Debrecen

Ez az első gondolat –„Tudom, mit akarok, és azt is, hogy milyen úton érem el a kitűzött célomat!” –, ami a fényképről ránk tekintő férfi határozott arckifejezéséből az első pillanatban érzékelhető.

A Hajdú Gabona Rt. első számú vezetőjét 1956. június 24-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tuzséron anyakönyvezték. Édesanyja, Kaszás Margit ma 70 éves. Téesz-tagként almatermesztéssel foglalkozott. Dr. Lakatos Zoltán, édesapja az állattenyésztési ágazatban kereste a kenyerét. Két testvére van: Margit a tuzséri TÉKISZ Rt. dolgozója, öccse, Bertalan élelmiszeripari vállalkozó, aki az üzleti életben egyre magasabbra törő terveket valósít meg.

Dr. Lakatos Zoltán élete párjának Tóth Ágnest választotta. Négy gyermekük édesanyja – eredeti hivatását tekintve – tanítónő. 2005-ben a huszonötödik születésnapját ünneplő leányuk, Ágnes jogász. A fővárosban a Vidékfejlesztési Hivatal munkatársaként dolgozik. Két évvel fiatalabb húga, Zsuzsa Debrecenben, az egyetemen tanul, egyszerre két – a politológiai és a jogi-szakon képezi magát. Zoltán, a húszéves  „öcsi” ugyanott másodéves közgazdászhallgató. A család legfiatalabb tagja Anna jelenleg általános iskolába jár.

Dr. Lakatos Zoltán Kisvárdán, a Bessenyei György Gimnáziumban tette le érettségi vizsgáit, majd azt követően került a fővárosba a Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói közé. Ösztöndíjasként élte egyetemi éveit egészen az 1979-es diplomaosztásig.

Első és mindmáig egyetlen munkahelye az akkor még a Hajdú-Bihar Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat néven ismert cég. Előbb vevőszolgálati előadó, majd belső ellenőr lett. Az 1980 végén megkapott pénzügyi osztályvezető-helyettesi munkakört rövid idő múlva követte az osztályvezetői kinevezés. Mint mondja, a körülmények kedvező alakulásának eredményeként kerülhetett a posztra várományos jelöltek közé. Öt évvel később már ő lett a vállalat gazdasági igazgatója.

1990-ben, a rendszerváltozást követően lett a részvénytársaság elnök-vezérigazgatója.

A vállalat addigi három fő tevékenységi körét megtartotta: a szemes termények – a búza, az árpa, a kukorica, és a zab – felvásárlása, a malomipari termékek gyártása, valamint az állati takarmányok előállítása mellett jutott energiája az export fejlesztésére is.

2004-ben már 8,2 milliárd forint volt az árbevételük, ami azt jelenti, hogy a gabonaszakmában Magyarországon 5-7 százalék a piaci részesedésük. Kedvenc mondásai egyike: ami tulajdonnal rendelkezünk, azt igyekezzünk jól hasznosítani.

Az elnök-vezérigazgató szól arról is, hogy az egykori nagyvállalat indokolatlanul felduzzasztott létszámát az ésszerűség határain belülire csökkentették. Az európai uniós követelményekhez és körülményekhez igazodóan, a megváltozott piaci igényeket kielégítendően koncentrálták a termelésüket, korszerűsítették üzemeiket.

A fejlesztéseket a cég költségérzékeny működtetésének, a megbízói igényeknek és a várható bevétel figyelembe vételének összhangjával tervezik. Mindezek mellett nagy figyelmet fordítanak a választékbővítésre, a minőségfejlesztésre, és nem utolsósorban az árpolitikájuk rugalmas formálására, valamint a meglévő ingatlanokkal való ésszerű gazdálkodásra. Külön figyelmet szentelnek a fejlesztésre alkalmas üzemekre.

Dr. Lakatos Zoltán elmondja, hogy az EU intervenciós keretébe tartozóan 110 ezer tonna gabonát tárolnak a raktáraikban. A cégcsoport a régi hat malomból kettőt kíván a jövőben működtetni. A Hajdúnánáson – egymilliárd forintból – felújított malom napi 250 tonna kapacitással működik. A berettyóújfalui üzemben a fejlesztés eredményeként naponta 120 tonna szemes terményt őrölnek. Terve az, hogy ez a két korszerű malom az év háromszáz napján 370 tonna őrleményt állítson elő.

A hajdúböszörményi tápkeverő üzem éves 35 ezer tonnás termelését is szeretné növelni. Az elnök-vezérigazgató nem felejti el megemlíteni, hogy a korábban kapott szociális juttatások ma is megilletik a dolgozóikat.

Meg kell említenünk, hogy a Hajdú Gabona Rt. első embere – 280 szakmabeli társaság képviselőinek egyhangú szavazatát elnyerve közel tíz éve  – a Magyar Gabonaszövetség elnöke. Ezzel párhuzamosan a Gabona Terméktanács elnöki tisztét is betöltötte.

Szakmai munkáján kívül szívesen támogatta és támogatja ma is a sportot. A cég névadó szponzora a debreceni Tollaslabda Klubnak.

Munkájukat mi sem dicséri jobban, mint az, hogy a háromszáz gyerekkel működő klub tizenhárom éve adja az országos bajnokcsapatot. Ide tartozóan kell szólnunk arról is, hogy a debreceni Vöröskereszt elnökségének hosszú évek óta tagja.

Szülőfalujában az almatermelő gazdák körének tiszteletbeli tagja. Az állandóan tenni akaró ember szabad idejében szeret utazni a családjával.

 (Hajdú-Bihari Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)