Nyíregyháza

Az adós és a hitelező érdekét egyformán védenie kell a felszámolónak. Erről az érdekes egybeesésről beszélgetünk Molnár Lászlóval, aki a Tízek Felszámoló, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója.

Vadonatúj szakmát, speciális kihívásokkal teremtett a gazdasági, politikai átmenet Magyarországon. A közgazdasági végzettségnek talán soha nem volt olyan ázsiója mifelénk, mint éppen a vér nélküli forradalom éveiben.

Természetes, hogy Molnár László sem készült soha felszámolónak. Bármilyen furcsa is manapság, de igaz, ő szíve szerint pincér lett volna. Az édesanyja viszont, aki a család anyagi helyzete miatt nem tanulhatott és nem állhatott a katedrára pedagógusként, ragaszkodott hozzá, hogy a fia szerezzen diplomát.

A munkás-paraszt származás okán az agrár és a közgazdasági érdeklődési terület állt a legközelebb Molnár Lászlóhoz, ezért a közgazdasági egyetemet végezte el. Még ma is megőrzi emlékezete Munkácsi Miklóst, aki a gávavencsellői gimnázium igazgatójaként, és László történelemtanáraként ráirányította a diák figyelmét a történelemre, a politikára.

A diploma átvétele után, ’79-ben helyezkedett el a rakamazi termelőszövetkezetben mint üzemgazdász. Igen magas szinten és az államigazgatási vezetők szerint is remekül végezhette a munkáját, mivel egy esztendő múltán a megyei tanácsra hívták, ahol a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek támogatását szervezte, intézte és felügyelte.

Öt évig tartott az államigazgatási korszak az életében, ezután az érdekvédelemben kamatoztatta szaktudását és a dolgozók iránti elkötelezettségét. A TESZÖV-ben két esztendőn át tevékenykedett. Közben a gyarapodó szakmai ismereteket a gyakorlatban is hasznosítani szerette volna, és így ismét termelőszövetkezetbe került, előbb a tiszanagyfaluiban, majd az orosiban főkönyvelőként dolgozott. Ezerkilencszázkilencvenben önállósította magát, rövid ideig saját kft.-jében, végül a Tízekben találta meg az igazi, rangos megméretést.

A Tízek Kft. ezerkilencszázkilencvenegyben alakult meg és Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun megyében eddig összesen százöt felszámolást végeztek. Ezeket rendszerint külső szakértők bevonásával, hiszen széles körű tájékozottságot, pénzügyi, számviteli, munkaügyi, társadalombiztosítási és más ismereteket követel a felszámolási folyamat.

A közvélemény nem túl kedvező képet alakított ki a felszámolókról. Vajon ez tényleg igaz?

− Ez egy speciális szakterületté vált az utóbbi időben  − mondta Molnár László.  − Tény az, hogy a felszámolásnak nem örülnek azok a dolgozók, akik ott élték le az életüket egy munkahelyen, tisztességesen dolgoztak, s most mégis útilaput kötnek a talpuk alá. De nézzük meg a másik oldalt is! A cégek túlnyomó többségének olyan tartozásai vannak, amelyeket évek óta görgetnek maguk előtt. Természetes dolog, hogy a hitelezők szeretnék visszakapni a pénzüket, jogosan. Akár olyan áron is, hogy számolják fel az adott céget, adják el a vagyontárgyait és rendezzék a tartozást. No most a két jogos igény közt kell a felszámolónak egyensúlyt teremteni. Azért higgye el, nekünk sem diadalmenet egy felszámolás, érzelmi szempontból. Nagyon nehéz szembenézni az emberekkel és elbocsátani őket a megélhetés biztos forrásából. Az, hogy keressük minden esetben a humánus megoldást, magától értetődik.

Munkája az igazságügyi szakértőkéhez közel áll. Szereti amit csinál, különösen akkor, amikor látja annak értelmét. A felszámolások lassan a végéhez közelednek, ám a cégüknek biztosan sokáig lesz megrendelése. A társadalmi környezetünk ugyanis olyan, amelyben a pénzintézetek is megkeresik a Tízek Kft.-t és kérik, hogy a kinnlévőségeiket jogszerűen hajtsák be. Magától értetődik, hogy nem a fizikai erőszak a célravezető módszer, hanem a jogintézmények jelentik az egyetlen törvényes lehetőséget.

A felszámolókat gyakran gyanúsítják a gyors meggazdagodással. Igaz, hogy a felszámolásra kerülő cég vagyonának öt százalékát kapja törvényesen a felszámolást végző szervezet, azért Molnár László megjegyzi: Örökösföldön lakik a családjával egy kettő plusz kettes lakásban. Felesége Lipták Katalin biológia-technika szakos tanár, az örökösföldi Móra Ferenc Általános Iskolában tanít.

Három fiuk született, Gábor tizenkettő, Tamás nyolc- és László kétéves. A család kedvenc elfoglaltsága a hobbikertben időzni. Az asszony még szeretné is, ha kertes házba költöznének, a férj szerint viszont elég a kapálgatásból a kertben. A pihenés az legyen ténylegesen a kikapcsolódásé, s inkább a kirándulást, a világjárást részesítsék előnyben. Szép emlékeket őriz a házaspár az amerikai útjáról, s tavasszal egy vállalkozásban elért teljesítményszint után Tunéziában töltenek egy hetet. Az Örökösföld tanulóiért Alapítvány kuratóriumának elnöke a férj, s igyekszik pénzzel is támogatni a nemes célokat.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)