Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése
Toroczkai Árpádné
A Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályának dolgozója,
Kisvárda
Gyorsan változó világunkban a gazdasági kihívások következtében egyre többen vannak olyanok, akik életük során akár több alkalommal is kénytelenek munkahelyet, foglalkozást váltani, és egyre kevesebben akadnak olyanok, akik rátermettségük, szakmai felkészültségük révén több évtizedet is eltöltenek egyetlen munkahelyen. Az utóbbiak közé tartozik Toroczkai Árpádné, aki immár több mint három és fél évtizede tevékenykedik Kisvárda közigazgatásában.
Kisvárdán, 1955. június 13-án a négy gyermek közül másodikként született egy igazi kereskedőcsaládban, hiszen édesanyja a kisvárdai ÁFÉSZ-áruház cipőosztályának vezetője volt, és édesapja is ÁFÉSZ-dolgozóként tevékenykedett, mint az ABC-részleg reszortfelelőse. Testvérei közül egyik húga már nincs az élők sorában, a másik magyar–történelem szakos tanár Gyulaházán, míg bátyja már nyugdíjas.
Gyermekkorát Papon töltötte, ott járt általános iskolába is, miután a szülők akkor még az ottani boltban szorgoskodtak, és a család – akkor, amikor ő nyolcadik osztályos volt – Kisvárdára költözött.
Így az már szinte természetes, hogy középiskolai tanulmányait a Bessenyei György Gimnáziumban folytatta, ahol Dolhai Lászlóné osztályfőnök „kezei alatt” szakközépiskolai osztályba járt, ügyviteli tagozaton tanult.
Elsősorban a statisztika és az ügyvitel érdekelte, már akkor tudta, hogy belőle „irodai dolgozó lesz”. Osztálytársaival egyébként 2008-ban tartották meg 35. érettségi találkozójukat.
A szakmát is adó sikeres érettségi után a Tüzép-telepen kezdett könyvelőként, ami Szabó Sanyi bácsi – a telep városszerte közismert vezetője – mellett igen jó „tanulóidőnek” számított. Felkészültsége, precizitása hamar kiderült, olyannyira, hogy főnöke csak harmadszori felmondás után engedte el 1974 januárjában a Városi Tanácsra, ahol a Termelésellátás-felügyeleti Osztályon indult tevékenysége.
A munka mellett folyamatosan képezte magát: költségvetési szakon könyvelői szakképesítést szerzett, így 1982-ben képesített könyvelő lett, letette a nélkülözhetetlen közigazgatási alapvizsgát, és a későbbiekben is számtalan tanfolyamon, felkészítésen vett részt, hogy feladatait minél jobban elláthassa.
A rendszerváltás a közigazgatásban is számtalan változást, teljesen új struktúrát hozott, és amikor megalakult a Pénzügyi Osztály, akkor ott folytatta tevékenységét.
Az új munkakörök kialakulása, a bruttósítás bevezetése, majd később a munkanélküliség megjelenése, és az ebből következő segélyfizetés számtalan új feladatot jelentett.
Tevékenysége rendkívül nagy felelősséget jelent, hiszen gondoskodnia kell a munkabérek fizetéséről, a címletjegyzék készítéséről, a készpénzelőlegek kiadásáról, elszámoltatásáról, ellátmányt biztosít a gondnokoknak, hiszen a hivatalnak működnie kell, állandó kapcsolatot tart a Magyar Államkincstárral. Segíti a két alpénztár – a Cigány Roma Kisebbség, és a Ruszin Kisebbség Pénztára – tevékenységét, amelyek éves költségvetésük alapján működnek. Sok munkát ad a jogalap nélküli munkabérek visszafizetésének intézése és a személyi jövedelemadózással kapcsolatos feladatok ellátása is.
„Munkám alapvető feltétele a precízség és a pontosság – vallja Toroczkai Árpádné –, hiszen itt pénzzel bánik, „milliókkal játszik” az ember, az évi készpénzforgalom megközelíti a kétszázmilliót. A hivatal zökkenőmentes működéséhez szükséges – az éves költségvetésben tervezett – utalványozott számlák, számfejtések, megbízási díjak, útiszámlák, képviselői tiszteletdíjak kifizetése. Nagyon fontos az ügyfelekkel való bánásmód, és munkatársaimmal is mindig a békességre törekedtem, hiszen egymást segítve többre juthatunk.”
Valószínűleg a fentiek is szerepet játszottak abban, hogy Kisvárda város önkormányzati képviselő-testülete 2009-ben a „Köz Szolgálatáért” kitüntetéssel jutalmazta Toroczkai Árpádnét.
1977-ben kötött házasságot Toroczkai Árpáddal, aki műszaki oktatóként négy évtizedet dolgozott Záhonyban a MÁV GRF-en úgy, hogy egyetlen napot nem volt táppénzen. Jól megérdemelt nyugdíját nem sokáig élvezhette, hiszen a könyörtelen, hirtelen halál másfél éve kiragadta szerettei köréből.
Két gyermekük közül Zsolt Budapesten, a MÁV Vezérigazgatóságán a Belső Kommunikációs Osztály főmunkatársa, egyébként Pénzügyi-Számviteli Főiskolát végzett. Az öt évvel fiatalabb Dóra Debrecenben tanít angol szakos tanárként, szakácsként dolgozó férjével most várják első gyermeküket, aki a Bence nevet fogja viselni.
Toroczkai Árpádné szereti maga körül a csendességet, és azt, hogy a családban minden nagyon rendben legyen. Szívesen fejt keresztrejtvényt, olvas, és újabban egyre többet internetezik.
Büszke arra, hogy mindkét gyermeküket taníttatni tudták, és már nagyon várja az unokát, akitől azt reméli, hogy új színt hoz magányosra kényszeredett életébe.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 25. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)
Hasonló
Ignéczi Zoltán
Dr. Molnár Sándor
Dr. Mezey Károly
Lakatos István
Gyüre István
Hugyina Zoltánné
Kiss-Szabó Ferenc
Szőllősi Ferenc
Dr. Láczay György
Dócs Attila
Dr. Szép Béla
Lénárt Andrásné
Nagypál Béla
Szendrei Józsefné
Vass József
Zsiros Imre
Hugyina Zoltán
Pataky László
Lázár Ferenc
Dr. Hegedűs Valéria
Égi áldás az özvegyasszony házasságára
Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren
Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése
Varázslat
Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése