Kisvárda

Negyedszázada érkezett a rétközi város kórházába és vezeti azóta is a fül-orr-gégészeti osztályt. A ritka jubileumot tudományos üléssel ünnepelték október 17-én. A rendezvényen négy professzor tolmácsolta neki elismerését és szólt a szakma néhány gyakorlati kérdéséről. Szathmáry főorvost nemcsak a szakterülete becsüli meg, hanem a kisvárdai kórház is, ahol ő látja el az orvosigazgatói teendőket.

Ungváron született 1940. szeptember 10-én néhai Szathmáry Endre katonatiszt és néhai Deme Margit fiaként. Még egyéves volt, amikor apját elveszítette, édesanyja pedig 11 évvel ezelőtt halt meg. Felesége, Uray Anna vegyész, a kisvárdai kórház laborjában dolgozik. Zsuzsa lánya 29 éves, fogorvos. Budapesten egy magánrendelőben kezeli a betegeket. Kisebbik lánya, Eszter 25 éves, a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Főiskola hotel szakán tanul a fővárosban. Spanyol és angol szakmai nyelvvizsgával a zsebében nyugodtan néz az államvizsga elé.

Szathmáry doktor 1964-ben vette át diplomáját a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Rögtön a megyei kórházba került, a fül-orr-gégészeten kezdte el az orvosi pályát. 1972-től pedig a kisvárdai kórházban vezeti a fül-orr-gégészeti osztályt. Arról beszélgetünk, hogy egy vidéki kórház hatalmas leterheltsége mellett hogy lehet lépést tartani a szakma újdonságaival, részt venni kongresszusokon. Szathmáry főorvos derül az ellentmondáson, aki valóban akar haladni, az tud. Audiológiai vizsgálatot például ő végzett elsőként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Már kisvárdai működésének első évétől hozzákezdett az akkor még újdonságnak számító vizsgálatok, műtéti eljárások alkalmazásához. Ma is azt fájlalja, hogy nem a szaktudás hiánya miatt nem kerülhet sor egy speciális vizsgálatra vagy operációra, hanem egyszerűen nincsenek meg a szükséges műszerek.

Mint orvosigazgató jól tudja, hogy a most zajló rekonstrukció az eddig mostohább körülmények közt dolgozó osztályoknak jelent fejlődést. Viszont a fül-orr-gégészeten ma már végeznek európai, sőt világszintű orrendoszkópos beavatkozást, de mégis minimum 10 millió forint kellene a technikai fejlesztésre. Az pedig ma már természetes lenne, hogy kétágyas, fürdőszobával felszerelt szobákban feküdjenek a betegek. Ezt az álmát még szeretné a rekonstrukció folytatásaként itt megérni Szathmáry főorvos úr.

Nem csak a megyében, hanem országosan is egyedül végzi fül-orr-gégészként a manuálmedicinát. Még az orvos kollégák sem ismerik a módszert, nemhogy a betegek tudnának róla. A lényege annyi, hogy bizonyos mozgásszervi betegségek fül-orr-gégészeti panaszokat okoznak. S hiába kezelik a tüneteket, amíg az alapproblémát nem oldották meg. Németországban is fontosnak tartják a manuálmedicinát. Mivel egészségügyi rendszerünk jó néhány területén német gyakorlatot igyekszünk meghonosítani, ezért is fontos a német szakmai állásfoglalás. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is finanszírozza, hiszen a korábban természetgyógyászati eljárásnak minősülő manuálmedicinát orvosi végzettséghez kötötték. Németországban például ráépített szakvizsgát tehet belőle az orvos valamelyik alapszakma után.

Mindig is szerettem az újdonságot, a kihívást − vallja magáról dr. Szathmáry György. − Pedig éppen a nagy leterheltségre hivatkozva elzárkózhatnék az új és új diagnosztikus és terápiás eljárások alkalmazása elől. Évente közel 14 ezer járóbeteget látunk el, közel ezren be is feküdnek az osztályra. Az utóbbi években közel 1100 műtétet végzünk. Az audiológiai vizsgálatok száma eléri a 2500-2600-at egyetlen esztendő alatt. Néhány dolog mifelénk azért számít újdonságnak − például az orr- és a garatmandula altatásban történő kivétele −, mert nincs altatóorvos, vagy legalábbis annyi kapacitás, mint amennyire szükségünk lenne.

Aki a szakirodalomban leírt eseteket és a tudományos ülésen elhangzottakat igyekszik figyelemmel kísérni, jól tudja, hogy a fül-orr-gégészet területén is megjelent a legmodernebb technika, mikroszkóp alatt végzik a műtétek nagy hányadát. Az operációk egy részét forradalmasító endoszkópot ma a fül-orr-gégészet is használja. 1991-től endoszkópos orrmelléküreg-műtéteket végez a kisvárdai kórházban Szathmáry főorvos. Betegségfeltáró és gyógyító műszerként egyaránt szolgál az endoszkóp. A kisvárdai kórházban eddig összesen ezerkétszáz műtétet hajtottak végre az osztályon az endoszkóp segítségével.

Tevékenységét elismerte a szaktárca is, kétszer kapta meg az Egészségügy Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetést.

Én sokkal fontosabbnak érzem azt − fejtegeti a főorvos −, hogy a lelkiismeretemnek feleljek meg maradéktalanul. Ha a szakmában törekszem a maximumra, akkor vagyok nyugodt. Hiába a sok beteg, a gyakori ügyelet mellett az új eljárások megismerése, a szűkebb szakma elméletének, gyakorlatának nyomon követése idegen nyelven, ez ma már természetes.

Szabadidejében teniszezik, a természetjárásnak hódol. Derűs egyénisége, kisportolt alakja láttán alig hinni el róla az életkorát.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1997.)