Debrecen–Hajdúböszörmény

A nagyapáéknál töltött püspökladányi nyarak és a határbeli barangolások édesapjával bizonyára sokat nyomtak a latban, amikor a debreceni Agráregyetemre jelentkezett. Előtte a Dienes László Szakközépiskolában érettségizett. Bár voltak művészi hajlamai, festett, zenélt, mégis a mezőgazdasági pályát választotta. Édesapja a debreceni járási tanács mezőgazdasági osztályán főagronómus volt, majd a KITE munkatársaként ment nyugdíjba. A hódmezővásárhelyi tizenegy hónap angyalbőrben telt, majd 1971 őszén elkezdhette egyetemi tanulmányait.

„Nagyon szép, nyugodt éveket töltöttem ott. Zsíros kenyér, sör, zene, a diszkókorszak kezdete. Az egész város egyetemi ifjúsága hozzánk járt bulizni. Bocz Ernő professzor olyan alakja volt az intézménynek, hogy még a mai hallgatók is emlegetik. Személye, és másoké is megmaradt a kollektív emlékezetben. Vecsey Tibor, Edelényi Gábor, Siroki Zoli bácsi, Mándi prof, és még sorolhatnám” – emlékezik Erdélyi Zoltán, a böszörményi Mezőgazdasági Rt. igazgatója, aki 1976-ban a diploma megszerzése után került az rt. elődjéhez, a Vörös Csillag Termelőszövetkezethez. Gál Sándor volt az elnök akkor. Az igazgató úr, a barátainak Zolkó, végigjárta a ranglétrát. Gyakornokként kezdte, üzemegységvezető-helyettesként folytatta néhai Somlyai Gyula mellett, akkor a gépi munkákat irányította. Bricskával, később UAZ-zal járták akkoriban a szántóföldeket. Amikor a 80-as évek elején megszűntek az üzemegységek gépcsoportvezető, majd ágazatvezető lett. Akkoriban burgonyát termeltek a McDonald’s-nak, még az Egyesült Államokban is járt ezért tanulmányúton.

Sok sikerélmény érte ekkor, ez volt a magyar mezőgazdaság aranykora. A rendszerváltás a téeszek életét alapvetően átformálta. Az átalakító bizottságnak Erdélyi Zoltán volt a vezetője. Felügyelték a vagyon szétosztását, amit mindenki megelégedésére le is vezényeltek. S amikor a téeszből szövetkezetté alakultak, 1992-ben már főmérnökként dolgozott.

A vagyon egy része kikerült a közösből, a földterület megfeleződött. Az akkori politikai helyzetben a szövetkezeti állapot nem tűnt biztonságosnak, így rt.-vé alakultak, ami további vagyonvesztéssel járt. A megmaradó szövetkezetet felszámolták, s így aki hozzá akart jutni járandóságához, vihette.

Az rt. megalakulásakor, 2001. február 21-én 460 millió forint törzstőkével indult, első igazgatójának, Borsó Péternek nyugdíjba vonulása óta Erdélyi Zoltán áll a gazdasági társaság élén. Az EU-csatlakozás tovább nehezítette a mezőgazdasági cég helyzetét. Átalakult a támogatási rendszer, változtak a piaci viszonyok.

„Mi is sokat szenvedtünk, s úgy tűnik, sikerül túlélni a sok kedvezőtlen változást. Látszott, nem bírunk a feldolgozókkal. Fix szerződéseket módosítottak, mondván, sok a tej. Az önkorlátozás ellenére is rajtunk maradt a tej, mert nem akartunk a végletekig elmenni” – mondja. Erdélyi Zoltán igazgatósága előtt az Alföldi Tejértékesítő és -beszerző Kft. egyik alapítója és ügyvezetője volt, s beléptek az Alföldi Sertésértékesítő Szövetkezetbe is. Sok szereplő kiszállt és tönkrement. Akik mára megmaradtak, esélyesek a megmaradására.

Az igazgató sorolja az idei sorscsapásokat. Az egyik, hogy megszűnik a cukorrépa-termelés és -feldolgozás – sorba zárnak be a hazai gyárak. A másik, ami jó a növénytermesztőknek, rossz az állattenyésztőknek: a gabonaárak és olajos magvak ára szinte duplájára emelkedett. A harmadik a bioetanol-gyártást terhelő anomália. Ez állami támogatás nélkül nem lehet, ha különféle adókkal terhelik. Mindez átalakítja a vetésszerkezetet, ami gondot okoz a konzerv- és hűtőiparnak is. Az állattenyésztés környezetvédelmi előírásai pedig sok pénzt igényelnek. A részvénytársaság az elkövetkező években a fejlesztésekre akarja fektetni a hangsúlyt. Cél az európai uniós elvárásoknak megfelelően megvalósítani a trágyakezeléssel kapcsolatos, és a technológiai fejlesztéseket.

A jó kedélyű, humorra mindig kapható igazgatót a böszörményi média munkatársai nagyon becsülik. Mindig rendelkezésükre áll, készséges, korrekt, soha nem hallották még tőle, hogy majd, hanem azt: jöhetsz most is, ha neked jó.

Felesége, Márta asszony kozmetikus, egyik fia orvos, a másik Nyíregyházán főiskolás. Erdélyi Zoltán Debrecenben él, s egykori egyetemén az államvizsga-bizottság tagja, valamint az intézmény címzetes docense is.

Szabad ideje egy részét sámsonkerti szőlőjében tölti. Az instrumentális zenét kedveli elsősorban, Vangelist, Oldfieldet, Jean Michele Jarre-t, de Cat Stevens, Roger Waters is a szívesen hallgatottak közé tartozik. Utazás közben mindig CD-t hallgat. Imád főzni, ehhez mindenféle készség rendelkezésére áll. A „szabadtéri vegyészkedés” kimondottan a húsételekre terjed ki, persze igazi ínyencként a tökfőzeléket is el tudja készíteni, amire azért ritkán kerül sor.

 (Hajdú-Bihari Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)