Nyíregyháza

A mikor Jaczkó László édesapja Rozsréten elkezdte tanítói pályafutását, a település az erős tartású szegény emberek lakóhelye volt. Akadt tehát tennivaló elég, ha ezen a helyzeten akart változtatni. Rozsrét a petróleum lámpától eljutott a villanyvilágításig, a földúttól a kövesútig, a gyaloglástól a buszközlekedésig.

Jaczkó László szívesen emlékszik vissza arra a huszonkét évre, amit Rozsréten töltött. Úgy érzi, hogy mély nyomot hagyott rajta az itt töltött idő, annak ellenére, hogy akkor még meglehetősen elzárt volt a tanyavilág.

Az 1954-ben született Jaczkó László sokat köszönhet a szüleinek, mert tőlük kapta a példamutatást, a küzdelemhez szükséges erőt, a kitartást, amely mindvégig arra ösztönözte, hogy nem szabad feladni.

A fiatalember Nyíregyháza egyik legjobb gimnáziumába járt matematika-fizika tagozatra. A Krúdyban nemcsak jó tanárok tanították, hanem az iskola szelleme is kiváló volt. Az osztály egy kicsit „elit” volt, de ez mindenkit a nagyobb teljesítmények elérésére ösztönzött. Negyedikes korában figyelt fel a szomszédos teremben tanuló diáklányra, aki néhány évvel később a felesége lett. Érettségi után a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre ment tanulni. Egy évvel később követte leendő felesége, a negyedik év után összeházasodtak.

’78-ban a gépészmérnöki kar alkalmazott mechanika szakán átvehette a géptervezői diplomát. Pár hónappal annak megvédése után megszületett a fiuk. Ma úgy látja, hogy sok mindent tanultak az egyetemen, de mindez csak az alapot jelentette, a többit az élet, a gyakorlat tette hozzá.

Az egyetem elvégzése után százötven magyar egyetemista élén két és fél hónapig Szibériában, egy uszt-ilimszki cellulózgyárban dolgozott. Vezetéselméletből és gyakorlatból azóta sem tanult annyit, mint ott.

A feleségével 1979-ben léptek a nyíregyházi Taurus gumigyárba. Ő termékkonstruktőri pályát futott be, jelenleg a Taurus Pálma fejlesztési osztályát vezeti. Jaczkó László tervezőmérnökként kezdett, majd a mezőgazdasági abroncs beruházás részeként az energia üzemet vezette. Aztán a gyár fejlesztési osztályának irányítását bízták rá. Később főtechnológus lett, ’85-ben főmérnök, majd ’88-ban gyárvezető. A beosztása azóta változatlan, de a szervezet, amelyet irányítania kell, lényegesen megváltozott. Az egykori gyár termelő funkciója átalakult. Ma az anyagbeszerzéstől a kereskedelemig, a tervezéstől a gyártásig minden együtt van az üzletben. A cég a Taurus csoport részeként működik, de önálló jogi személyként.

Az 1991-93-as időszak nagyon nehéz volt. A szervezeti átalakulás során pénzhiányos időszakban került sor a kft. létrehozására. Tovább rontotta a helyzetet, hogy a piac is összeszűkült.

Az 1994-es esztendő fordulópontot jelentett. Kidolgoztak és véghez is vittek egy válságkezelő programot. Az üzlet pénzügyi és finanszírozási rendbetételére olyan módszert alkalmaztak − a legnagyobb vevők támogatásával − ami közgazdasági szempontból is iskolapélda lehetne.

Fellendült a piac, a belső munkát is sikerült racionalizálni. A válságokon való túljutásban sokat segített, hogy bírta a dolgozók bizalmát a legnehezebb időszakban is. Minden bizonnyal azért, mert érezték, hogy hasonlóképpen gondolkodik, mint ők. Fontosnak tartja, hogy tudjanak megélni, előrehaladni a munkájukból. Tizenhét év alatt megismerhették a gyárban.

’95 legnagyobb fegyverténye az volt, hogy miközben a világ nagy gumigyárai nem tudtak reagálni a megnövekedett a piaci igényekre, addig a nyíregyházi gyár képes volt többlettermelésre. Stabil termelési háttérrel, saját fejlesztéssel rendelkeznek, erősödött, fejlődött a kereskedelmi tevékenység is. Nagy kihívást jelent, hogy Magyarország legkeletibb csücskében olyan termékeket gyártsanak, amelyek versenyképesek szerte a nagyvilágban a vezető világmárkákkal is. Úgy kell dolgozni, mintha a gyár, mondjuk, Frankfurtban lenne.

Jaczkó László nem szereti az „állóvizet”, nem nyugtatja meg a siker, mert minden nap új kihívásokkal kell szembenéznie. A vezetői pozícióban fontos azt is tudni, hogy minden siker mögött csapatmunka húzódik meg. Üzleti filozófiáját egy, a Taurusról szóló kiadványból idézi: „A vállalatoknak három típusa van: az egyik alakítja, a másik szemléli az eredményeket, a harmadik pedig csodálkozik rajta, hogy bekövetkeztek.” Jaczkó László nagy eredménynek tartja, hogy a nyíregyházi Taurus Mezőgazdasági Abroncs rákerült a világ gumitérképére, az a célja, hogy tartósan ott is maradjon.

Ami kevés szabad ideje van, az a családé, felesége is „gumis” lévén sokat segít neki. Hosszú évek után az idén először sikerült igazán felszabadultan pihenni. Nyáron sokat pingpongozott a fiával, kártyázgattak hármasban, miközben bejárták fél Európát. A baráti kör tíz-tizenöt éves. Fontosak neki a vasárnapi ebédek, amikor a szűkebb családi kör, a nagyszülők, együtt van. Ezek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy könnyebb legyen a hétköznapokban felhalmozódott feszültségeket levezetni.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1995.)