Dr. Mezey Károly

Osztályvezető főorvos,

Kisvárda

Legutóbb közel másfél évtizeddel ezelőtt találkozhattak könyvsorozatunk olvasói dr. Mezey Károllyal. Életútja, orvosi tevékenysége akkor már Kisvárdához kötötte, az Általános Sebészeti Osztályt vezette.

Azóta életében lezárult egy korszak: az aktív, operáló sebészorvos pályája, ami 41 évig tartott, ebből 29 év a Kisvárdai Kórház Sebészeti Osztálya élén.

Hosszú műtői tevékenysége során legalább annyi emberen végzett műtéteket, mint Kisvárda város egész lakossága. Ez a több mint 40 év a valóságban 60 volt, már ami a letöltött munkaidőt illeti. Mezey doktor ugyanis osztályvezető főorvosi éveiben is rendszeresen adott ügyeleti szolgálatot. Akkoriban az ügyeletek után nem járt kötelező szabadnap. Ügyeleteinek száma átlagban legalább havi hetet tett ki, és egy ügyelet a napi munkaidőn kívül 16 óra, tehát két munkanap volt.

Miközben visszatekint e temérdek munkával kitöltött időszakra, eszébe sem jutnak a negatívumok: az egészségügyi életpályát nehezítő anyagi forráshiány, az emberi butaság vagy értetlenség, sem a hosszú, műtőasztal előtt eltöltött délelőttök vagy éjszakák zsibbasztó fizikai fáradsága. Csak a szépre emlékezik: a meggyógyult betegek sokaságára. A 70-es 80-as évtizedekben a szakma specializálása még csak kialakulóban volt, és itt, a keleti határ menti kisvárosi kórházban a sebészet minden ágát művelni kellett: koponyát lékelni, alsó végtagi ütőérben elakadt vérrögöt eltávolítani, gyomrot vagy vastagbelet csonkolni, csecsemőkori gyomorszájszűkületet megszüntetni, elzáródott ütőeret áthidalni, emlődaganatot vagy golyvát operálni.

A Sebészeti Osztályon végzett operatív tevékenysége, aktív életszakaszának részbeni lezárása 2004-ben, a nyugdíjas korhatár elérésével következett be. Kiemelkedő hivatástudattal, közel három évtizeden át végzett munkáját 2002-ben Pro Urbe Kisvárda, majd 2004-ben Battyhányi-Strattmann-díj-jal ismerték el.

2004 óta a Felső-Szabolcsi Kórház Krónikus Sebészeti Osztályát vezeti. Az osztály feladata a nehezen gyógyuló sebek, lábszárfekély, felfekvéses sebek, műtéti sebfertőzések, cukorbeteg láb gyógyítása, kezelése. Ez a munka ugyan kevésbé megterhelő fizikailag, de lelkileg talán nagyobb teher, mert a fenti bajok gyakran idős, elesett, olykor lebénult betegeket érintenek, akiknek nemcsak a sebeit, hanem a lelki világát is rendbe kell tenni. Az új munkaterület ritmusváltást is jelent, hiszen a pörgő, operatív sebészeti munka, gyors döntések, napi sikerélmények, az 5-10 naponkénti betegcsere helyett a többhetes bent fekvéssel kezelhető nehéz sorsú beteganyag rendkívül szívós, kitartó munkát igényel. A beteg gyógyulása vagy javulása, ha nem is naponta ismétlődik meg, éppoly örömmel tölti el az orvost, mint a sebészkéssel elért gyors siker.

Dr. Mezey Károly főorvos munkája mellett a könyvsorozat korábbi részében már említett képviselői ténykedésén kívül aktív társadalmi tevékenységet is folytatott. A Magyar Madártani Egyesületnek alapításától, 1974 óta tagja, öt éven át az Egyesület elnökségében dolgozott. Munkája elismeréseként 2000-ben az Egyesület Örökös Tagja kitüntetésben részesült. Szép hobbija: a természetfotózás. Madarakról, lepkékről, virágokról készít fotókat, melyek vetítésével gyakran tart ismeretterjesztő előadást. Ebben az évben létrehozta a Magyar Madártani Egyesület Kisvárdai Csoportját, melynek elnökévé választották.

Hívő ember lévén fontos része életének a református egyház, melyben presbiterként szolgál. Hat éven át a Tiszántúli Református Egyházkerület világi tanácsosa volt. Egyik alapítója az 1989-ben létrehozott, Kisvárdán működő Tőkés László Alapítványnak, annak kuratóriumi tagja. A kuratórium évente díjat ad annak, aki sokat tett a magyarság érdekében, emellett 65, főleg erdélyi, határon túli magyar középiskolásnak adnak havonta ösztöndíjat.

Dr. Mezey Károly főorvos terveiről a következőket mondta: Addig dolgozom az osztályon, és teszek eleget hivatásom kihívásainak, amíg szükség van a munkámra. Azt követően több időt töltök felségemmel, aki hosszú pályám során sok-sok lemondást és áldozatot hozott, hogy engem támogasson. Megosztom szabadidőmet három unokám, Dóra-Kató, Kristóf és Hanga között. Lelki békém és egyensúlyom biztosításában sokat jelentett a természetben való feloldódás. Továbbra is szeretném járni a határt, erdőt-mezőt, vizek partját, hogy fényképezőgéppel megörökítsem a természet örök szépségeit. Több időm lesz a vadászatra is, aminek nagy szerepe volt a sebészet gyakorlásához oly fontos állóképesség megőrzésében. Ide tartozik, hogy öt éven át elnökségi tagja volt az Országos Magyar Vadászati Védegyletnek a napjainkban váratlanul elhunyt Bánffy György Elnökségének ideje alatt.

Mindezekből kitűnik: az idén 71 éves orvos aktív életének lezárása után sem fog unatkozni.

(Északkeleti Almanach 26. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2010.)

Szerző: 2018. 01. 17.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló