Szőllősi Ferenc

Szakaszmérnök,

Kisvárda

A Megyei almanach portréit lapozva szembetűnő, hogy az abban megszólalók nagy része megbecsült tanítójuk, tanáruk markáns személyiségének, hatásának tulajdonítja pályaválasztását. Így vélekedik erről Szőllősi Ferenc, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (FETIKÖVÍZIG) II. sz. Felső-szabolcsi Szakaszmérnökség vezetője is. Ő Gárdonyi Géza „lámpását” néhai Márton Ferenc kéki iskolaigazgatóban látja, de jó szívvel gondol Szentpéteri József kántortanítóra is, aki még Szőllősi Ferenc szüleit is tanította. Szellemisége, istápolása segítette a falusi kisdiákot abban, hogy az általános iskola után a nyíregyházi Kossuth-gimnázium vízügyi tagozatát válassza. Életre szóló, jó döntésnek bizonyult.

A patinás középiskolában eltöltött évekről szintén szép emléke van a szakaszmérnöknek, több rangos megmérettetésen is bizonyíthatott. Harmadikosként, 1968-ban az országos szakmai versenyen 3. helyezést ért el, s e kiváló teljesítménnyel megváltotta a menetjegyet a Budapesti Műszaki Egyetemre is.

Az egyetemi éveket megelőzte a szentesi sorkatonai szolgálat 11 hónapja. A Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának vízépítő szakán tanult a vízügyi igazgatóság ösztöndíjasaként. A diplomát 1976-ban szerezte meg.

– A nagybetűs életet a cégnél ugyanazon év szeptember 1-jén kezdtem. Így kerültem Kisvárdára, az Igazgatóság Felső-szabolcsi Szakaszmérnökségéhez mint mérnökgyakornok, majd egy év múlva már a szakaszmérnökség termelési részlegét vezettem – sorjázta Szőllősi Ferenc. – A főként kivitelezési munkákkal járó feladatkört 1982-ig láttam el, majd 2004-ig a szakaszmérnökség vezetőhelyetteseként dolgoztam, s 2004 júliusától pedig mint szakaszmérnök tevékenykedem. A II. számú szakaszmérnökséghez a Felső-szabolcsi és a Beregi-öblözet tartozik, amely 1450 négyzetkilométernyi területet jelent. Lényegében Tarpától Lónyáig a Tisza jobb parti részét, s Vásárosnaménytól Tokajig a bal parti részt. Ez a folyó, de hazánk egyik legszebb természeti környezete is.

A 33 év alatt több nagy léptékű munkában vettem részt, így a beregi s a felső-szabolcsi belvízrendszer fejlesztésében, a melioráció kialakításában, továbbá a tiszaszalkai, a besztereci és a rétközberencsi vízszivattyútelep építésében. Kiemelném a beregi térségben 1998-ban indult töltésfejlesztéseket, a lónyai torkolati mű megvalósítását. A töltésfejlesztésekkel nemcsak a környező településeken élők biztonságát és biztonságérzetét sikerült megerősíteni. A töltések koronáján kialakított aszfaltozott kerékpárutak és díszburkolatok jól szolgálják a térség túrizmusát is. E munkák komoly szakmai kihívást jelentettek, melyekben Bodnár Gáspár igazgató úrral aktívan együtt tevékenykedhettünk. Igyekszünk minden uniós lehetőséggel élni, ám a FETIKÖVÍZIG nemcsak ebben jeleskedik, mivel 1996-tól rendszeresek a közmunkaprogramok, az önkormányzatokkal karöltve így sok családnak biztosít megélhetést. E szerepvállalását a közelmúltban Kótai László államtitkár is kiemelte – mondta Szőllősi Ferenc.

A szakaszmérnök több elismerése közül arra a legbüszkébb, amelyet a 2002-es dunai árvíz során kifejtett szakmai munkájáért és helytállásáért kapott, amelyet a Széchenyi-emlékérem arany fokozatával jutalmaztak.

Szőllősi Ferenc 1950. november 30-án született Kéken. Az édesapja asztalos volt, majd 1970-től ugyancsak a vízügynél dolgozott nyugdíjazásáig. Az 1992-ben bekövetkezett haláláig büszke lehetett vízépítő mérnök fiára, s hogy mindketten ugyanazon cég kenyerét ehették. A 85 esztendős édesanyja ma is Kéken él. A feleségével, Kovács Margittal 1977 májusában kötöttek házasságot.

Emlékezetében első fecskének számított azzal, hogy egy ajaki lányt „idegenként” feleségül merészelt venni. Akkoriban ez, a zárt közösséget alkotó, módos és a hagyományokat tisztelő falu életében nem volt szokás. A család Kisvárdán él, a felesége a városi kórházban orvosírnok. A férj elmondása szerint nagyon sokat köszönhet neki a nyugodt háttér biztosításáért. Kisvárdán született 1978-ban a fiuk, Ferenc, s 1980-ban a lányuk, Zsuzsanna. Mindketten a nyíregyházi ÉVISZ-ben végeztek, s a műszaki pályát választották.

Ferenc Győrben él és dolgozik út-, vasútmérnökként, Zsuzsanna követte bátyját a dunántúli városba, ő pedig környezetvédelmi mérnökként hasznosítja tudását. Szintén vízügyes lett, mint az édesapja, csak ő az ÉDUKÖVÍZIG-nél dolgozik, s most igyekszik megszerezni másoddiplomáját: a pénzügyi-, közgazdasági szakmérnökit. A mérnökökből álló kisvárdai család tömérdek leckén van túl, ám a gyerekek talán a legnehezebb lecke elé állították a szülőket azzal, hogy az ország másik csücskében találtak boldogulásra. Szőllősi Ferenc – édesapja mesterségébe belekóstolva – szabad idejében szívesen fúr-farag. Legfőbbképpen Váci Mihály kedves fáját-bokrát, a bodzát munkálva meg.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 25. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)

Szerző: napkeletadmin 2018. 01. 17.

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Ignéczi Zoltán

Dr. Molnár Sándor

Dr. Mezey Károly

Lakatos István

Gyüre István

Hugyina Zoltánné

Kiss-Szabó Ferenc

Toroczkai Árpádné

Dr. Láczay György

Dócs Attila

Dr. Szép Béla

Lénárt Andrásné

Nagypál Béla

Szendrei Józsefné

Vass József

Zsiros Imre

Hugyina Zoltán

Pataky László

Lázár Ferenc

Dr. Hegedűs Valéria

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!