Debrecen

Ezzel a vezetéknévvel Balmazújvárosról származni egyfajta kötelezettséget jelent. A népi írókhoz sorolt, majd a II. világháború utáni időkben politikai szereplővé váló, egykori hadügyminiszter, Veres Péter gondoskodott erről. Az 1990-től ’98-ig polgármesterként Balmazújváros ügyeit irányító Veres Ferenc – aki jelenleg a Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szövetség ügyvezető elnöke – méltó utódjának tekinthető nagynevű névrokonának.

Veres Ferenc 1942. november 9-én született a Hortobágy mellékén, Balmazújvároson. Az említett települési formát még csak nevében viselő faluban járt iskolába, majd a debreceni Bethlen Gábor Közgazdasági Technikumban folytatta tanulmányait. Az 1961-ben letett érettségivel együtt könyvelő, tervező, statisztikusi képesítést szerzett. A következő évben kezdte tanulmányait a Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolán, majd annak elvégzése után 1969–75 között a Debreceni Agrártudományi Egyetem levelező tagozatára járt. Közben letudta a katonaságot is, 1965–66 között Hatvanban szolgált.

A következő esztendőben kezdte a munkát Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságon. Először Polgáron dolgozott, a Tiszai Szakaszmérnökségnek a folyó Rakamaz–Tiszafüred közötti bal partja, valamint a Hortobágy folyó közé eső működési területén irányította a mezőgazdasági vízhasznosítást, az öntözést és a halastavi vízgazdálkodást. Az ott eltöltött három év jó alapot adott a későbbi szakmai munkájához, közéleti tevékenységéhez.

Később a vízügyi igazgatóságnál többször szervezett öntözési és halgazdálkodási bemutatókat, a gyakorlat mellett időnként számot adott elméleti tudásáról is, amikor nagysikerű szakmai értekezéseket írt. Addigi tanulmányai megkoronázásaként 1981-ben doktori címet szerzett a DATE-n. Kollégái nemcsak a szakembert tisztelték Veres Ferencben, amit bizonyít, hogy 1982-ben megválasztották a másfélezer dolgozót számláló Tivizig szakszervezeti bizottsága elnökének. Közéleti szereplésének azonban ez még csak a kezdetét jelentette, hiszen három év múlva a balmazújvárosi tanács elnöke lett.

 Volt vezető társaival együtt komoly szerepe van abban, hogy a település 1989-ben városi rangot kapott. Ezek után talán már nem is számított meglepetésnek, amikor a rendszerváltást követően újra bizalmat szavaztak neki az újvárosiak, független jelöltként képviselő, majd polgármester lett, egyedül a megye tízezernél nagyobb lélekszámú településeinek volt tanácselnökei közül. Az így elvégzett munkájáról a következő helyhatósági választáson hatvanhat százalékos támogatottsággal nyilvánított véleményt a város lakossága, amely immár közvetlenül választotta meg polgármesterének. Városvezetői tevékenységéből Veres Ferenc a kommunális-infrastrukturális fejlesztéséket, az önkormányzat működésének a stabilizálását, valamint az intézményrendszerben folyó szakmai munka feltételeinek folyamatos javítását tartja legfontosabb eredményeinek.

A tanácselnökként, majd polgármesterként eltöltött közel másfél évtizede alatt mind egészségügyi, mind oktatási területen komoly beruházások, korszerűsítések valósultak meg a településen. Erre az időszakra tehető az ivóvízellátás biztonságossá tétele, az úthálózat- és járdaépítés, valamint a szennyvízcsatorna-hálózat bővítése, a gázzal és telefonnal ellátottság nagy arányú növelése.

Hiába a doktori cím, a szakterületén és a közéletben elért megannyi siker, Balmazújváros polgármestere újra beült az iskolapadba, és 1992–94 között politológiát tanult az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Ezzel egyidőben a helyi ÁFÉSZ igazgatósági tagjaként is tevékenykedett. Közben a megyei önkormányzat pénzügyi bizottságának az elnöki tisztét is ellátta két cikluson keresztül, ezerkilencszázkilencvennégyben pedig a Vízmű Rt. igazgatósága, majd felügyelő bizottsága elnökének választották.

Polgármestersége utolsó két évében a megyei területfejlesztési tanács tagjaként a Balmazújvárosi székhelyű statisztikai körzet önkormányzatainak és gazdálkodó szervezeteinek, illetve vállalkozóinak a szószólója. Mindemellett 1976-tól a Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szövetség elnöke volt társadalmi tisztségviselőként, 1998-tól viszont főállású munkaviszonyban tölti be ezt a funkciót.

Veres Ferenc nős, két gyermeke már felnőtt, így két unokája mellett nagyapai szerepet is vállalnia kell, amit természetesen örömmel tesz.

Eredményekben gazdag életútját a felsoroltakon kívül számos kitüntetés is jelzi: többszörös Kiváló Dolgozó, megkapta a Kiváló Munkáért, a Szakszervezeti Munkáért Érdemérem, a Tanács Kiváló Dolgozója, a Honvédelmi Emlékérem kitüntetéseket, valamint a Miniszteri Elismerő Oklevelet, a Horgászsportért Plakettet is, de a legjelentősebbnek a Göncz Árpádtól ezerkilencszázkilencvennégyben átvett Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét tartja, amit szülőhelye fejlesztéséért kapott.

 (Hajdú-Bihari Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)