Nyíregyháza

Ha egy szabályos életpályát szeretnénk találni, érdemes megismerni Hársfalvi Béláné, született Vass Irén pedagógus tevékenységét. A nyíregyházi Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Szakközépiskola szakiskolai tagozatvezetője gyakorlatilag mindent elért a tanári munkában, amiről pályakezdőként álmodhat valaki. Ám igaz a mondás, hogy jó pap is holtig tanul, az ő beosztása sem végállomás, még ma is aktívan tanul különböző témákban.

Kótajban született 1946. július 7-én. Édesanyja, lánykori nevén Orosz Margit, aki háztartásbeliként gondoskodott a családról. Édesapja, Vass Miklós, ács- és kőművesmester, ma 90 éves. Testvérei, Gizella bérelszámoló- és SZTK-ügyintézőként tevékenykedett, Mária varrónőnek tanult, később a Tigáznál helyezkedett el. Hársfalviné két gyermeket nevelt fel, Edit matematika–testnevelés szakos tanár, ám Németországba ment férjhez és ott dolgozik. Attila fia itt végezte el a vendéglátó-ipari szakközépiskolát, jelenleg Budapesten szakoktatói szakon képezi magát tovább.

A nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban 1964-ben érettségizett, majd a nyíregyházi tanárképző főiskola matematika szakán szerzett diplomát. Ezt hamarosan egészítette az egri tanárképzőn kémia szakos oklevéllel is. A szűkebb szülőföldjén, Kótajban állt először a katedrára. 1966 és 1971 között tanította itt a gyerekeket.

Az igazi kihívás akkor köszöntött be az életébe, amikor lehetősége nyílt a köznyelv által csak „kefének” becézett kereskedelmi szakiskolába jönnie. 1971-től a szakmunkásképző tagozaton ismerteti meg a tudományok alapjaival a leendő kereskedőket. 1975-ben pedig már átköltözhettek a Krúdy Gyula utcai épületbe, s megkezdődhetett egy nagy ívű fejlődés, amelynek révén nemcsak a város, a megye, hanem az ország ismert és elismert iskolájává vált a kereskedelmi szakközép. Az évek során a fejlődés újabb és újabb szakok indítását tette lehetővé, a hagyományos kereskedelem és vendéglátás mellett az idegenforgalom is belépett. Nem véletlenül, mert a hazai turizmus és az idegenforgalom egyre nagyobb tömegeket hódít meg. A kereskedelmi szakközépiskola elébe ment az újdonságoknak, olyannyira, hogy manapság nyugodtan pályázhatnak innen a végzősök a szolnoki vagy a budapesti szakirányú főiskolákra.

A hazai oktatási koncepciók viszonylag gyakran változtak és állították újabb és újabb feladat elé a pedagógusokat. Mint arról Hársfalvi Béláné a tapasztalatait elmondta: 1995-ben a szakiskolai tagozat külön épületbe került, amelynek a vezetői teendőivel őt bízták meg.

Nem volt idegen számára a vezetés, hisz korábban több éven keresztül ő irányította a matematikai munkaközösséget, s társai bizalmából a szakszervezeti titkári feladatokat is megoldotta. Sokat tanult a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatási vezetői kurzusán, amelyet 2002-ben sikerrel fejezett be. Mint mondja, rendszeresen részt vett a Nemzeti Szakképzési Intézet továbbképzésein. Már elvégzett egy alapfokú számítástechnikai tanfolyamot, jelenleg szövegszerkesztést tanul. Kiegészíti ezt még gépírással is. Lánya németországi tartózkodása adta az ötletet és a késztetést, hogy most németül tanuljon.

A szakoktatás érdekes színfoltja lett a hazai közoktatásnak – fejtegeti Hársfalviné. A nyolcadik osztály elvégzése után két évig közismereti tárgyakat és szakmai alapozást oktatnak a tanulóknak – valamivel alacsonyabb szinten, mit a gimnáziumban és a szakközépiskolában –, a rá következő két évben pedig szakmai elméleti és gyakorlati alapokat kapnak. Megtartották a hagyományos képzési formákat, így a kereskedelmi tagozaton élelmiszer- és vegyi áru, ruházati, valamint vas-műszaki cikk kereskedő lehet a diákból. A vendéglátósok szakácsnak, cukrásznak, pincérnek készülnek.

Jelenleg kétszázhúsz diák jár a 9–10. osztályba. Amikor a szakmai képzés elkezdődik, egy osztályra való diák más iskolából is érkezik, bizonyítva ezzel azt, hogy átjárhatók ma az intézmények. Mint Hársfalvi Béláné tagozatvezető sokéves tapasztalatként említi meg, a gyerekek nemcsak alacsony tudásszinttel érkeznek ide, hanem általában hátrányos, gyakorta többszörösen hátrányos helyzetben vannak, így nem véletlen, hogy a nevelés nagy hangsúlyt kap.

A szakiskola pedagógusai a szó legnemesebb értelmében véve tanárok, hisz sokkal többet tesznek az eredményekért, mint az egy elitiskolában természetes. Tudnak örülni az apró sikereknek, mert látják, tudják, hogy a gyermekek csak úgy tudnak boldogulni az életben, ha ez a szakiskola mindenben célt, mintát, példát ad nekik. Ebben a tevékenységben a szakiskolában tanító harminckét pedagógus is osztja a tagozatvezető véleményét.

Hársfalviné szabadidejében tanulmányaival foglalkozik, olvas, szereti a kondicionáló tornát. Élete legnagyobb sikerének a hivatását és a gyermekeit tartja.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 17. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)