Nyíregyháza

Vállalkozó szellemű, segítőkész, érdekes ember Lőkös Sándor, a nyíregyházi Nyírdinamika Ipari Kereskedelmi és Szakképző Kft. ügyvezető igazgatója. Egy cselédember tizenhárom gyermeke között ő született a tizenegyediknek.

Mai nyelvhasználattal élve hátrányos körülmények közt nevelkedett, ám nem felejtette el, hogy honnan jött. Ezért is akar segíteni száz meg száz segédmunkásnak és cigány származású munkanélkülinek. Természetes, hogy a kft. hasznát sem hagyja figyelmen kívül. Szakmai sikereket ért el az elmúlt igen nehéz években, s a tervei is biztatóak, reményt keltőek.

Rómaias szép fehér frizurája, jó beszélőkészsége, kitűnő kapcsolatteremtő készsége teszi jellegzetessé. Barátkozó típus. Nagyhalászban született, a már említett népes családba. Felesége az egykor jó hírű, de megszűnt Szabolcs Megyei Állami Építőipari Vállalattól ment nyugdíjba. A lányuk végzős joghallgató.

Lőkös Sándor az Országos Felnőttképzési Kamarának is tagja. Közéleti munka ez, országosan hallgatnak a szavára, figyelembe veszik véleményét, amely nagy élettapasztalatra épül. E tapasztalatnak, az emberismeretnek, az emberszeretetnek is köszönheti, hogy tizenkét évvel ezelőtt megválasztották a városi tanács (illetve a polgármesteri hivatal) mellett működő társadalmi lakáselosztó bizottság, illetve albizottság vezetőjévé. 1993-ban az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumtól megkapta a gépszakértő jogosítványt.

Több kitüntetés tulajdonosa. Annak idején elvégezte a mezőgazdasági gépész technikumot, majd felvételizett a mezőtúri főiskolára. Családi okok miatt abbahagyta főiskolai tanulmányait. A nagyhalászi gépállomáson kétkezi munkásként, gépszerelőként kezdte tevékenységét. 1969 és 1977 között a nyírteleki gépjavító állomáson dolgozott. Külön figyelmet érdemel, hogy tíz évig volt a mezőgazdasági gépek megyei szervizvezetője.

A naptár 1974-et mutatott, amikor több helyen igazgatónak akarták előléptetni, de ő inkább jött a Nyíregyházi Mezőgép Vállalat központjába személyzeti és oktatási osztályvezetőnek. Már ebben a beosztásában megtanulta a képzés minden csínját-bínját. Megyénkben ez a vállalat képezte a legtöbb ipari tanulót. Szép feladatának tett eleget, amikor hozzájárult a vasas fiatalok kiképzéséhez, munkássá válásához. Neki is köszönhető, hogy a nagyvállalat gyáregységeiben képzett, ügyes kezű vasasok dolgoztak. Mint személyzetis, a vállalat ösztöndíjasaival is foglalkozott. Sorsformáló munkája számos fiatalt hozzásegített a diploma megszerzéséhez. Munkakapcsolata volt a műszaki egyetemmel és a közgazdasági egyetemmel.

A nyolcvanas évek végén a nagyvállalatot is megcsapták a változás előszelei. Foglalkoznia kellett a munkaerő-piaci képzéssel, más formában kellett végezni a személyzeti munkát, változott a munkaügy.

Nem szívesen beszél róla, de őszintén kimondja, hogy ekkor nem a legjobb volt a vállalat stratégiája, a termékek nem juthattak el a nyugati piacra, a keleti piac pedig összeomlott. Az egykor híres nagyvállalat rohamosan „karcsúsodott”, majd összeomlott, káefték jöttek létre a romjain. 1990-ben Lőkös Sándor kérte: hadd menjen vissza a termelésbe. Ment is, és mint a tanműhely vezetője megmentette a tanulókat. Bevezette a termelve oktatást, rentábilissá tette a tanműhelyt.

A tanműhelyre épült a szóban forgó, összetett tevékenységet végző kft. Huszonhárom felnőtt alapította 150 tanuló közreműködésével. Gyártanak alkatrészeket, részegységeket, sőt egyszerűbb gépeket is. Közvetve nyugati piacra is termelnek. Átrendeztek egy műhelyt, piacképessé tették a termelést. Jó összhangban dolgoznak itt a szakmunkások és az ipari tanulók. A kereskedelmi tevékenység csak most van kibontakozóban. Alkatrészeket és részegységeket szeretnének teríteni a kereskedelmi forgalomban.

Az ügyvezető igazgatónak jó kapcsolata van a megyei munkaügyi központtal és a szakképző cégekkel. Hiányt pótolt, amikor elkezdte a kevésbé iskolázott, hátrányos helyzetű emberek képzését. Az elfelejtett ősi cigány foglalkozások újraélesztésére országos pályázatot írtak ki, ezen nyertek. Így indították be az építőanyag-készítő tanfolyamot, amelyen 60 cigány vett részt. Tanultak a nagyhalászi, a paszabi, a tiszavasvári és a tiszadobi cigányok. A tanfolyam után a munkaerőpiacra kerülhettek univerzális építőipari segédmunkásként, képesek lettek arra, hogy viszonylag olcsón építsenek maguknak lakást.

Lőkös Sándor most pályázatot akar benyújtani az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsághoz, be akarja vezetni megyénkben a gépesített vályogvetést. A bizottságtól kapott pénzből a tervei szerint olyan gépet vásárolnak, amely alkalmas égetésmentes vályogtéglák gyártására. E téglákból több polgármesteri hivatal és az OTP közreműködésével olcsó lakások épülhetnek a kispénzű cigány családoknak. Az ügyes ügyvezető 3 megyére kiterjedő regionális bázist is akar mezőgazdasági gépek javítására.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1995.)