Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Lénárt Andrásné
Aljegyző-titkárságvezető,
Kisvárda
Bár gyermekkorában különféle szakmákról álmodott, mezőgazdasági szakirányú képzésben vett részt, majd pedagógus pályára jelentkezett, végül a sors a közigazgatás rögös, ám szép útjára sodorta, ahol ember- és szakmaszeretete révén immár több mint három sikeres évtizedet töltött el.
Mezőgazdaságban dolgozó szülők legkisebbik gyermekeként született Nyírkarászban 1953. december 10-én.
Átlagos gyermekkorra emlékezhet vissza, mégis úgy véli, hogy akkoriban sokkal több örömöt éltek át, a gyerekek sokkal jobban kötődtek egymáshoz. Ennek eredményeként máig tart néhány gyermekkori barátságot.
Az iskolában jó tanulónak számított, elsősorban a magyart kedvelte, de nagyon szeretett rajzolni is. Műveltségének szélesítéséért sokat tett Márton László igazgató és felesége, akik színjátszó csoportot működtetve (amelynek ő is tagja volt) minden évben bemutattak egy-két darabot. Ez nemcsak közel hozta és összekötötte a játszókat, de nagy esemény volt a falu életében is.
Középiskolai tanulmányait Vásárosnaményban, a Mezőgazdasági Szakközépiskolában folytatta, ahol faiskolakezelést és gyümölcstermesztést tanult. Kollégistaként nagyon kellemes négy évre tekinthet vissza. Mészáros Ferenc személyében nagyszerű osztályfőnöke volt, akit nagyon gyermekcentrikus tanárembernek ismert meg.
Érettségi után pedagóguspályára készült, ám az akkoriban gyakori választ kapta ő is: helyhiány miatt nem vették fel. Ezért szülőfalujában kezdett dolgozni, a községházán ügyintézőként igazgatási, adóigazgatási feladatokkal foglalkozott. Hamarosan lehetősége nyílt arra, hogy tanácsakadémián bővítse szakmai ismereteit, a bentlakásos intézményben 1978-ban végzett. Az irányított munkahelyi elhelyezés eredményeként Pátrohára helyezték, a V. B. titkári posztját töltötte be 1985-ig. Ekkor került a Kisvárdai Városi Tanács titkárságára, azóta egyfolytában itt dolgozik.
Elsődleges feladata mindenkor a testületek munkájának segítése, a testületi és bizottsági ülések előkészítése volt. Időközben megszűntek a járási hivatalok, így átvették a települések törvényességi felügyeletének feladatait is. Bár a tennivalója egyre több lett, mégis könnyebbnek tűnt a munka, hiszen a tanácstörvény és a többi jogszabály egyfajta stabilitást biztosított, korántsem kellett annyi jogszabályváltozást figyelemmel kísérnie, mint napjainkban.
Előbb főelőadó volt, aztán megbízott, majd kinevezett titkárságvezető lett, s ezt a posztot tölti be 2004-től aljegyzői kinevezéssel.
Időközben természetesen képezte magát: 1984-ben az Államigazgatási Főiskola kiegészítő tagozatán főiskolai végzettséget szerzett, 1999-ben közigazgatási szakvizsgát, 2002-ben ECDL-szakvizsgát tett, több alkalommal vett részt szervezési-vezetési-, szakmai továbbképzésen.
Ma is elsődleges feladata a testületi ülések és a személyzeti döntések előkészítése, aljegyzőként pedig a Művelődési és Egészségügyi Osztály, a Szociális Osztály és Gyámhivatal munkáját segíti. Eddigi tevékenységét Kiváló Tanácsi Munkáért és a kisvárdai képviselő-testülettől kapott a Köz Szolgálatáért kitüntetéssel ismerték el.
„A közigazgatásban az eredményes tevékenység elsődleges feltétele a szakma szeretete – vallja Lénárt Andrásné.
– A hatósági munka naponta állít kihívások elé bennünket. Ma már kevés csak a jogszabály ismerete, elsődleges feladatunk testületi döntések törvényes előkészítése, ugyanakkor szem előtt kell tartani a gazdaságosság, hatékonyság és emberiesség követelményét. Mindig az volt a célom, hogy munkámat a lehető legjobban ellássam. Ehhez elengedhetetlen az emberszeretet, amit én szüleimtől örököltem, és akiktől mindig csak a becsületességet és a tisztességet láttam.”
1977-ben kötött házasságot Lénárt Andrással, aki ma már nyugdíjas. Lányuk, Anikó 1988-ban született, és minden bizonnyal a szülői példát látva – édesanyja nyomdokain haladva – jelenleg a Debreceni Egyetem Jogi Karán, igazgatásszervezési szakon tanul.
Lénárt Andrásné szabad idejében ma is szívesen olvas, elsősorban a kikapcsolódást jelentő, szórakoztató irodalmat kedveli, de rendszeresen forgatja a magyar klasszikusokat is. Kedveli a régi filmeket. Jól érzi magát a városban, ahol 26 éve élnek, szereti a település hangulatát, különösen a színházi fesztivál idején. Szeret utazni, és az elkövetkezendő időben minél többet szeretne látni a világból.
Eddigi életútjával elégedett, valószínűleg nem sok mindent tenne másképpen, ha újra kezdhetné. Nagy álma, hogy munkáját olyan közegben végezhesse, ahol az emberek nem viaskodnak egymással, hanem egymással összefogva tevékenykednek, akár az országos politikában, de különösképpen a helyi politikában. Személyes jövőjét illetően szeretné látni, ahogyan gyermeke – tanulmányai befejezése után – elégedett és boldog felnőtté válik.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 22. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)
Hasonló
Ignéczi Zoltán
Dr. Molnár Sándor
Dr. Mezey Károly
Lakatos István
Gyüre István
Hugyina Zoltánné
Kiss-Szabó Ferenc
Toroczkai Árpádné
Szőllősi Ferenc
Dr. Láczay György
Dócs Attila
Dr. Szép Béla
Nagypál Béla
Szendrei Józsefné
Vass József
Zsiros Imre
Hugyina Zoltán
Pataky László
Lázár Ferenc
Dr. Hegedűs Valéria
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése