Gyüre István

Osztályvezető – az Okmányiroda vezetője,

Kisvárda

Bár napjainkban egyre gyakrabban emlegetik a változás, a változtatás fontosságát a munkahelyek vonatkozásában is, Gyüre István életútja mégis inkább az egy munkahelyhez kötődő állandóságot, a következetes, kitartó tevékenységet jelképezi, hiszen (bár közben változott a hivatal neve és működési köre) közel negyedszázada végzi munkáját ugyanabban az intézményben.

Kisvárda, ahol 1964. május 12-én látta meg a napvilágot, csak a kórháza miatt került be születési helyként az anyakönyvbe, hiszen fényeslitkei gazdálkodó családból származik. Édesapja a mezőgazdaságban foglalatoskodott, édesanyja a család ügyeinek intézése mellett a két gyermeket nevelte (nővére gyógyszerész-asszisztensként dolgozott).

Mivel lakóhelyük környéken sok fiatal fiú élt, szinte természetes, hogy velük együtt ő is képes volt napestig kergetni a futball-labdát. Emellett télen korcsolyáztak az erre a célra „felöntött” kézilabdapályán, nyáron pedig a közeli Tisza biztosította a fürdőzés örömeit. Gyermekkorában – keresztapjánál Géberjénben a Holt-Szamos partján – kedvelte meg a horgászatot, amely mindmáig legkedvesebb szabadidős tevékenységének számít.

Az iskolában elsősorban a humán tárgyakat kedvelte, főleg a történelem és a földrajz kötötte le a figyelmét, reáltárgyakból gyengébben teljesített. Középiskolai tanulmányait építőtáborral kezdte a Bessenyei-gimnáziumban, hiszen akkor épült a jelenlegi sportpálya. A gimnáziumban már kézilabdázott is, Oláh Tibor kezei alatt nemcsak az iskolai csapat, hanem a városi sportegyesület, a KSE kapuját is védte. Lengyelné dr. Tóth Éva osztályában tanulva máig szívesen emlékezik vissza Borsi tanár úr népművelésóráira.

1982-ben, az érettségi után Budapesten az Államigazgatási Főiskolán folytatta felsőfokú tanulmányait. Kollégistaként kifejezetten szép éveket töltött a fővárosban, ahol a tanulás mellett színházba járásra, vízilabdameccsek és a Népstadionban kettős rangadók megtekintésére is futotta idejéből.

Adóügyi előadóként kezdett az akkori Városi Tanács V. B. Pénzügyi Osztályának adóügyi csoportjában. Hamarosan behívták katonának, így 1987–88-ban Nyírteleken szolgált.

Leszerelése után a Városgazdálkodási Osztály csoportvezetője lett, ekkor költöztek be a családdal Kisvárdára. A rendszerváltás idején a hivatal átszervezésére került sor, az osztályok helyett csoportok jöttek létre, így ő a közösségi ügyekkel foglalkozó csoport vezetője lett, többek között a piac, a vágóhíd, a szeszfőzde tevékenységét felügyelte.

1995-ben, miután visszaállították a korábbi osztályszerkezetet, a Közigazgatási Osztály ipar-kereskedelmi előadója lett. 2001-ben lett először megbízott, majd hamarosan kinevezett osztályvezető a Közigazgatási Osztályon, (ezt a posztot tölti be a mai napig) ahol irányítása alá tartozik az Okmányiroda is. Ez utóbbi a közigazgatási osztály szerves részeként a legnagyobb ügyfélforgalmat bonyolítja le, hiszen a személyi azonosító igazolványok kiadásával kezdték, majd jöttek a vállalkozói igazolványok is. A legjelentősebb változást munkájukban a közlekedés-igazgatási feladatok átvétele jelentette, amely döntően a vezetői engedélyek, forgalmi engedélyek kiadására összpontosul. Összesen 21 munkatárs dolgozik irányítása alatt, okmányirodai tevékenységük (a vállalkozói igazolványok kivételével) országos hatáskörű, és a közigazgatási osztályhoz tartozik a szabálysértés, az anyakönyvvezetés és a központi iktató is.

Fő feladatát a munkaszervezés jelenti, hiszen naponta akár több száz ügyfél is megjelenik náluk, akiknek ügyeit ma már aznap el tudják intézni, sőt az ügyfelek telefonon és interneten akár hetekkel előre is bejelentkezhetnek.

„Itt mindenekelőtt türelemre és kitartásra van szükség – véli Gyüre István. – Precíz és pontos munkát végző munkatársak kellenek, a kreativitás csak másodlagos szempont. Nagyon nagy gond, hogy a tulajdonjog szerzésével kapcsolatos befizetések miatti méltatlankodások nálunk csapódnak le, az ügyfelek „haragja” teljesen indokolatlanul a munkatársaimat érinti.”

1985-ben kötött házasságot Fazekas Judittal, aki ma – ugyancsak a hivatal munkatársaként – a jegyzői-gyámügyi előadói feladatokat látja el. Judit lányuk a Pázmány Péter Egyetem Jogtudományi Karának harmadéves hallgatója, a két évvel fiatalabb Andrea pedig a Heller Farkas Gazdasági Főiskola idegenforgalmi és vendéglátó szakán tanul. A legkisebb, Eszter a Bessenyei György Gimnázium 10. osztályos diákja.

Szabad idejében újabban szívesen fallabdázik, néha „beszáll” egy futballmeccsre a hivatal csapatába. Nagyon szeret a szabadban főzni, főleg halászlében és gulyásban gyakorlott. A horgászatnak ma is „szerelmese”, élete egyik legnagyobb élményének tartja azt az öt napot, amit egy baráti társasággal a Duna-deltában töltött. Különösebb „karriervágyak” nélkül további életét is a közigazgatásban képzeli el.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 24. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése