Vass József

Szobafestő-mázoló-tapétázó kisiparos,

Kisvárda

Vassjózsi – csak így egybeírva. Szinte fogalommá vált már e név Kisvárdán és környékén, hiszen tulajdonosa több mint negyven éve ismert és elismert szobafestő-mázoló-tapétázó mester. Újabban a Dryvit típusú hőszigetelő rendszerek kivitelezésében is jeleskedik, ma már számtalan lakóház „viseli keze nyomát” e vidéken.

Szülei révén tősgyökeres kisvárdainak vallhatja magát, a rétközi kisvárosban született 1945. július 7-én. Édesapja szabómester volt, és ugyanezt a szakmát művelte édesanyja is. Négyen voltak testvérek: bátyja, Gyula, nyugdíjas asztalos Kékcsén, ugyancsak nyugdíjas már Ibolya húga is, Erzsébet viszont egy közúti baleset következtében már nincs az élők sorában.

Igazi örökmozgó, eleven gyermek volt, akinek mindennapjaihoz számtalan kisebb-nagyobb csínytevés kapcsolódott. A játszóteret az utca jelentette számára, ám a szabadidő eltöltéséhez mégis a régi malom és környéke volt a legjobb színtér. Bár a tanulással nem állt hadilábon, dicsekvésre sem adott különösebb okot a 2. Számú Általános Iskolában eltöltött nyolc év, amelyből elsősorban Sánta Ferenc tanár úr villan elő jó emlékként. Szinte természetes, hogy szülei őt is szabónak szánták, ám mivel képtelen volt öt percet nyugodtan megülni, végül is letettek szándékukról. Így az általános iskola befejezése után Budapestre került, az Országos Szakipari Vállalatnál lett szobafestő-mázoló-tapétázó tanuló. A szakmában kiváló eredményeket ért el, így frissen szerzett szakmunkás-bizonyítványával a cégnél folytatta szakmunkásként. Innen vonult be katonának Tiszaszederkénybe, ahonnan Sajókeresztúrra, majd Budapestre került, ahol több laktanyában is megfordult, és onnan szerelt le. Leszerelése után visszatért szakmát adó cégéhez, majd házasságkötése révén 1969-ben hazakerült Kisvárdára.

Itt előbb az Építőipari KTSZ-ben, majd a Költségvetési Üzemnél próbálkozott, azután a kórházba került, ahol pár hónap híján egy évtizedet töltött el. 1980-ban lett önálló kisiparos, egy évvel később pedig letette a mestervizsgát is, így már negyedszázada dolgozik Kisvárdán és környékén, nyugodt szívvel kijelenthetjük – sikerrel.

Szoros kapcsolatot ápol a II. Rákóczi Ferenc Szakmunkásképző Intézettel, amelynek eredményeként évente általában nyolc–tíz ipari tanulót foglalkoztat, de volt olyan év is, amikor 20–25 tanulója volt. Nagyon komolyan veszi az utánpótlás nevelését, az elmúlt negyedszázad során több mint 300 tanuló került ki keze alól. Az elmúlt két évben tanulói már egy nyolchetes németországi szakmai továbbképzésen is részt vesznek. Nincs olyan település Kisvárda környékén, ahol ne fordult volna meg, de Kisvárdáról elszármazottak jóvoltából eljutott már az ország számtalan távoli pontjára is. A nyolcvanas években, társadalmi munkában óvodákat, iskolákat újított fel, a rendszerváltás óta két alkalommal festette ki a kisvárdai görög katolikus templomot. A negyedszázados sikeres kisiparosi tevékenység titkáról így vall Vass József:

– Mindenekelőtt becsületes munkát kell végezni, hosszú távon csakis ez lehet a kifizetődő. Elsődleges célunk az, hogy a tulajdonos, a megrendelő elégedett legyen. Lépést kell tartani a fejlődéssel, követni kell napjaink gyors technikai és technológiai fejlődését, hiszen el kell igazodni az új anyagok és új módszerek között. Ezért van szükség az állandó önképzésre, a különféle szakmai továbbképzésekre. Az is tény, hogy sikeres tevékenységemben meghatározó szerepet játszik a szakmámat továbbvivő, komoly szakmai felkészültséggel rendelkező fiam is. Vass József 1969-ben kötött házasságot Zöld Magdolnával, aki közgazdasági szakképesítéssel rendelkezik, könyvelőként dolgozott, ma már nyugdíjas.

Két gyermekük közül a már említett fiúgyermek, Csaba az apja nyomdokain haladva a szobafestő-mázoló-tapétázó szakmát tanulta ki, majd Debrecenben végzett technikumot. Nős, felesége dr. Dolhai Ágnes ügyvéd. Melinda lánya Kisvárdán a Bessenyei Gimnáziumban érettségizett, Hittudományi Főiskolán tanult, vendéglátó-ipari szakképesítést szerzett, majd kitanulta édesapja szakmáját is. Ma az ugyancsak Kisvárdáról származó férjével, Kocsis Józseffel együtt Németországban él és dolgozik. Két lányuk közül az idősebbik nyolc-, a fiatalabbik hároméves. A munkáját egyben hobbijának is tekintő mester a többnapos ünnepeket és a rossz időt tekinti „Isten csapásának”, hiszen ilyenkor tétlenségre van ítélve, amit nagyon nehezen visel.

Eddigi életútjával elégedett, hiszen a szakmában elérte azt, amit el lehetett érni, és büszke családjára, gyermekeire és unokáira is. Külön öröm számára, hogy két nyelven beszélő unokái – bár nem itt élnek – Magyarországot tekintik hazájuknak. Nagy terveket, álmokat nem sző, szeretne még sok dolgos, sikeres esztendőt megérni. Tettrekészségét, egészségét, kiváló kedélyállapotát és mosolygós arcát elnézve, erre minden esélye megvan.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 22. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése