Szendrei Józsefné

Nyugdíjas anyakönyvvezető,

Kisvárda

Anyai nagyapja, aki jó nevű csizmadiamesternek számított Kisvárdán, (tevékeny szerepet játszott az ipartestületben is), a II. világháborúban az orosz frontról nem tért vissza. Édesapja hentes és mészáros volt, édesanyja asszisztensként dolgozott a kórházban. Felmenői révén teljes joggal számíthatja magát tősgyökeres kisvárdainak Szendrei Józsefné (Balogh Mária), aki 1948. február 8-án született a rétközi kisvárosban.

A Mártírok útján egy (ma már nem létező) szép, háromszobás házban nőtt fel, átlagosnak mondható körülmények között. Sokat köszönhet a velük élt nagymamájának, aki sok szépre és jóra igyekezett tanítani unokáit.

Az 1. Számú Általános Iskola szorgalmas diákjaként kitűnő tanuló volt, majd középiskolai tanulmányait Nyíregyházán a Közgazdasági Technikum kereskedelmi tagozatán folytatta. Nagyon szép éveket töltött itt, egy évig kollégista volt, és nyaranta különböző boltokban vett részt szakmai gyakorlaton. 1966-ban szerzett könyvelő–tervező–statisztikus szakképesítést. A család anyagi helyzete miatt a továbbtanulás szóba sem kerülhetett, így 1966. augusztus 16-ától a kisvárdai Gépállomáson vállalt munkát, számlázó és könyvelő lett. Innen alig több mint fél évtized múltán került az akkori városi tanácsra, ahol munkaügyi előadó lett. Hamarosan beiskolázták: középfokú munkaügyi szaktanfolyamot végzett.

Két év múlva, 1974-től népesség nyilvántartó lett. Az önképzést, a tanulást tovább folytatta: 1978-ban elvégezte a Tanácsakadémiát, majd 1981-ben az Államigazgatási Főiskolát. 1982-ben lett anyakönyvvezető, és közel negyedszázadon keresztül – nyugdíjazásáig – töltötte be ezt a szép, ám felelősségteljes és sok felkészülést, törődést igénylő posztot. Ez idő alatt közel 1600 házasságkötést „vezényelt le”. Közülük mindig nagy izgalmat jelentett a külföldiek házasságkötése (török, algériai, izraeli „ügyfelei” is voltak, ám a legtöbb külföldi ukrán állampolgár volt), többször kellett igénybe venni tolmácsot is. Előfordultak érdekes esetei is: volt olyan, hogy a szertartás során az adott pillanatban elgurult a karikagyűrű (érdekes módon ez a házasság később fel is bomlott), két-három alkalommal olyan is előfordult, hogy egyszerűen nem jött el az ifjú pár.

„Minden házasságkötés nagy izgalommal, készülődéssel járt – emlékezik vissza a közel negyedszázadra Szendrei Józsefné. – Itt nem lehetett kiszámítani az időt, egy-egy szertartás ritkán ért véget úgy, ahogy előre elterveztük, számtalan – előre nem látott – apró dolog jött közbe, amihez menet közben kellett alkalmazkodni. Nagyon szép munkakört töltöttem be, hiszen ide mindig csak kérni jöttek az ügyfelek, akiktől nagyon sok szeretet kaptam. A rendszerváltásig külön színfoltja volt tevékenységünknek a névadó ünnepség, sok csoportos névadót szerveztünk az Izzóban, a kórházban. Az anyakönyvvezető munkája révén kiterjedt ismeretségi körre tehet szert, számtalan család életébe nyer bepillantást, a házasságkötés, a születés és a halálozás révén.”

Szendrei Józsefné nagyon szerette a munkáját, amely állandó naprakészséget, felkészültséget és lekötöttséget jelentett. Ezt az odaadó tevékenységet ismerték el élete során több alkalommal is: 1981-ben a Minisztertanácstól kapott Kiváló Munkáért kitüntetést, 1990-ben Városi Tanácsosi címet adományoztak neki, ám a legbüszkébb arra, hogy 1995-ben – az állami anyakönyvvezetés bevezetésének 100. évfordulóján – a Göncz Árpád köztársasági elnök által adományozott Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztet vehette át Kuncze Gábor belügyminisztertől. Munkájában mindig meghatározó szerepet játszott a biztonságot jelentő családi háttér. 1968-ban kötött házasságot Szendrei József biztosítási szakemberrel. A ma már biológia–rajz szakos tanárként a Vári Emil Általános Iskolában dolgozó Judit Edit (férje közlekedési mérnök Záhonyban) 1969-ben, az ugyancsak pedagógus, német–történelem szakos, a Szent László Szakközépiskolában tanító Beáta (férje gépészmérnök a Nestlénél) 1970-ben, míg a legkisebb, a polgármesteri hivatalban dolgozó jogász végzettségű Zsuzsa 1981-ben született.

Nevetve mondja, hogy amióta nyugdíjas, szinte semmire nincs ideje. Süt-főz, rendben tartja a házat és környékét, férjével kijárnak a gyümölcsösbe, és időnként vigyáz a tízéves unokára. Szeret kézimunkázni, minden hétfőn eljár jógázni, és rendszeresen úszik. Szívesen utazik, tavaly életében először szállt repülőre, nyugdíjba vonulása alkalmából családjával Máltán üdült. Nagyon nagy örömet jelentett számára, hogy az idei országgyűlési választások idején meghívták a választási bizottságba, így egykori munkatársaival újra találkozhatott. Eddigi életútjával elégedett, hiszen mindig örömmel intézte az állampolgárok ügyeit. Nyugdíjasként is igyekszik teljes életet élni, és úgy érzi, joggal lehet büszke családjára, gyermekeire.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 22. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése