Debrecen

Csíki gyereknek vallja magát, ami Csíkkozmáson született nagyapja miatt – aki egyébként vasutaskarriert futott be a Magyar Királyi Államvasutaknál, és partiumi, szatmárnémeti lányt vett feleségül  – teljességgel érthető. Mint ahogy az is, hogy máig támogatja a maga eszközeivel az erdélyieket, köztük ezt a települést, amely fontos kapocs az életében.

Csonka Tibor 1954. augusztus 29-én született Debrecenben. Hűtőgé­pész édesapja és bolti eladó édesanyja révén  „egyszerű tócóskerti gyerekként” nőtt fel. Gyermekkorának meghatározó színtere az utca volt, amely „kiváló tanítómesternek” bizonyult, hiszen itt naponta meg kellett „harcolni a jogokért”, ami fizikailag és szellemileg is jó felkészültséget jelentett. Ugyanakkor máig tartó kiváló barátságok is születtek ott.

Gyermekkorának másik meghatározó eleme az olvasás volt. Úgy véli, hogy amit ma tud, azt döntően az olvasásnak köszönheti. A tisztességet és az emberséget Cooper indián regényeiből tanulta, a vidámságot Rejtő „klasszikusai” jelentették, míg Jókai romantikus regényei elsősorban a XVIII. és XIX. századi Magyarország történelmében segítették eligazodni. Bár szinte mindent elolvasott, ami a kezébe került, mégis a történelmi témájú könyvek érdekelték mindenekfelett.

A Dienes Szakközépiskolában elkezdett középiskolai tanulmányait később a Csokonai Gimnáziumban folytatta, és a Tóth Árpád Gimnáziumban fejezte be, ahol olyan nagyszerű testnevelő keze alatt bontakozhatott ki tehetsége a kézilabdában, mint Kulcsár tanár úr, aki szívesen látta az iskola csapatában a tehetséges kapust. A kézilabda később is „beleszólt” az életébe, hiszen érettségi után az NB II-es Építők kézilabdaedzője – Molnár János – „invitálta” az Ybl Miklós Műszaki Főiskolára.

Szakmai életútjának első állomása Hajdúszoboszló volt, ahol a Tigáznál helyezkedett el műszaki fejlesztőként. Sportszerető főnöke – Szalai János – ösztönözte a gazdaságszervező szakmérnöki diploma megszerzésére, és az elsők között végzett az OKGT menedzserképző tanfolyamán. Folyamatosan lépett elő a szakmai ranglétrán is, szervezési osztályvezető lett.

Életének újabb szakmai kihívását a Debreceni Finommechanikai Vállalat vezetése jelentette 1990-től, ahová hét pályázó közül került a dolgozók választása révén. Bizalmukat azzal hálálta meg, hogy irányításával az addig  „bizonytalan sorsú cég” megerősödött. Olyannyira, hogy egy osztrák tulajdonos meg is vásárolta. A Radel DEFI Rt.-nek is Csonka Tibor maradt az elnök-igazgatója, ám ő hamarosan új kihívások után nézett: megpályázta és elnyerte az „ezer sebből vérző” Hőszolgáltató vezérigazgatói posztját.

Munkatársaival újra egy veszteséges, rosszul szervezett vállalatot fejlesztett olajozottan működő, nyereséges céggé.

2002-ben az ország harmadik legjobb munkahelye a Hőszolgáltató Rt., majd 2003-ban következett az Észak-Alföldi Minőségi Díj, 2004-ben pedig Magyarország legjobb munkahelye lettek, ami Közép-Kelet-Európában a harmadik helyet jelentette. 2005-ben kapta meg a cég a Recognise for Exellence in Europe kitüntető címet, ami a kiválóság elismerését jelenti Európában.

A vállalat sikerei mellett Csonka Tibor személyes sikereket is elért: 2004-ben megkapta a Knuth Károly-díjat, ami a távhőszolgáltatásban elérhető legnagyobb elismerés. Ugyanebben az évben lett az Év Menedzsere Magyarországon, ami azért is különösen figyelemre méltó, mert személyében először tüntették ki ezzel a címmel egy vidéki energiaszolgáltató cég első emberét.

Igencsak büszke arra a Díszoklevélre is, amelyet az erdélyi magyarság támogatásáért kapott. Időközben visszatért régi szerelméhez, a kézilabdához is. A DKSE elnökeként sokat tett azért, hogy a csapat 2006-ra stabilan megkapaszkodjon a férfi kézilabda NB I-ben.

Mindemellett több éve oktató a Debreceni Egyetemen: stratégiai vezetés, stratégiai tervezés és humánerőforrás-gazdálkodás tárgyakban igyekszik eligazítani hallgatóit.

„Menedzsernek vallom magam, akinek legfőbb munkaeszköze a saját személyisége – mondja Csonka Tibor.

– A menedzser olyan vezető, aki képes magával ragadni munkatársait. Ehhez nyíltságra, őszinteségre, empátiára és bizalomra van szükség, és időnként tudomásul kell venni, hogy a másiknak is lehet igaza. A vezetőnek tekintélye, a menedzsernek presztízse van, amit emberi tulajdonságai alapján érhet el.”

Örömmel tölti el, hogy 24 éves lánya, Gabriella követi a pályán, hiszen ő már műszaki menedzserként dolgozik egy éve. Társával, aki pedagógus – egy iskola igazgatóhelyettese – és annak 17 éves lányával él békében és nyugalomban.

A jövőt illetően elsődleges célja a Nemzeti Minőségi Díj elérése 2006-ban, és hogy sikerüljön az előrelépés a legjobb közép-kelet-európai munkahelyek között, de a célok között szerepel az Európai Minőségi Díj és az Üzleti Kiválóság Elismerésének megszerzése is.

 (Hajdú-Bihari Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)