Nyíregyháza

Az építészet szellemi magatartás, nem csupán szakma dolga − idézi Le Corbusiert Kulcsár Attila, mert ez a vezérelv, irányította pályafutását. Kezdetben a vágányok és a váltók vezették a vasutas gyereket. Így Nagykárolyban született, majd amikor a várost újra Romániához csatolták, Debrecenbe helyezték apját. A szolgálat 1953-ban aztán Nyíregyházára vetette, és azóta a család itt él. A Kossuth gimnáziumban érettségizett 1960-ban. Már akkor megmutatkozott sokirányú érdeklődése, rajzkészsége és az irodalom iránti vonzódása.

Első verseit Sipkay Barna szerkesztette be a Kelet-Magyarországba ’61-ben, és ugyanebben az évben kezdte el építészeti tanulmányait a Műegyetemen. A megye ösztöndíjasaként végzett ’66-ban, hazajött Nyíregyházára és a Nyírtervet választotta munkahelyéül.

Itt ismerkedett meg későbbi feleségével Menyhárt Mártával, hamarosan a két építész összekötötte életét.

És következett a mámoros alkotói periódus.

Az építészeti konjunktúra elhalmozta őket feladatokkal, megostromolhatták a szakma és a siker csúcsait. Óriási gyakorlatra tehettek szert a különféle szerkezetekben, funkciókban, és a béklyókban táncolásban. Mert a szakmát az ország legszegényebb szegletében, magyar anyagokkal, szűkre szabott normatívák szorításában lehetett csak gyakorolni.

De Kulcsár Attilának sikerült maradandót alkotni így is, karakteres épületei bizonyítják ezt Szabolcs-Szatmár-Bereg számos településén. Nyíregyházán az Őz közi lakóházak, a szekrényvázas sávház, az ún. piros ház és a sárga dombház a Vay Ádám körúton, a lakóházak műfajában. A fogtechnikai labor, a művészeti szakközépiskola, a Vasvári gimnázium, a borbányai általános iskola, Sóstóhegyen a katolikus templom, a városi galéria és a Galéria kereskedőház fémjelzi munkásságát a megyeszékhelyen a középület kategóriában.

Iskolája áll Rakamazon, Kisvárdán, és a városközpont dísze az új tornacsarnok. Záhonyban a tanácsházat tervezte és a vasúti szakközépiskolát, csakúgy mint Fehérgyarmaton a közgazdaságit, és a városi bíróság épületét. Nyírbátor központjában lakóházak, kollégium és a gyermeknevelési központ épült meg, mely bölcsőde, óvoda, iskola együtteseként létrehozása idején úttörő kezdeményezés volt. Vásárosnaményban a művelődési ház, beregi ihletésű lakóháza és panziója áll. Építészeti stílusát a szerkezetesség fegyelme, és a részletek gazdagsága jellemzi. Szívesen dolgozik együtt társművészekkel, nála megvalósul a klasszikus teória: az építészet a művészetek anyja.

Munkásságát az elmélet és a gyakorlat ötvözi. 1974-ben elvégzi az Építőművész Szövetség Mesteriskoláját és az Urbanisztikai Társaság hasonló kurzusát. Közben 1982-84-ben Nyíregyházán városi főmérnökként próbálta ki magát, de az alkotó ember nem tudja megkedvelni a végrehajtó szerepet. Ő is visszatért két év után a tervezőirodába.

A munkás évek során három gyermekük született, akik bár nem követik szüleik mesterségét, mind egy-egy álmukat valósítja meg. Emese pszichológus lett, Márta a református egyetemen tanul magyar-történelem-vallástanár szakon, Írisz szobrásznak készül.

Az építész pályája során nem lett hűtlen régi műfajához, a szavakhoz sem. Azt tartja, csak mondanivaló kell, a jelenségek megragadása, és a többi már csak szakmai kérdés. Az egyetemi diáklapok tollforgatója, a Rádiókabaré szerzője és a Kelet-Magyarország tárcaírója lesz. Emellett verseskötetei jelennek meg; Versbeton és A gondolatok beskatulyázása; humoreszkkötete Ez volt a jövőnk címmel. Írásai elhangzanak a Hangsúly rádiós folyóiratban, megjelennek a helyi irodalmi antológiákban, hiszen a megyei írócsoport tagja.

Sokoldalúsága tanult szakmájában is megnyilvánul. Az általa konstruált házak belsőépítészetét is maga tervezi, településterveket készít és a műemléki feladatokban is otthon van. Munkásságáért 1992-ben Ybl Miklós-díjjal tüntették ki.

A rendszerváltás a Nyírtervnél éri. Az egyre leépülő tervezővállalat egyik vezetője, mégis a saját utat választja 1992-ben. Feleségével megalapítja a Pláne és Plánum Építészeti Tervező Kft.-t, és azóta a vállalkozók önálló életét élik.

Sokoldalú tapasztalataik révén elboldogulnak a piac farkastörvényei között, és vállalják a megméretkezést új idők új kihívásaiban. Piaccsarnokot terveztek Szeghalomba, sportcsarnokot, szociális otthont, ravatalozót Berettyóújfaluba, Balkányba és Nyíregyházára bankfiókot. Új társasházak és igényes villák bizonyítják azt, hogy képesek a megújulásra.

Öreg építész gondoljon a folytatásra is − mondogatja −, át kell adni a tapasztalatokat a fiataloknak. Ezerkilencszázkilencvennégyben meghívták tervezést tanítani Debrecenbe a műszaki főiskolára. Ma már a Kossuth Lajos Tudományegyetem kinevezett tanára, az Akadémiai Bizottság Építőipari Tagozatának társelnöke.

Mindemellett továbbra is itt él és alkot Nyíregyházán − házakat, írásokat −, mintegy igazolva költő barátja Mester Attila megállapítását, mellyel sokoldalúságra utal − te vagy az utolsó reneszánsz mester.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)