Dr. Pikó Klára

Osztályvezető főorvos

Kisvárda

szszb_31_tk_dr_piko_klara_1000.jpg„A név kötelez” mondás a Kisvárdán működő Felső-Szabolcsi Kórház Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás osztályvezető főorvosára duplán is igaz. Országszerte, és határainkon túl is jól csengő a „Pikó” kezdetű családnév. Nagybátyja, dr. Pikó Károly hazánkban az úttörők közé számít a sürgősségi betegellátási osztály-rendszer létrehozásában és elterjesztésében. A közismert orvos joggal lehet büszke rokonára, dr. Pikó Klára főorvos-asszonyra, aki Cigándon, a Bodrogköz egyik legjobban fejlődő településén született. Édesanyja Soltész Julianna, (76), édesapja, Pikó Barna Zoltán (78) az ÁFÉSZ-nél töltött munkáséletük utáni nyugdíjas években sokáig örülhettek gyerekeik sikereinek.

Zempléni születésű lévén megkezdett tanulmányait Sárospatak patinás középiskolájában, a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban folytatta, ahol 1976-ban érettségizett. Életútja, a már említett hagyományoknak, valamint saját elképzeléseinek megfelelően vezetett a Debreceni Orvostudományi Egyetem (DOTE) általános orvosi karára. A hosszú tanulás után, a nagyon várt „Orvossá fogadom!”mondat az egyetem rektora szájából neki címzetten 1982-ben hangzott el. A tanulás első fejezete lezárult, egyben megnyitva előtte az élettapasztalatok és újabb tudás megszerzésének kapuját. Mint sokan másoknak akkor, Klárának is az első munkahelye a megyeszékhelyen működő Jósa András Megyei Kórház lett, ahol dr. Makláry Elek szigorú és igazságos felügyelete alatt az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályon, öt éven át orvosi esküje szellemében dolgozott és tanult.

Az élet 1987-ben Kisvárdára vezérelte. Akkoriban ott is igen komolyan  szükségessé vált olyan szakemberek munkája, mint amilyen az övé. Még ezt megelőzően tette le első szakvizsgáját. A kórházban akkor még a Mezey főorvos úr által vezetett sebészeti osztály részlegeként működött az aneszteziológiai és intenzív terápiás betegellátás, mely több mint egy évtizeddel később vált önálló, hétágyas osztállyá. A kezdetekre így emlékszik vissza Klárika: ”Meg kellett szerveznünk a még nagy számban hiányzó műszerek, eszközök beszerzését, azok rendszerbe állítását, az osztály működéséhez szükséges szakembergárda kialakítását.”- fejeződik be a rövid történet. Az osztály ma már négy orvossal, hat aneszteziológiai szakasszisztenssel, 13 nővérrel, egy osztályos főnővérrel, valamint egy fő gazdasági/pénzügyi dolgozóval, valamint egy-egy fő egészségügyi operátorral és beteghordóval működik.

A kezdeti időkhöz így viszonyít: ”Ma, az ellátott betegek száma folyamatosan növekszik, akik az osztályra kerülnek, egyre súlyosabb állapotban érkeznek oda. Ennek függvényében 10-15 napot töltenek az AITO-n. Majd ezután kerülnek át más, aktív osztályokra. Általánossá tehető állapotukra a „súlyos” jelző, valamint az, hogy alapvető életfunkcióik vannak közvetlen veszélyben. Az osztályra a Sürgősségi Betegellátó Osztályról, a Sebészetről, a Belgyógyászatról, a Baleseti Sebészeti Osztályról és az Ideggyógyászatról érkeznek a betegek. Munkánkat változatossá teszi, hogy az intenzív osztályos tevékenység műtéti érzéstelenítést is végzünk. Szívesen dolgozunk bármelyik sebészeti, baleseti, szülészeti, fül-orr-gégészeti és szemészeti műtőben is. A műtétek során számtalan sikerélményben van részünk. Az AITO-n ritkábbak a sikerélmények, de össze nem hasonlíthatóan „ütősebbek”.

Sürgősségi orvostanból 2006-ban tett szakvizsgát. A hivatásául választott pályára kerülésének okait firtató kérdésre Klárika így felelt: ”Úgy gondoltam, ez jó lesz nekem.” Az eltelt évtizedek igazolták a korábban már jónak vélt elképzelést. Az intenzív terápiás betegellátás idegileg és fizikailag egyaránt az átlagosat jóval meghaladó mértékben terheli meg az abban dolgozókat. „Sokat, nagyon sokat kell az osztályon tennünk a betegekért, de éppen ez a nehézség egyben a szépség is a munkánkban. Megnyugtató érzés látni, hogy valakinek meg tudtuk adni az újabb esélyt az életre. Ehhez óriási segítséget nyújtanak elhivatott és jól képzett munkatársaim.”

Odaadó áldozatvállalását, kimagasló szakmai tevékenységét már sok évvel ezelőtt Semmelweis-díjjal ismerte el a Felső-Szabolcsi Kórház vezetése.

A szerény, halk szavú főorvos-asszony családi és magánéletéről az alábbiakat mondja el: „Férjem, dr. Zeaiter Atef főorvos szintén ebben a kórházban dolgozik. A Rehabilitációs osztályt vezeti. Házasságunkból két fiunk született. Nadim 34 éves, jogi tanulmányokat folytat. Ataallah 33 éves, gazdasági informatikusként dolgozik és mellette programozást tanul”

Távolabbi terveire vonatkozóan mindössze ennyit mond: ” A mindennapi túlélés és kihozni minden napból a lehető legtöbbet.” Az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály vezetőjének is a kikapcsolódást a családdal együtt töltött idő, a közös kirándulások, a rendszeres mozgás jelenti.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése