Kisvárda

Az emberek általában viszolyognak a halál gondolatától, nem szívesen beszélnek róla. Vajon hogy érezhet, vélekedhet erről a patológus, akinek naponta az a munkája, hogy halottakat boncoljon? Dr. Szikora László is hasonlóan érez, mint a többiek. Őt is megviseli az élet mulandósága, de azt vallja: tetemet boncolnak, embert temetnek. Kevesen tudják róla, hogy az irodalmat, a verseket szereti és József Attila, Petőfi, Radnóti, Áprily Lajos, Nagy László, Pilinszky János lírája sokat segített neki eligazodni az élet rejtelmeiben.

Nyíregyházán született 1952. február 1-jén. Édesapja Szikora István a megyei tanácson dolgozott mint központi gépkocsi-előadó Édesanyja Szilágyi Irén, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola nyugalmazott könyvtárosa. Fivére, Szikora Tamás Munkácsy-díjas festőművész, Ferenc sikeres üzletkötő a biztosítási szakmában. Feleségét még a Kölcsey-gimnáziumban ismerte meg, dr. Kovács Eszter, a tanárképző főiskola tanítóképző intézete magyar munkacsoportjának vezetője. A magyar nyelvészet kandidátusa, több könyv szerzője és társszerzője. Két lányuk született, Eszter a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar-szociológia szakos hallgatója. A filmekkel, filmesztétikával nagyon szeret foglalkozni. A VOX nevű, országos videó, mozi szaklapban jelennek meg filmkritikái. Nemrégiben az országos középiskolai tanulmányi versenyen magyar nyelvtanból negyedik lett. Ágnes a Krúdy Gyula Gimnázium másodikos tanulója a nyelveket és a matematikát szereti. Megyei tanulmányi versenyek állandó résztvevője. Elmélyült gondolkodású, érdeklődik a keleti filozófiai tanok iránt. Orvos-genetikus szeretne lenni.

Szikora László a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban tett érettségi után a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta tanulmányait és vette át oklevelét 1976-ban. A megyei kórházban állást ajánlottak neki a patológián. 1980-ban szakvizsgát tett kórbonctanból és kórszövettanból. Következett a katonaság, majd néhány hónapot eltöltött a belgyógyászaton, de mégis visszatért a patológiára. A szövettant kifejezetten kedveli. Arról beszél, hogy a boncolással az életet lehet szolgálni, ugyanis az egyes betegségek által okozott elváltozásokat a boncolásnál egyértelműen lemérheti az orvos. Véleményének közreadásával pedig segítheti a kollégáit a legközelebb hasonló problémával küzdő beteg terápiájának felépítése során. Arról nem beszélve, hogy igen sok vizsgálatot végeznek az élő szervezetből a műtét vagy az aspirációs citológiai mintavétel során kapott szövetekkel. Munkájuk jelentős részét ez teszi ki, s a betegek is számítanak a szövettani eredményre, ami egyértelműen kimutatja az elváltozás jellegét, nagyságát, veszélyességét.

Noha a világon a patológusok a legmegbecsültebb szakmák egyikét művelik, s a hazai orvostudomány jelentős képviselői is közülük kerültek ki, manapság nem igazán népszerű ez a tudományterület az orvosok körében. A létszámhiány miatt hívták el Kisvárdára Szikora doktort 1987-ben megbízott osztályvezető főorvosnak. 1991-től kinevezték osztályvezető főorvossá, 1990-től pedig hat éven keresztül igazgatóhelyettesként is tevékenykedett.

A szimpatikus, megnyerő modorú, szakmailag jól képzett orvostól többen is várták, hogy pályázik a főigazgatói posztra. Szikora főorvosnak azonban nincsenek hatalmi ambíciói. Az egészségügyben végbemenő változások hatására ő is magánvállalkozásba kezdett. Szakterülete a citológia és a nőgyógyászati rendelőkben levett mintákat vizsgálja. Szívesen fejlesztette volna tovább a tudását e téren, felvállalva, hogy a sok tekintetben elmaradott megyében a megelőző diagnosztika mind nagyobb hangsúlyt kapjon. A nőgyógyászati rákszűrés, noha ingyenes és évtizedek óta igénybe vehetik a nők, a fogamzóképes korban lévőknek csupán 18-20 százaléka megy el rákszűrésre. Mint patológus, nagyon jól tudja, hogy az idejében felismert daganat nagy biztonsággal gyógyítható. De az emberek nagy része hajlamos elhanyagolni a betegségét, még az életét is kockáztatva.

− A rákot megelőzni kell, ezért úgy vélem, hogy a szűréseket ki kell terjeszteni − hallottuk dr. Szikora Lászlótól. − Az emlő, a bőr festékes anyajegyei és esetleg a szájüreg szűrése nem igényel túl nagy beruházást, viszont a daganatokat időben fel lehet fedezni. Az is megfigyelhető, hogy a rákos betegségek nagyobb része a szociálisan hátrányos helyzetű társadalmi rétegekben fordul elő. Ez is a helytelenül megválasztott életmódot mutatja. Ha már a felvilágosítás pusztába kiáltott szó marad és nem jut el az érintettekhez, vagy nem szívlelik meg azt, akkor a szűrés egzakt módon mutathatja meg az orvosnak, mikor kell valamilyen módon beavatkoznia. A daganatok szűrése még gyerekcipőben jár a megyében. Szikora főorvos ez irányú privatizációra irányuló törekvései mindeddig nem jártak sikerrel.

Sokat olvas, szereti a filozófiai műveket, háborús- és kalandregényeket is. Meditatív, filozófiai hajlama van, belső késztetést érez a dolgok mélyére hatolni.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1997.)