Nyíregyháza

Már a várakozás percei is más ritmusban teltek, s lélekemelő volt, amikor a 15 kocsiból álló konvoj megérkezett a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság telephelyére. A felsorakozott védelmi osztag vezetőjeként Kerti Andor jelentést tett arról, hogy a dunai árvízvédelemnél vállalt feladatait a csapat sikerrel teljesítette. Az, hogy a Duna 2002 nyarán mégis a gátak között maradt, a sokat próbált és bizonyított szabolcsi védelmi osztagnak is köszönhető. A boldog családtagok és az újságírók csak ezután juthattak a hétköznapi hősök közelébe.

E könyv krónikása csak az említett dunai (pontosabban a Duna-kanyar: Esztergom, Szentendre, Visegrád stb.) árvízi védekezésből hazatért egység fogadását láthatta, ám az utóbbi idők árvizei sűrű jelentéstételre, komoly helytállásra kötelezték Kerti Andort és csapatát. Az árvízvédekezési munkákból is kiemelkedik az 1985-ös jeges, a rendkívüli készültségi szintűként aposztrofált 1993, 1995, 1998, 1999, 2000, 2001, 2002-es évi, valamint az 1997, 1998-as kiterjedt, s az 1999-es rendkívüli belvízvédekezések. Ugye, kemény sorrend! Kerti Andor mindezeknél törzsvezetőként, védelemvezető-helyettesként és védelmi osztagvezetőként irányított. Mindig az első vonalban!

Szóval, ezeket a hazatéréseket mindannyiszor roppant felelősség, kitartó küzdelem előzte meg. Próbatétel volt az mindannyiuknak, a védelmi osztagnak éppúgy, mint az éjjel-nappal homokzsákot töltő, cipelő helybelieknek. A vízzel való csaták során Kerti Andor sokak arcát őrizhette meg: a kétségbeesettől az elveszetten át a mégis reménykedőig. Emlékében a vízügynél dolgozó édesapja is ekként él, aki beleroppant a beköltözés előtt álló új, nábrádi otthonuk elvesztésébe. A Szamos gátja Nábrádnál szakadt át 1970. május 15-én, a 9-én elkészült házuk pedig 15-én már össze is dőlt. Mindez kitörölhetetlen emlékként maradt meg az akkor 12 éves fiúban. A húga hatéves volt. A félárván maradt család terhén a vízügyi igazgatóság próbált segíteni.

– E tragédia és a segítségnyújtás együttese, no meg korábban, az édesapám mellett a vízügynél ledolgozott napok döntöttek a pályaválasztásomban, amikor 1972-ben a nyíregyházi ÉVISZ-be jelentkeztem. Mindvégig a vízügyi igazgatóság ösztöndíjasaként tanulhattam – mondta Kerti Andor.

A cél hamar megfogalmazódott benne: továbbtanulni az egyetemen. A középiskolában 5. lett az országos szakmai tanulmányi versenyen, jeles eredménnyel érettségizett. E minősítést aztán megtartotta az egyetemen is, a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kar vízépítő-mérnöki szakán jeles diplomát vehetett át 1982-ben. Később, 1999-ben a budapesti Pénzügyi és Számviteli Főiskola közgazdasági szakokleveles mérnöki szakát végezte el. Merthogy Kerti Andor a vízzel való kapcsolatában a békeidőkre is készül, sőt ezt tekinti igazi hivatásának. Ám a víz másik arcát sem tagadhatja meg az, aki jó ismerője annak!

Kerti Andor az előző munkahelyén, a Fetivízignél végigjárta a szamárlétrát. Az egyetem után beosztott termelésirányítóként dolgozott, majd szervezési csoportvezető, termelési osztályvezető-helyettes, meliorációs üzemvezető lett. 1990-től 1999-ig a vízkár-elhárítási osztályt vezette, 1999-től pedig a Felső-Tisza-vidéki Vízépítő Kft. ügyvezető igazgatójaként tevékenykedik.

A számos szép tervezői és kivitelezői feladat közül néhányat megemlítve: a Felső-szabolcsi és a Tisza-Szamos közi térségi komplex meliorációk, illetve több település ivó- és szennyvízhálózatának előkészítése, szervezése, kivitelezése; csúszózsaluzatos víztoronyépítések Hodásznál, Kállósemjénnél, Záhonynál; a Szamos, Batár, Tisza töltésfejlesztések előkészítése, szervezése, kivitelezése. Vízkár-elhárítási osztályvezetői tevékenysége során több mint 600 km árvízvédelmi, 1600 km csatorna vízrendezési, 40 millió köbméter tározó kapacitású vízhasznosítási rendszer üzemeltetése, ezek karbantartása, fejlesztése, valamint a védekezési tervek készítése és folyamatos aktualizálása, fejlesztési koncepciók kidolgozása (pl. Felső-Tisza-vidék árvízvédelmi rendszerének fejlesztése). Számos magas szakmai és állami kitüntetés érte: munkáért, helytállásért, például 2000-ben a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztet Mádl Ferenctől vette át. Sok barátja van, imádja a focit, a kézilabdát, középiskolásként az akkor NB II-es Szpariban kézilabdázott. Ezek a boldog békeidők és a megharcolt tegnapok!

Boldogság a család, az otthon, s a nagyvilág, merthogy mindenütt otthon érzi magát. Feleségével még a középiskolában ismerkedett meg, az egyetem alatt kötött házasságot, aki a környezetvédelmi felügyelőségen dolgozik. – Andor fiunk a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója, Andrea a Zrínyi-gimnázium után az orvosi egyetemre jelentkezik, kiváló tanulmányi és sporteredményekkel büszkélkedhet. A legkisebb, Anna 12 éves. Nábrádon édesanyámat és Mátészalkán tanárkodó Éva húgomat és családját gyakran meglátogatjuk. Számomra így kerek a világ! – mondta Kerti Andor.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 17. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)