Nyíregyháza

Annak idején egy ország hahotázott a népszerű, humorista szerzőpáros, Markos–Nádas: A Notre Dame-i teremőrök Laci bácsiján, aki a sötétben úgy tájékozódott, mint a denevér. Ki is rabolták szépen az általa felügyelt Szépművészeti Múzeumot. Hanem a világ kereke óriásit fordult azóta! Megváltoztak a tulajdonviszonyok, és ezzel sok minden más is. Az egykori nyugdíjas éjjeliőrök helyébe erős fizikumú fiatalemberek léptek, a rövidlátó és nagyothalló Laci bácsik őrhelyét a biztonsági szolgálatot kitanult Lackók és Lászlók foglalták el. Merthogy e szolgálat elsajátítása és gyakorlása, bizony szakma a javából!

Mindezeket csak megerősíteni tudja Mandrik István, a nyíregyházi Polgári Biztonsági Szolgálat Kft. ügyvezető igazgatója, aki a közelmúltban a szakma legfelső fokára léphetett: a megyében elsőként ő szerzett biztonságszervező szakmérnöki diplomát, amelyet a Budapesti Műszaki Főiskolán vehetett át.

– Mondhatom, kemény három féléves tanulás után, nemrég kaptam kézhez a diplomámat – kezdte a beszélgetést Mandrik István. – Színjeles eredménnyel védtem meg a szakdolgozatomat is. Úgy gondolom, hogy ez a tény valóban elősegíti a PBSZ Kft. tevékenységét, és rangot ad a biztonsági munkának. Cégünk ezáltal is közelebb került ahhoz, hogy a biztonságszervező szakma szellemi központjává váljon. Mindemellett nemrégiben megválasztottak a Magyar Biztonságvédelmi Szakmai Műhely elnökévé. Ez egy országos egyesület, amely azokat igyekszik tömöríteni, akik valóban felsőfokon értik a szakmát. A biztonságvédelem folyamatosan fejlődik, ezáltal csak olyan cégeknek és személyeknek van lehetőségük tartósan e területen dolgozni, akik törvényes, tiszta tevékenységet folytatnak. Hitem szerint a Polgári Biztonsági Szolgálat Kft. a szakma legjobb törekvéseit vallja magáénak, s ezt is valósítja meg a mindennapok során.

Az ezerkilencszázkilencvennyolcban megjelenő törvénymódosítás számunkra nem járt semmilyen új tennivalóval, hiszen az említett jogszabály hatályba lépésekor a PBSZ már tiszta profilú cégként működött. Nekünk például nincs engedély nélkül, jogtalanul működő ruházati boltunk, nem folytatunk tiltott hoszteszképzést, miként teszi azt az előírásokat semmibe vevő vállalkozások némelyike. Mi tudjuk, hogy a becsületes, tiszta munka kevésbé kifizetődő, de nincs, és nem is lehet más út, amit egy jogszerűen működő szervezet követhet. Hisszük, hogy az idő a jogsértők ellen dolgozik, s bízunk benne, hogy velük szemben eredményesen eljárnak az illetékes hatóságok és a szakmai kamara.

Az eddig elmondottak, a szakmaiságunk mellett szól az a tény is, hogy 2000-ben megszereztük az ISO-minősítést. Célunk, hogy az idén, 2001 novemberében a nemzetközi tanúsításnak is eleget tegyünk. Természetesen tovább folytatjuk a megkezdett szakmai (OKJ-s) képzéseket a biztonságszervezői terület teljes palettáján, miként a saját szakmai munkánkat is erősíteni kívánjuk dolgozóink folyamatos képzésével. A jelmondatunk a következő: Polgári Biztonsági Szolgálat a polgárok biztonságáért, a vállalkozók nyugalmáért törvényesen, meglepetések nélkül. Mi ennek szellemében dolgozunk, megbízóink bizalmát élvezve – fogalmazott sommásan a PBSZ ügyvezető igazgatója.

Mandrik István 1949. augusztus 23-án született a Vas megyei Kenyeri községben. Az általános iskola elvégzése után erősáramú villanyszerelő szakmunkás-bizonyítványt szerzett ezerkilencszázhatvanhatban, majd a Puskás Tivadar Távközlési Technikumban tett képesítő vizsgát. A honvédségnél a villamos távközlési hálózatok szerelésével, üzemelésével mélyíthette el szakmai gyakorlatát. Honvédtiszt lett, miután elvégezte a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolát, majd ezerkilencszáznyolcvanban főiskolai társadalomtudományi diplomát szerzett szociológia–filozófia szakon.

Ezt követően megint csak iskolapadba ült, ezerkilencszáznyolcvannyolcban a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem jogelődjén, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián vehette át egyetemi diplomáját, míg az idén a már említett biztonságszervező szakmérnöki oklevéllel bővült a szellemi-szakmai repertoárja. A vagyonvédelemben több mint tíz éve dolgozik. Budapestről az ország másik szegletébe, Nyíregyházára majd egy évtizede került.

Mindkét, már felnőtt korú gyermeke, Edina és Emil a fővárosban él, és ő maga is gyakorta ingázik a szabolcsi megyeszékhely és Budapest között. A kilométereket már rég nem számolja. Megszerette a szabolcsi megyeszékhelyt emberi léptéke, szépsége miatt. Tervezni, alkotni, gyarapodni, a költő szavaival élve: naggyá lenni, itt is megadatik. Mandrik István nagy megbecsülésnek tartja, hogy a közelmúlttól a Belügyminisztérium szakmai oktatási szakértői feladatával is megbízták.

– Bizony, nagyot változott a világ ama Laci bácsi óta! – mondta nevetve Mandrik István.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 12. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)