Nyíregyháza

A családi emlékkönyvet fellapozva a szocializmus korszellemének nyomait ott találjuk Gubacsi József életrajzában. Hol tiltotta, hol utasította a párt ugyanannak a tevékenységnek a végrehajtására. Ma, amikor a megyeszékhely egyik legnagyobb iskolájának, a volt 3-as, ma Bem József nevét viselő iskolának igazgatójaként eleveníti fel az életét meghatározó epizódokat, a fura ellentmondások mellett egy céltudatos, felelősséget vállaló vezető, egy képzett pedagógus portréja rajzolódik ki.

Gubacsi József 1945. augusztus 15-én, az oroszlán jegyében született, Tiszabecsen. Édesapja, Gubacsi József, földműves, korán itt hagyta szeretetteit, mert az 1956-os forradalom idején vállalt szerepe miatt bebörtönözték és egészsége jóvátehetetlenül megrokkant. Édesanyja, Balogh Vilma, vállalta magára a három gyermek felnevelését, iskoláztatását, elindítását az életbe. Gabriella testvére főkönyvelő Nyíregyházán, László fivére könyvelő, statisztikus volt, sajnos, már ő sem él. Feleségét Fehérgyarmaton ismerte meg, Gubacsi Józsefné Nagy Anna Mária szintén pedagógus. Attila fiuk a BME-n informatikai-átviteli mérnöknek tanult, Barbara, a lányuk, pszichológus lett.

Amikor a nyolcadik osztályt kitűnő bizonyítvánnyal befejezte, behívatták a tanácsházára – édesanyja nélkül –, ahol a párttitkár tudomására adta: mivel az apját kulákként tartották számon, Magyarország egyetlen állami középiskolájába sem mehet. Nagyon szívére vette a kisgyerek az első megkülönböztetést. Édesanyjával elvonatoztak a debreceni Református Főgimnáziumba, ahol a főigazgatónak előadták a méltánytalanságot. Első szóra felvették, s kiderült: zömében osztályidegen értelmiségiek gyerekei töltik meg a padsorokat. Ráadásul az osztatlan iskola hátrányával is meg kellett küzdenie az otthon melegéből kikerült kisdiáknak. A kollégiumban a nagy szigorúság ellenére megtanulta a saját terv megvalósításának lehetőségét, a felelősségvállalást. Amikor leérettségizett, jelentkezett a DOTE-ra. Mint utóbb kiderült, az akkor 20 pontos felvételit 19,5 pontra teljesítette. Hiába volt a legmagasabb pontszáma, a párt ismét utánanyúlt és jött a „kulákszármazás” miatti újabb különbségtétel: nem vették fel.

Vendéglátó revizorként dolgozott egy évet a fehérgyarmati ÁFÉSZ-nél. Majd jelentkezett a tanárképző főiskola biológia-technika szakára, ahol 1968-ban vette át diplomáját. A történelem megismétlődött, most ő tanított ugyanolyan osztatlan iskolában Bashalmon, mint amilyenben Tiszabecsen tanulhatott. Az ének és a rajz kivételével mindent oktatott. A három év alatt igen megszerették egymást a tanítványaival, akik hosszú éveken át felkeresték, bemutatták házastársaikat, és megható módon ragaszkodtak hozzá.

A felsősimai iskolába került, amely a rozsrétbokori tagiskolájának számított. Innen a sóstóhegyi iskolába hívta Nemes Sándor, akit akkor neveztek ki oda igazgatónak. A vezető észrevette benne a kreatív, újításra képes kollégát. Az egész napos oktatást kísérletként itt vezették be, s a kabinetrendszer alkalmazása is beváltotta az elképzeléseket. Maradt volna tovább is, de Nemes igazgatót áttették a 4-es iskolába, és ő magával hívta Gubacsi Józsefet igazgatóhelyettesnek. Igen szép és eredményes időszaka volt 1973 és ’77 az intézménynek. Gubacsi József bábáskodhatott a ma már világhírű Cantemus kórus alakulásánál. Szabó Dénest meggyőzték egy énekkar alakításáról, s ettől kezdve a karnagy kiemelkedő szakmai és emberi kvalitásai révén elérték a világhírnevet.

A rozsrétbokori iskolába immár igazgatónak hívták 1977-ben. A központi és a nyolc tagiskola távolsága és vonzáskörzete ötvenkét kilométer volt. Számos problémával kellett szembenéznie, de ezeket kihívásnak tekintette.

A város kulturális vezetése látta, hogy az intézmények felújítása, a pedagógiai munka szakmai színvonalának erősítése terén mit produkált az igazgató, felkérték az akkor három épületben működő 3-as iskola vezetésére. Mit felkérték, utasították: pártfeladat, írja alá…! A párt ismét közbeszólt, de már nem eltávolították, hanem a vezetést tették meg feladatává.

1988-ban adták át az Epreskert utcán a hétszázhuszonöt tanulónak helyet adó iskolát. Ma ötvenkét pedagógus és huszonhat technikai dolgozó gondoskodik róluk.

Az iskola profiljának kialakításánál az angol nyelvoktatást – hét éven át anyanyelvi tanár teremtett nyelvi környezetet –, és a lelátóval egybeépült sportcsarnok révén a testnevelés tagozat indítását szervezték meg. A lány röplabda és a fiú kézilabda sportversenyekről annyi kupát hoztak el, hogy az igazgatói iroda tömött vitrinjeit látva szinte boltban érezzük magunkat. Diákolimpiai aranyat hoztak el lányaik Győrből 1990-ben, s azóta is minden évben képviseltetik magukat a diákolimpiai döntőn.

Gubacsi igazgató úr szenvedélyesen szereti a történelmet. Sokat olvas a háborúk mögött megbúvó és az eseményeket mozgató politikai háttérről. Mindig is érdekelte, mi rejlik a felszín alatt…

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 9. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)