálónak gazdag a szakmai előélete. Egyetemista korában a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékei demonstrációs táblákon szemléltették az ő rajzait, terveit. Harmadéves korában egy híres professzor a demonstrátorának kérte fel. A keleti megyékben hosszú időn át jelentőset alkotott. Szolnokon építésvezető, majd osztályvezető volt.

Innen áthelyezték Nyíregyházára a SZÁÉV jogelődjéhez főmérnöknek. Aztán kinevezték Nyíregyháza városi főmérnökének. Később három megyének volt a főépítésze.Majd az ÉVM Miskolcra irányította, a jó szakmai hírnévnek örvendő ÉSZAKTERV-hez, ő volt itt az egyik irodavezető. Már elmélyült tervezői ismeretekkel felvértezve hívták vissza Nyíregyházára, ahol a közismert NYÍRTERV igazgatói teendőit látta el. Nyugtalan, mindig újat és jobbat akaró ember lévén nézeteltérése támadt a megye akkori vezetőivel, búcsút intett az igazgatói széknek és a nagy építőipari vállalathoz, a SZÁÉV-hez ment kutatómérnöknek.

Magyarországon toronydarut ő fogadott, illetve alkalmazott először, mégpedig Nyíregyházán, az irodaház építésén. A tiszaberceli téglagyárra szervezve — a daru jobb kihasználása érdekében is — ő vezette be a konténerezett téglaszállítást. Előre gyártott vasbetonpilléreket hozott létre, amelyeket Dunaújváros és Budapest is átvett.

Városi főmérnöksége alatt a város vezetőivel elfogadtatta Nyíregyháza első részletes rendezési tervét. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház rekonstrukciójának létesítmény-főmérnöke volt.

Megszervezte Nyíregyháza szennyvízhálózatának és nagykörútjának kiépítését. Az Országos Urbanisztikai Társaság létrehozását ő kezdeményezte. Fantáziáját különösen a jelentős országos tervpályázatok inspirálták. Nevezetes helyezéseket ért el munkatársaival például a Víztorony-család, a Nemzeti Színház és a Televízió-székház pályázatokon, és kidolgozta a várostervezés több színű metodikáját. SZÁÉV-es korában feltalálta a nagy szilárdságú, olcsó sörtebetont és a kéregzsalut. Részt vett a korszerű tetőszigetelés és a tökéletesebb keretvázas panelrendszer kidolgozásában. A felsorolás nem teljes. Annyi szent: nem dolgozott hiába.

A magasabb szakmai és társadalmi kitüntetései: 1960 Móricz Zsigmond Színház újjáépítése, 1974 díszpolgárság, 1995 15 éves Veterán Tenisz Versenyzésért, 1996 Genius ’96.

Feleségével kettesben a nyíregyházi Kossuth utcán él egy negyedik emeleti lakásban. Szellemi energiájának feltöltéséhez fizikai erőt rendszeresen a teniszpályákon és a hegyekben, síelés közben gyűjt. Barátságos, reneszánsz egyéniségének életfilozófiája: Mindig nyitott szemmel figyeljük a környezetünket, javítsuk ki a hibákat, szelektáljunk a lehetséges megoldások között, s a legoptimálisabbat hasznosítsuk.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)